Jézus érzékenyítési programja
Minden kétheti internetes „Élő adás” része az is, amikor elcsendesedünk egy kicsit, és ha ebben a csendben Isten sugall egy gondolatot, mondatot, akkor azt hangosan is elmondom (ezt természetesen mindenki szabadon megítélheti, hogy valóban a Szentlélek által kapott gondolat volt-e). Így volt ez a legutóbbi, 150. adásban is, amikor ezt a kifejezést kaptam: „érzékenyítési program”, azzal a gondolattal, hogy Jézus a nagyböjti időszakban ezt szeretné végig vinni.
Maga a kifejezés ismert, a világ is használja, számunkra pozitív és negatív módon is. Régebben én is tartottam előadásokat kamaszoknak drogokról, függőségekről, korai szexualitásról. A mi iskolákban pedig évek óta hívnak meg előadásra, beszélgetésre mozgássérült, látássérült embereket, hogy meséljenek az életükről és a gyerekek kipróbálhatják azt is, milyen lehet ilyen módon élni. (Volt cigánysággal kapcsolatos érzékenyítő előadás is.) Sőt, mozgássérült és látássérült tanulónk is volt már, aki végig tanulta itt az általános iskolát, a gyerekek és tanárok segítségével. Mindez megértőbbé, lelkileg is érzékenyebbé teszi a gyerekeket.
A világ azonban bűnös módon is tud és akar „érzékenyíteni”, hogy az emberek elfogadóan viszonyuljanak minden bűnhöz. Ennek extrém példája például, amikor óvodásokhoz, kisiskolásokhoz mennek be „draq queen”-ek - azaz nőnek öltözött homoszexuális férfiak -, népszerűsíteni a saját életmódjukat. De a világ a hazugságot, rablást, gyilkosságot is megszokottá, sőt helyeselhetővé teszi a médián keresztül. (Például akciófilmekben, ahol a szereplők káromkodnak, verekednek és gyilkolnak és a „pozitív hőst” sem szavaiban, sem tetteiben nem különbözteti meg semmi ellenfelétől, csak épp az elején megmutatják nekünk, hogy ő a mi pozitív hősünk…)
A vallások is érzékenyítenek a maguk módján, de korántsem mindig jézusi módon. A keresztény vallásháborúk idején Isten nevében egymást pusztító embereknek éppúgy megkeményedett a szíve, mint most azoké a muzulmán embereké, akik napjainkban hangos szóval bosszúért kiáltanak. (Talán annyi különbséggel, hogy míg Jézus elvetette a bosszút, addig Mohamed azt helyeselte…)
Ha figyelmesen olvassuk a Szentírást, ha gondolkodunk a történelmi korokról, akkor felfedezhetjük Isten érzékenyítő programját, amivel a bűnbe merült világot ki akarja emelni a sötétségből a Szeretet világosságára. Az Ószövetségben mindezt végig kísérhetjük a választott nép sorsán, s történelmi ismereteink alapján azt is felismerhetjük, hogyan finomodik – bár hullámzó módon -, az „emberiség lelkiismerete”, és jut el a rabszolgaság elutasításáig, a törvény előtti egyenlőségig, stb.
Jézus munkálkodik, de az ördög is munkálkodik, hogy újra vérbe és vasba borítsa a világot, és sajnos sikeres a munkájában. Hazánkban is megélhettük az elmúlt években, hogyan lett egyre keményebb és elutasítóbb az emberek szíve, hogyan adtuk át magunkat az ítélkezésnek, a párbeszéd elutasításának és sokféle bűn elfogadásának, sőt helyeslésének.
Jézus azonban soha nem adja fel a harcot. Az Ő folyamatos érzékenyítő programjának kiemelkedő időszaka volt a II. Vatikáni Zsinat, és az lett szent II. János Pál pápa és apostolutódai munkássága. Ferenc pápa élete és tanítása a XXI. század elején nagy erővel választotta szét az igazat a hamistól, a jót a rossztól, és különböztette meg a lelkeket egymástól. (Ezért is váltottak ki olyan sok ellenkezést tettei.) Istennek legyen hála, hogy a magyar egyház vezetői pedig épp ezekben a hetekben beszéltek többször is világosan, egyértelműen és krisztusi módon a háborúról, agresszorról és megtámadottról, menekültekről, szegényekről, gender ideológiáról, stb.
Mindez azonban mit sem ér, ha mi nem engedjük meg Istennek, hogy a szívünket érzékenyítse. Az Ukrajna elleni támadás első hónapjai idején, egy beszélgetés során mondtam egy embernek, hogy legalább azt próbálja elképzelni, milyen lehet ott élni és megélni, hogy a házadat lebombázzák, férjedet, fiaidat elviszik katonának, neked pedig a kisgyerekeddel menekülnöd kell egy idegen országba… - azt válaszolta, keményen, hogy ő ezt nem akarja elképzelni, legyen az az ő bajuk…
Mi azonban engedjünk Jézusnak. Képzeljük el, hogy mi lenne, ha minket rágalmaznának, rólunk terjesztenének rosszakat, minket akarnának ellehetetleníteni minden módon, a mi vállalkozásunkra vetnének szemet, a mi gyerekeinket rontanák meg „állami gondoskodásban”, mi élnénk elzárt kistelepülésen, munka és megélhetés nélkül, kiszolgáltatva a helyi ”nagyúrnak”, rólunk készítenének hamis videót, terjesztenének rágalmakat, minket lehetetlenítenének el csak azért, mert másképp gondolkodunk... Mert ha hajlandóak vagyunk megnyitni a szívünket, akkor megértésre jutunk és akkor nem fogjuk helyeselni ezeket a dolgokat. Ha másért nem, hát azért nem, amit Jézus mond: amilyen mértékkel ti mértek, olyannal fognak nektek is mérni.
Párbeszédre van szükségünk az elzárkózás helyett, megértésre az ítélkezés helyett, nyitottságra és türelemre, tényekre és komoly, megbízható vizsgálatokra az ideológiai vélemények helyett.
A legjobb azonban mégis az lenne, ha visszafordulnánk Jézushoz és befogadnánk a Szentlelket, bűnbánatot tartva és elfordulva a rossztól - hogy mi egészen Istené legyünk, hazánk pedig a Szeretet földje legyen.
Imával és szeretettel: Gyula (sipos)
