Örök tüzek és az új Bárka
Amikor a bűn és a gonoszság elhatalmasodott a Földön, Isten vízözönt bocsátott rá – Noé és családja azonban kegyelmet talált Nála és megmenekült a bárka segítségével. Isten szövetséget kötött Noéval és megígérte, hogy nem lesz többé özönvíz. Aztán megújította a Szövetséget Ábrahámmal, Mózessel, végül pedig örök szövetséget kínált minden embernek Jézus Krisztus által. Azóta tudjuk, hogy az Ítélet tűz által érkezik. Nem mindegy azonban, hogy ez a Szentlélek tüze vagy a pokol tüze az életünkben! Azon is elgondolkodhatunk, hogy ha az ítélet tűz, akkor mi milyen Bárka által megmenekülhetünk meg…
Jézus Krisztus nyíltan beszél a pokol olthatatlan tüzéről és a Szentlélek tüzéről is, amellyel „megsóznak” minket, hogy el ne vesszünk.
„Ha a kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt: jobb neked csonkán az életre bemenned, mint két kezeddel együtt a gyehennába jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat téged, vágd le azt; jobb neked sántán az örök életre bemenned, mint ha két lábaddal együtt a gyehennára vetnek. Ha a szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt; jobb neked fél szemmel az Isten országába bemenned, mintha két szemmel a gyehennára vetnek, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik. Mindenkit tűzzel fognak megsózni. Jó a só; de ha a só ízetlenné válik, mivel adtok ízt neki? Legyen só bennetek, és legyen békesség köztetek.” (Mk 9, 45-50)
A Jelenések könyve a végső megsemmisülést is a tűz, a tüzes tó képével szemlélteti: „A halált és az alvilágot egy tüzes tóba vetették: ez a második halál, a tüzes tó. Aki nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tüzes tóba vetették.” (Jel 20, 14-15)
Isten tűzben jelenik meg és tűz által cselekszik. Emésztő tűz, ami szemben áll minden gonoszsággal: „Ellenük fordítom arcomat. Kimenekültek a tűzből, de a tűz megemészti őket. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor majd ellenük fordítom arcomat.” (Ez 15, 7)
Az Úr napja tűzzel jön el. Keresztelő János meghirdeti a Messiás eljövetelét és azt mondja: „Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van már, és meg fogja tisztítani szérűjét: összegyűjti búzáját a magtárba, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel elégeti.” (Mt 3, 11)
A Szentlélek tüze emésztő tűz, ami eléget minden pelyvát, haszontalanságot, bűnt – és a legnagyobb kegyelem, amiben részesülhetünk, ha ez még földi életünk során megtörténik velünk! „Az Úr napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tűzzel jön el, s a tűz bizonyítja, kinek mit ér a munkája. Akinek építménye megmarad, az jutalomban részesül. De akinek elhamvad a műve, az kárt vall. Ő maga ugyan megmenekül, de csak mintegy a tűz által.” (1Kor 3, 13-15) Az ítélet a tűz által mindenképp utolér – ha engedjük, már itt a földön, és ez a legjobb megoldás. Ha nem, akkor halálunk pillanatában – és ha akkor megmenekülünk, akkor is csak kárt vallva, a tisztítótűz által. (Ami persze még mindig sokkal jobb a pokol tüzénél, de akkor is rettenetes, amit minden erőnkkel igyekeznünk kell elkerülni!)
Ha itt a földön vállaljuk a tisztulás útját, akkor a vígasztalást is megkapjuk hozzá. Megkapjuk a föld javai által, a testvérek szeretete által és főleg megkapjuk a Vígasztaló Szentlélek által, ahogy Jézus előre megígérte: „Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vígasztalót ad nektek: az igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad.” (Jn 14, 16)
Pünkösdkor mindez valósággá lett. Isten eljött, mint tápláló, átlelkesítő, melegítő, életet adó tűz, élő láng, a Szeretet tüze: „Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak.” (ApCsel 2, 1-4)
A Szeretetláng Lelkinaplóban Jézus azt mondja: tüzet tűzzel fogunk oltani, a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével. Ez a valódi tisztítótűz, ami kiégeti belőlünk és közöttünk a bűn gyökerét is! És ez a valódi és egyetlen építési módja a Bárkának, amelyen megmenekülhetünk. Ezért nagyon ügyelnünk kell, mert olykor „maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát.” (2Kor 11, 14) Rá akar venni minket, hogy a szeretet helyett valami másra rendezkedjünk be, s így a Bárka helyett valami mást építsünk. Azt akarja, hogy embertársaink, felebarátaink helyett csak félelemre és elzárkózásra hívó cimkéket lássunk: ez muzulmán, cigány, zsidó – vagy épp magyar -, koldus, kapitalista, kommunista, eretnek, szektás... Vigyázzunk, mert Isten Fiát is ehhez hasonló cimkékkel ítélték halálra!
A Szentlélek emésztő, megtisztító, újjáépítő tűz, az Élet tüze. Ahol jelen van, ott épül a Bárka. Nevezzük azt Jézus Krisztus Testének, a Szentlélek Templomának, Isten Népének, Egyháznak – ez a megmenekülés és az örök élet egyetlen és biztos Bárkája. Ahol nincs jelen – legyen az bármily okos gondolat, masszív beton, pénz, paripa, fegyver – csak hiábavalóság, és hiúságok hiúsága.
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
Hozzászólások
A misén folytatódott Isten megerősítése, hogy jó helyen vagyok, figyel rám és támogat megerősítéseivel.
A misén Isten szeretetéről szólt, arról, hogy bárányait Ő maga legelteti, óvja, védi, dús legelőn tartja ( amit Keresztelő említett), a példabeszéd a jó pásztorról szólt, aki megkeresi az egy elveszettet , hátrahagyva 99 bárányt. Az Atya is rám, rám nézett, mosolygott.
A mise után, Szentségimádás volt, még sose voltam ilyenen. Nagyon megható volt és olyan igazi, Atya és gyermekei közti szerető, bizalmi kapcsolat volt érezhető. Lehetett imát kérni és ott volt egy bácsi, aki vígaszt kért azokért, akikről a szülei nem gondoskodnak, akik nem érezhetik a szülői szeretetet, az árvákért, az elhagyatott gyermekekért, mintha nekem kérte volna. Tehát Isten látja, hogy nagy szívfájdalmam és nagy próbám, hogy nem igazán kaptam szeretetet a családomtól. Jó tudni, hogy tudja.
A bácsika felállt és hálát adott Istennek, hogy szereti, vezeti Őt, egyszercsak ismerősnek tűnt nekem. Néztem, néztem és beugrott :). Volt egy álmom úgy 6 évvel ezelőtt. Egy nagy aulaszerű teremben térdeltek emberejk, egy hatalmas angyal előtt, akinek a kezében volt egy nagy könyv. Beléptem a terembe az angyal rám nézett és mosolygott, örült nekem és az emberek közül, akik háttal voltak nekem, egy idősebb férfi nézett rám, az Ő gondolataiban az volt: " na végre, hogy megjöttél". Ő volt az a bácsika, aki a templomban Istenhez imádkozott.
Szóval most, megint jól vagyok. Köszönòm az imákat, melyeket értem küldtetek az Atyához és köszönöm Istennek, hogy gyengeségemben, megerősít.
Egy napos buszos zarándoklatot szervezünk szlovákiai Dejtére, ahol a Szűzanya évek óta megjelenik.
Több órás utazás alatt: ének, ima, a zarándokhelyre érkezve keresztutat imádkozunk. Ott jelen lehetünk, amikor a Szűzanya megjelenik a fiataloknak.
2016. június 5-én vasárnap.
Találkozás: a Pesti Ferenceseknél a reggel 7 órai szentmisén
Indulás: Mátyás pincétől (Március 15. tér) kb. 8 órakor autóbusszal
Útvonal: Budapest – Komárom – Nyitra (Nitra) – Galgóc (Hlohovec) – Dechtice (Dejte)
Érkezés: este 20-21 óra körül
Költség: 4500.-Ft
Dejte, ezen a szlovákiai kis településen 22 évvel ezelőtt jelent meg a Szűzanya, mint Segítő Királynő 7 fiatalnak, (akkor még gyerekek voltak). Azóta minden hónap első péntek utáni vasárnap 14 és 15 óra között eljön egy dombon (itt jelent meg nekik először is). Üzeneteit, kéréseit mondja el a fiataloknak és az ő tolmácsolásukka l nekünk is, hasonlóan, mint Medjugorjéban.
Jelentkezés helyfoglalás miatt minél hamarabb: MENKÓ Ágnes 0630/395-1364
nem szeretném zavarni a honlapot az én nyüglődésemmel, de azért ezt megírom sajnos hétvégén dolgozom, jövő hét hétfő kedd nem. ha akkorra lenne valami az jó lenne. Szívesen találkoznék egy nővérrel, a keresztanyám is apáca volt. kár hogy már nem él, könnyebb lenne mindent megérteni.
Ahogy én visszaemlékszem a zarándoklatokra , olyan a kisgyerek szemszögéből, mint egy kerti parti. Azzal a nagy különbséggel, hogy a gyermekek meglátják azokat az örömforrásokat, amelyek a mi látásunkban nem tűnnek fel.
én az erdő kőzepén élek, ha csak az udvarra lépek is ki, olyan mint másnak a nyaralás :)
azt hiszem, abban van sok igazság, hogy a pap is elfáradhat, bár ez a teher gyönyörűséges, mert neki megadatott a szolgálat.
Köszönöm, hogy bíztató szavakkal kezet nyújtotok nekem.
Ami a papokat illeti, nem feltétlenül ők a hibások, hogy így állnak a dolgok. Sok helyen a híveknek nincs szükségük rájuk, a mindennapi hajsza közben max. a misére jut idejük, s a pap pedig ott van egyedül elmagányosodva. Egy idő után beletörődik, megszokja, hogy így állnak a dolgok, s ő sem kezdeményez már. Mindannyian az egyház tagjai vagyunk, Valahogy együtt kellene formálnunk, hogy jó legyen. A karizmatikus közösségek szerintem pont ezt teszik, csak sajnos kevés van belőlük.
Ezért is kéne nekem egy terelgető pásztor, mert mit teegyél, ha mennél,, de nem tudsz, mert dolgoznod kell? már alig vártam, hogy újra gyálon legyenek Gyuláék, erre én vagyok beosztva pünkösdkor dolgozni.
Ha végre össze is jön, akkor sincs hová menni.
Tudod, mit mond erre Isten?:
- próbáld újra!
mindig ezt mondja:
- zörgesd tovább a kapukat!
jó, jó, de már tényleg rámférne egy kis örvendezés az Egyház oldalán is, mert az Atyám megvidámítja a szívem, megvígasztal, erőt ad, de amit látnom kell az elszomorít és azért vagyok kissé, vagy nagyon ítélkező, mert meg fogja megint kérdezni:
- mit láttál gyermekem? láttál engem?
és tudom, hogy látta Ő is amit én, de mégis megkérdezi.
legközelebb úgy szeretnék előtte állni, hogy elmondhassam: csodálatos dolgot alkottál Istenem.
út autóbusszal. Elemórzsiát táskában vinni kell. Úgy látom, 150 km irányonként, vagy kevesebb.
Úgy tudom, ezen a héten Dejtére hív a kedves Menkó Ágnes.
Szentmisével kezdenek a Ferenciek terén 7 órakor, Indulnak a szentmise után a Március 15.-e térről autóbusszal.
Isten elhívta a pásztorokat, engem pedig elhívott bárányának. Ezért én bégethetek naphosszig, ha száraz legelőn tartanak, ha meg sem itatnak.
Nem fogom azt hazudni az Atyámnak, hogy jól vagyok lakva, mert éhezem és szomjazom.
Én bárány vagyok és nem fogom magam legeltetni, mert akkor nincs különbség a világtól, ott ettem már eleget.
Vagy legeltessék, amit rájuk bíztak, vagy legyenek új pásztorok.
Nem a pásztor választ bárányt magának, hanem azt legelteti amit a gazda rábízott. Ha tarka, akkor tarka, ha sántít, aakkor sántít, ha fiatalon ugrabugra akkor ugrabugra, ha öregesen lemaradó, akkor olyan, de neki legeltetni kell az egész nyájat, mindet.
Papjaink hiányosságait megfogalmazni sem merem, ne hogy Istenemet, aki valóban Úr a mindenek felett megbántsam, hiszen Ő hívta el mindet. Tanúsítom kedves előtted, hogy él az egyházban a hívek között a szeretet. Ezért ne bánkódj többet, mint amennyit feltétlen szükséges!
Amikor kevés időm volt a gyónásra készülni, futva mentem a misére, rövid fohászban kértem Mennyei Édesanyámat, Szűz Máriát, segítsen jó bűnbánatra! És ő azonnal segített, sőt meg is dicsért a gyóntató pap szavaival, aki ezt mondta, látom jól felkészült a gyónásra... :)
Elmondom, hogy számomra, milyen is ez a tűz
a tűz jön és mindent feléget az összes ismert világot, amiben otthonosan mozogtam és ami alapján meg tudtam mondani, hogy ki vagyok.
Állok egy rakás hamun az ismert világomból ennyi maradt, de merre tovább ki mutat utat, ki támogat, ki hívogat, ki segít?
fáj nektek, vagy sem a válaszom az, hogy a keresztények nem.
el vannak foglalva a menekültekkel, meg hatalmas terveik vannak világmegváltásr ól, meg világ végére elmennek misszionáriusna k, én meg itt vagyok, de túl közel, hogy lássatok, túl egyszerűnek tűnik, a feladat, nem is vagyok igazi kihívás. Nem kell pénz, nem kell adomány, nem kellennek nagy szavak sem, csak egy kis törődés.
a katolikus egyház számomra nagy csalódás, semmit nem kaptam tőle.
Elmentem a templomba zárva, nem baj gondoltam alkalmazkodok elmegyek egy misére. gondoltam ...ha majd ott leszek a pap majd észrevesz, mint az argentín szappanoperákba n látni, odajön, hogy megkérdezze: tudok rajtad segíteni lányom?
nem így lett, de nem azért, mert a tömegbe beleolvadtam volna, kb húsz ember, melyből 19 nyugdíjas és én az akkori 33 évemmel.
aztán még ott van az is, hogy ha elkezdődik a mise a szemeimből potyognak a könnyek, nem lehet nem észrevenni, még így sem kérdezi meg ki vagy, mi vagy, én meg csak szégyellem a könnyeket, mert nem akarom, hogy lássák.
gondoltam tovább, hogy biztos nekem kell odamenni az atyához, mert lehet így szokás, mentem, de ezt inkább hagyjuk
aztán próbáltam közösségeket találni, embereket, fórumokat, hogy megtudjam: Mi történik velem?
De érdekeltem valakit is? nem.
mert nem vagyok elég szegény, nem vagyok elég elesett, nem vagyok beteg, nem vagyok migráns, nem vagyok próféta, nem beszélek nyelveken sem, csak egy ember vagyok, aki meg akarja ismerni az Istent és aki úgy gondolta, hogy az egyházban ezt meg is tudja tenni.
Gondoltad, hogy feladtam? ó de szívesen megtettem volna, az összes templomot, mely nem fogadott be hasztalannak bélyegeztem, de még nem tettem meg mindent gondoltam, lehet én nem próbáltam eléggé.
új város, új templom. mise meghírdetve reggel 7.30, ritkán van hogy nem dolgozom 7.30 kor, de nagy nehezen összejött, elmegyek hát. mise sehol, pap sehol, hívők sehol, a templom üvegajtaja zárva, csak előtte egy bácsika ül egy padon és imádkozik. kérdezem még nem kezdődött el a mise? azt mondta, "már vége van."
írtam hát neten a templomi " titkárságnak", hogy akkor mikor kezdődik a mise, mert két helyen is az van kiírva, hogy 7.30 kor. azt válaszolták, hogy csütörtökön egyältalán nem is volt mise, mert bevett szokás, hogy ilyenkor az atya vidékre megy teendőit intézni. az nem gond, de miért nem lehet ezt kiírni?
- mert van, hogy nem marad el a mise- ez a válasz
elmegyek templomba, hogy vagy lesz mise, vagy nem :)
mielőtt azt hinnéd, hogy vége, hát tévedsz. elmentem pár nap múlva ismét 7.30 ra misére, és boldogság, van mise, 5 perc és vége is, mert 7 kor kezdődött.
Én mint " kívùlálló" megitélhetlek, mert követtem Isten szavát, elmentem, hogy az egyház által megismerjem Krisztust.
Te átöleltél e, tanítottál, megdorgáltäl, szerettél e, gondod volt e az utamra? Etettél, itattál, hogy tudjam hová szaladjak, ha megtépáz a világ?
Tehát ez lenne Krisztus egyháza? én szégyenkeznék, ha Istennek ilyen eredményt kéne bemutatnom és még sokan büszkék is rá, hogy ezt felépítették.
Isten munkälkodása bennem így is úgy is vègbemegy, de nem akartál e részese lenni a csodának?
Egyszer, egyetlen egyszer bocsánatot kért tőlem egy pap az egyház nevében és ez az ami miatt még hiszek benne, hogy számomra is van hely.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.