Egyetlen tápláléka az Eucharisztia volt...
...több mint 13 éven keresztül Boldog Alexandrina Maria Da Costának (1904-1955) Portugáliában. Egy baleset következtében, aminek során a lány az ártatlanságát volt kénytelen védeni, Alexandrina 21 éves korában teljesen lebénult. Nem engedte azonban, hogy erőt vegyen rajta a szomorúság és a magány, hanem ehelyett így imádkozott: „Jézus, te a tabernákulum foglya vagy, úgy, mint én az ágyam foglya a te akaratod szerint. Legyünk társak a szenvedésben.”
A bénulásból eredő fizikai szenvedéshez misztikus szenvedések is társultak: négy éven keresztül minden pénteken átélte Krisztus szenvedéseit. Ezen időszakot követően a 13 évvel később bekövetkező haláláig az Eucharisztia volt az egyetlen tápláléka. Élete folyamatos imádság volt a bűnös lelkek megtéréséért.
Alexandrina Maria a portugáliai Balasarban született 1904. március 30-án. 14 éves korában, amikor tisztaságát három férfi fenyegette, menekülni kényszerült, ezért kiugrott az emeleti ablakból. Az esés következményei rettenetesek voltak, de ez akkor még nem volt nyilvánvaló. Csak néhány évvel később, fokozatosan hatalmasodott el rajta a bénulás, és végül teljesen ágyhoz kötötte élete hátralevő 30 évére. Ennek ellenére nem esett kétségbe, hanem teljesen Jézusra bízta magát ezekkel a szavakkal: „Jézus, te a tabernákulum foglya vagy, úgy, mint én az ágyam foglya a te akaratod szerint. Legyünk társak a szenvedésben.” Ennek eredményeképpen egyre intenzívebb misztikus élményeket élhetett át. 1938. október 3-ától 1942. március 24-ig minden pénteken, összesen 182 alkalommal élte át Krisztus szenvedését.
1942-től egészen haláláig Alexandrina egyetlen tápláléka az Eucharisztia volt. Ebben az időszakban negyven napot és éjszakát az Oporto melletti Foce del Douro kórházban töltött, ahol több orvos is felügyelte teljes böjtjét. 10 hosszú évvel teljes bénulását követően, amit a lány eucharisztikus jóvátételként felajánlott a bűnösök megtéréséért, 1935. július 30-án megjelent neki Jézus, és a következőket mondta: „A világba helyeztelek, hogy csak tőlem nyerhess életet, és tanúságot tegyél a világ előtt, hogy milyen értékes táplálék az Eucharisztia. [...] A legerősebb lánc, ami a lelkeket a Sátánhoz köti, a test és a tisztátalanság bűnei. Még sosem volt annyi gonoszság, bűntett és megátalkodottság a világban, mint most! Sosem követtek még el ennyi bűnt! [...] Az Eucharisztia az én testem és vérem. Az Eucharisztia a világ váltsága.”
1949. szeptember 12-én Szűz Mária is megjelent Alexandrinának. Rózsafüzért tartott a kezében, és így szólt: „A világ haláltusáját vívja, belefullad bűneibe. Imádságra és vezeklésre kérlek. Védd meg rózsafüzéremmel azokat, akiket szeretsz és az egész világot.” 1955. október 13-án, a fatimai Szűzanya utolsó jelenésének évfordulóján Alexandrina így szólt: „Boldog vagyok, mert a mennyországba megyek.” Este 7.30-kor kilehelte lelkét.
