Képzelt és valódi Wonder Woman, és a galamb
Az amerikai képregény-mitológia újabb jeles szereplője, a Csodanő kapott egész estés filmet, ami már nálunk is látható a mozikban. El kell ismerni, az alkotóknak sikerült egy majdnem keresztény filmet készíteniük! Hősiesség, mély érzelmek, önfeláldozó szeretet – és hogy kétségünk se legyen, a végén a Wonder Woman a levegőben lebegve, kereszt alakban kitárt karral, fénnyel körülvéve mondja szemünkbe, hogy a szeretet mindennél fontosabb.
Igaz, hogy Csodanő itt Zeusz lánya, aki amazonként él egy világ szeme elől elzárt szigeten, csak nőkkel körülvéve. Igaz, hogy amikor kilép a világba – ehhez azért csak kellett egy férfi is -, akkor épp az első világháború poklába kerül, ahol karral téríti el a golyókat, pajzsa áthatolhatatlan, kardja kettészeli a golyószórókat, ostora pedig nem csak harci fegyver, de igazságszérum is! De ne legyünk igazságtalanok, hiszen mi is ismerünk legalább egy wonder womant, aki eltérített egy golyót…
Igen, a Szűzanyáról van szó. Ő nem képregényhős, hanem nagyon is valóságos személy, Jézus Krisztus édesanyja és a mi égi édesanyánk. Ő oltalmazta meg II. János Pál pápát, amikor lelőtték. A merénylő lövedéke ugyanis nagyon furcsa utat járt be az idős férfi testében: kanyarogva kikerülte a létfontosságú szerveket. II. János Pál pápa ezt a csodát a Szűzanyának tulajdonította, ennek jele az is, hogy a testéből eltávolított lövedéket elküldte Fatimába, ahol beleapplikálták a Szűzanya-szobor koronájába.
A Szűzanyának is van pajzsa – a hit pajzsa -, kardja – Isten igéje, a kétélű kard -, és ő is csodálatos győzelmeket tud aratni. Mégis, micsoda különbség!
Wonder Woman átrobog a csatatéren, itt-ott lekaszabol egy-két katonát, felrobbant egy templomtornyot – ilyen a háború, mit tehetnénk? El kell ismernünk, nagyon esztétikusan teszi, még a sminkje se maszatolódik el. Szurkolunk is neki, ő a mi hősünk és egyáltalán nem akarunk realisták lenni! Mert ha mégis azok szeretnénk lenni, hát a sportcsatornákon meg lehet nézni, milyen az, amikor női ketrecharcosok verekednek egymással. Ütik és rugdossák, birkózzák és fojtogatják egymást, tízezernyi (többségében férfi) szurkoló előtt. Modern korunk e véres és éles gladiátorjátékát milliónyian követik a közvetítéseken keresztül. Nagy a tét, sok a pénz, fontos a látvány, itt bizony egyenes adásban mutatják a vérző, szétvert arcokat…
A Szűzanya nem ilyen. Teréz anya nem ilyen. (Mindenki gondoljon bátran az által ismert szentéletű asszonyokra és lányokra). Pedig ők is háborúban állnak, szemben a gonoszság, a gyűlölet, a viszály és harag, az igazságtalanság és békétlenség seregeivel. Ők azonban a gyűlölet tüzét a Szeretet tüzével oltják ki. Bár látszólag ez lehetetlen – Szálin elvtárs is azt kérdezte, hány hadosztálya van a Vatikánnak – a valóság mégis ez: „Szeplőtelen Szívem győzni fog”.
Isten maga ad példát arról, mit jelent az Ő valósága, szemben a világ és a hamis istenek valóságával. Amikor ugyanis a népek vallásos szimbólumokat alkottak isteneik megjelenítésére, általában az erőnek és hatalomnak, a termékenységnek, szépségnek és legyőzhetetlenségnek valamilyen jelét adták. Zeusz legalábbis bika és villám, csábító aranyeső és hattyú. Más istenek és népek jele a farkas, oroszlán, kígyó (általában ragadozók), vagy nekünk a turul, a kecses és villámgyors kerecsensólyom (vesd össze a brutális és monumentális turulszobrainkkal, máris értesz mindent).
De vajon milyen szimbólumot választ magának Isten, az ég és föld alkotója, a mindenség Ura? A galambot. A galambot, a béke és kiengesztelődés szimbólumát, a galambot, ami elhozza Noénak az olajágat. A galambot, a legszegényebbek kiengesztelődési ajándékát. Az ártatlanság és szelídség szimbólumát. („Legyetek szelídek, mint a galambok” – mondja Jézus a tanítványoknak.)
Vajon elképzelhető-e, hogy Hollywoodban olyan Csodanő-fim készüljön, ami azt mutatná be, hogy a Szeretet hogyan győz minden háború felett? Nem elképzelhetetlen. (Emlékezzünk vissza az Oscar-díjas Gandhi-filmre…) Vagy ha nem az USA-ban, akkor esetleg nálunk készülhetne. Vagy ha nem a filmen, akkor a valóságban. Mert az életben még mind – férfiak és nők - esélyesek vagyunk egy ilyen szerepre…
Sípos (S) Gyula (www.szeretefoldje.hu)
