Csillagok háborúja – és a keresztény változat
Majd negyven évvel ezelőtt (1977-ben!) mutatták be az első Csillagok háborúja filmet, egy kettéosztott világban, ahol mindkét oldal magát jónak, a másikat rossznak tartotta. (Ronald Reagan, aki 1980-tól amerikai elnök volt, a szovjet blokkot egyenesen a gonosz tengelyének nevezte és második elnöki ciklusa kezdetén bejelentette a csillagháborús tervét is…) De a film nem csak a világhelyzetre, hanem az emberi szívekre is rezonált, amelyik hősökre vágyott és a gonosz legyőzésére.
Aztán a 2000-es évek elején készült második trilógia már egy sokkal bonyolultabb világot mutatott be, ahol nagy stratégiai játszmák zajlanak mindenféle hatalmi tömbök között – mint ahogy a világ is ilyenné vált. Ráadásul az alkotók még jobban megpróbáltak rájátszani a népek nagy kollektív mítoszaira, így aztán a fiatal Anakinról Skywalkerről kiderült, hogy férfi közreműködése nélkül született, ezért olyan nagy benne az Erő – csak hát átváltott a sötét oldalra…
És most itt a harmadik trilógia első darabja, egyfajta újraforgatása az első koncepciónak, faék-egyszerűségű karakterekkel, jókra és rosszakra osztott világgal, némi naiv pszichologizálással fűszerezve. Hogy mennyit változott a világ a negyven év alatt, az a két film főszereplőinek összevetéséből világosan látszik: ebben a politikailag korrekt változatban az új, fiatal hősök – akikre épül majd a sorozat - egyike fekete, a másik latinó, a jedi-erőt birtokló harcos pedig nő… Fehér férfiak – az öreg Han Solót kivéve – csak a sötét oldalon állnak, ők az Első Rend nácijai… (Nehogy félreértse valaki a mondataimat, én egyik raszt sem gondolom felsőbbrendűnek vagy alacsonyabbnak!)
Az új film tarol, és ebben a nosztalgia, a kiépített Star Wars-világ, a profi filmgyártás és reklámkampány mellett az is szerepet játszik, hogy ebben a puskaporos világban újra hősökre vágyunk, akik felveszik a harcot a gonoszság minden erejével és győznek is felettük.
Az igazság azonban az, hogy megszületett már az a hős, aki legyőzte a gonoszt és most is vannak követői. Szűztől született - igaz, hogy nem az erőt hordozó mikroszkopikus midikloriánoktól (ezt a suta mesét tudta kitalálni George Lucas Anakinnak) -, hanem a Szentlélek által, Isten ereje által…
És a Fiú megtestesült és nevezték Jézusnak, aki valóban Krisztussá, Megváltónkká lett a gonosz minden uralma alól. Igaz tehát, hogy létezik az Erő, mégpedig a Szentlélek ereje, de ennek nincs sötét oldala, hanem mindenestől szent, tiszta és igaz, irgalmas és jóságos – Ő a Szeretet Lelke.
(Ismerjük az ősi hazugság erejét. A perzsa mágusok, majd őket követve a manicheusok is két egyenlő és egymással harcoló, jó és rossz erőről tanítottak, tanaik pedig napjainkig visszaköszönnek a legkülönbözőbb zagyvaságokban. Még olyan nagy pszichológusok, mint C. G. Jung is engedett a csábításnak, ő Istent pszichológiailag elemezve – micsoda gőg! – azt találta leírni, hogy Isten elfojtott sötét oldala, „tudattalanja” a sátán…)
A Szeretet ereje ma is átjárja a Galaxist, ma is hatékony és győztes. Akik részesednek a Szentlélek erejéből, ma is fénykardot forgatnak, ami Isten világosságával választja szét a jót és a rosszat, igazat és hamist: ez Isten igéje. És ámbár evilág ma is álmodozik a jedikről – sőt bejegyzett vallás százezres hívő-táborral! – a valódi jediket kétezer éve keresztényeknek hívják, akik felöltötték Isten fegyverzetét: „Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.” (Ef 6, 10-17)
Így van ez.
És ahogy az bizonyos, hogy a sátán mindig megtalálja a maga embereit, akik mindenre hajlandóak a hatalomért - hogy Palpatine császárrá legyenek -, úgy bizonyos bukásuk is. Mert a Jó már győzött a rossz fölött és ez a győzelem a miénk.
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
