Tények és érdekességek II. János Pál pápáról

Kategória: Érdekességek Megjelent: 2020. október 23. péntek

Karol Wojtyla 1978. szeptember 28-án reggelizés közben kapta meg a hírt, hogy meghalt I. János Pál pápa. Azonnal befejezte az étkezést, a kápolnába ment, és nagyon hosszú ideig imádkozott. Az ima után tőle szokatlan módon feszült és magába zárkózott maradt. Látszott rajta, hogy komoly gondok gyötrik, és szótlanul készült, és indult el a konklávéra. Szokatlan viselkedésére az előzmények késztették:

Eszébe juthatott I. János Pál jóslata: „az idegen, aki előttem ült a konklávén, Ő lesz az utódom”. De eszébe juthatott Pio atya jövendölése is, hogy „egy napon tied lesz a legmagasabb tisztség az Egyházban".
Aggodalmát még tovább fokozta, amikor megtudta, hogy a tekintélyes, nagy befolyással bíró osztrák König bíboros a külföldi pápát akarók élére állt, nem törődött a tradícióval, és Karol Wojtylát tartotta a legalkalmasabb személynek az egyház vezetésére.
Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében.
1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. Nem sokkal később Rómába küldték, ahol 1948-ban teológiai doktorátust szerzett.
1951-től folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, majd az erkölcsteológia és az etika professzora lett a krakkói szemináriumban és a lublini egyetem teológiai karán.
1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel székesegyházban. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd).
1964. január 13-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé nevezte ki, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.
1978 augusztusától, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pált, "a mosolygós pápát. Ugyanezen év október 11-én pedig, I. János pápa halála után ő lett II. János Pál pápa néven Szent Péter 263. utóda; 455 év óta az első nem olasz pápa, a legelső szláv pápa.
Október 22-én a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzottak el a híres Ne féljetek! szavak.
Féltő gondoskodással vezette az Egyházat, péteri szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte.
A fiatalok iránti szeretete vezette, amikor meghirdette az Ifjúsági Világnapot. Pápasága során ennek kapcsán 19 alkalommal találkozott a fiatalok millióival.
Minden elődjénél több egyházi és állami vezetővel találkozott.
A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába.
Pápasága alatt 14 enciklikát adott ki.
Pápaságának magyar vonatkozású eseményei is voltak :
Kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6-7-én.
Boldoggá avatottai között van 2 magyar : Apor Vilmos és Batthyány-Strattmann László .
Magyar szentjeink közül ő kanonizálta Kingát és Hedviget.
Utóda, XVI. Benedek pápa boldoggá avatta 2011. május 1-jén, és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.
Ferenc pápa avatta szentté 2014. április 27-én, az általa alapított Isteni Irgalmasság vasárnapján, XXIII. János pápával együtt.