Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 477 vendég és 0 tag böngészi
Ilyen hal nem létezhet véletlenül
Bármennyi igazság is van az evolúciós tanokban - és van -, a természetben számtalan olyan olyan élőlényt találunk, amelynek kialakulását, életét nem lehet pusztán evolúciós törvényszerűségekkel leírni. Itt egy példa:
"A Cetomimiformes rend első képviselőjét 1895-ben figyelték meg. Mivel az állatok életciklusuk során több nagyon különböző alakot is ölthetnek, a szakértők hosszú időn át teljesen más rendszertani csoportokkal is összetévesztették az egyedeket.
A halak pikkelytelen, hosszú farkú, hatalmas szájú lárvaként kezdik, ez a „szalagfarkú” állapot. Ilyenkor az óceán felszínéhez közel élnek, ezt a szakaszt követően pedig nemtől függően más-más formát vesznek fel.
Ha a példány hím, „nagyorrú” alakot ölt: megjelennek rajta a pikkelyek, szája teljesen összezsugorodik, orra megdagad. Felnőttként már nem táplálkozik többet, így belei, nyelőcsöve és a gyomra felszívódik. Mellüregében a helyet nemi szervei és hatalmas, az energia tárolására alkalmas mája veszi át. Átalakulása előtt az egyed még rengeteg táplálékot vesz magához.
A nőstények esetében a változások nem ilyen szembetűnőek. Testük megnő, és egy miniatűr sziláscethez hasonló formát vesz fel, oldalukon pedig víznyomásészlelő vonalak fejlődnek, melyek a sötétben való tájékozódást segítik. Egyes fajoknál a nőstények élénk narancs vagy vörös színt öltenek. Ebben az állapotban a példányokat „bálnahalaknak” nevezik.
A kifejlett hímek és nőstények 1500-2000 méteres mélységben élnek, egyes kutatók szerint 3500 méteren is előfordulnak. A Cetomimiformes rendben megfigyelhető extrém átalakulások szokatlanak a gerincesek körében, éppen ezért csak 2009-ben, egy genetikai elemzés révén sikerült végleg igazolni, hogy a vizsgált szalagfarkúak, nagyorrúak és bálnahalak egyetlen fajhoz tartoznak. A szakértők úgy vélik, hogy számos további faj vár felfedezésre a tengerek mélyén. (24.hu)"
Teremtő értelem nélkül hogyan lehet elképzelni, ami ezzel a hallal történik? Milyen véletlenek, milyen fejlődés tenné lehetővé, hogy egy hal belülről felfalja önmagát, és közben életben marad és ez még evolúciós előny is? (Vagy egy hernyó belülről szétfolyik és pillangóvá válik..? Nem folytatom...)