Izmozás
Ákos mondott valamit, amit mindenki úgy értelmezett, ahogy csak akart. A Telekom úgy, hogy felbontja az énekessel kötött támogatói szerződést. (Pontosabban fogalmazva: jobb reklámfelületet keres magának, és ezt már önmagában is reklámnak szánta…) A magyar kormány meg úgy döntött, hogy – az ismert szólással szólva – ő „még erősebb kutya”, és akkor ő meg felbont néhány szerződést a Telekommal. Szánalmas kis történet lenne ez, ha nem mutatná rémítő módon, mennyire eluralta gondolkodásmódunkat a hatalmi-logika. Így, karácsony közeledtével talán nem árt figyelmeztetnünk arra, hogy Isten egészen más utat javasolt nekünk!
Folyik az izmozás, mindenki kakas akar lenni a saját kis szemétdombján. Ahogy egyik – remélhetően feledésre ítélt – szakállamtitkár mondta: „én kiadom a parancsot, ők meg teljesítik”. Mert hát „erőből ért az ember” – de valóban így lenne? A politika csak „a hatalom akarása”? És ha hatalmam, erőm van, akkor mindent megtehetek? Vajon az emberi, társadalmi kapcsolatok rendje csak alá-fölérendeltségi viszonyokkal írható le?
Már a gonosz lélek is azt gondolta, így a helyes. Aki hatalmasabb, annak szolgáljanak. A sátán sohase értette meg, Isten miért nem akarja ezt a hatalmi struktúrát felállítani, miért bohóckodik azzal, hogy Ő szolgál a kisebbeknek? Ez a sátán számára visszataszító volt és képmutatásnak értékelte. Hiszen ő is hatalmas volt és nagyon is vágyott rá, hogy mindenki neki engedelmeskedjék! Fellázadni is azért lázadt fel, hogy saját elképzelését rákényszeríthesse Teremtőjére. Ha ez furcsa gondolatnak tűnik számunkra, gondoljunk bele, hogy Júdás ugyanezt akarta elérni a Názáreti Jézus Krisztusnál! Olyan helyzetet akart létrehozni, amivel rákényszerítheti a Messiást, hogy elfogadja a hatalmi logikát és így hozza létre földi királyságát (ahol persze Júdás lehetett volna a pénzügyminiszter, de akár még, Pétert megelőzve, miniszterelnök is!). Csak hát Jézust nem lehetett rákényszeríteni semmire, mert teljesen szabad volt a hatalom akarásától. Ő sem kényszerített senkit, de világossá tette – Júdás számára is -, mi lesz döntéseik következménye: mennyország, vagy pokol.
Ma hazánkat és az egész világot az a veszély fenyegeti, hogy egyre inkább aláveti magát ennek a hatalmi logikának – emögött pedig az ős lázadó, a sátán ihletése és befolyása áll! Kitiltani, megvonni, kiszorítani, legyőzni, eltüntetni, kiiktatni, lelőni, saját szájunk íze szerint újrarendezni… hová vezet mindez? Mi marad az országból, mi marad a világból, ha már mindenkit kiiktattunk, aki nem minket imád? Semmi. A hatalmi logika elburjánzása ugyanúgy a teljes összeomláshoz vezet, mint a hierarchikus struktúrák teljes kiiktatása. (Merthogy hatalom és felelősség mégiscsak van: a szülőé a gyereke fölött, a tanáré a diákja fölött, a főnöké a beosztottja fölött, a püspöké a papjai fölött… gyakorlásának módja és eredménye látszik is a gyereken és szülőn, diákon és tanáron, püspökön, papon és egyházközségen…)
Isten véleménye erről az izmozásról, hatalmi mámorról világos: Jézus Krisztus egy barlangistállóban születik, egy hatalomnélküli, szegény és menekülni kényszerülő családban. A Világ Ura kiszolgáltatja magát egy tizenéves kislánynak és abban bízik, hogy az majd eteti, pelenkázza és szereti Őt! Istent, aki az egész világot a kezében tartja, egy kamasz lánynak kell ölbe vennie, hogy meg ne sérüljön – ez olyan botrányos, hogy a sátán sohasem fogadhatja el!
Ha feltennénk a kérdést, mit választasz: felhőkarcolót vagy hajléktalanszállót, stadiont vagy kórházat, repülőt vagy szakadt cipőt, első osztályt vagy a vonat tetejét – a sátán mindig az elsőre voksol, Isten pedig a másodikra. Az első hatalmat kínál és kifoszt a szeretetből, a második szeretet kínál és megfoszt az izmozástól.
Karácsony ünnepe Jézus Krisztus születésének ünnepe és arra figyelmeztet minket, hogy az izmozás helyett válasszuk a szeretet útját. Mert „aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt, de aki meri elveszíteni Isten Örömhíréért, megnyeri azt”.
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
