Milyen békét szeretnénk?
Isten szívbéli békét ad, a világ képes kikényszeríteni egy külső békét fegyverek és szerződések erejével – ilyen volt a II. Világháború utáni hosszú béke Európában -, és a gonosz lélek is ígérgeti a békét, ahogy Hitler is megtette, csak adják neki Csehszlovákiát, és Putyin is ezt garantálta 2014-ben a Budapesti Megállapodásban… aztán mi lett belőle? És mi lett belőlünk?
Valaki azt mondta, amikor a napokban meglátta az új óriásplakátokat a „háborúpárti baloldalról”, hogy szerinte az háborúzik, aki ilyen plakátot tesz ki az utakra… Nehéz lenne ezzel vitatkozni, és persze az is kérdés, hogy ha vitázni kezdenénk, azzal nem pont annak a viszálynak válnánk-e részesévé, amibe a gonosz lélek akar belerángatni minket?
Jézus azt mondja, hogy Ő olyan békét tud adni nekünk, amit a világ nem tud adni, ne nyugtalankodjék a szívünk. Jó dolog ezt hallani, még jobb lenne megélni.
A Szűzanya arra biztat minket negyvenkét éve a medjugorjei üzenetekben, hogy teremtsünk békét először a szívünkben, aztán a családunkban, közösségünkben, hazánkban, és végül a belülről fakadó béke átjárja az egész világot.
A világ kapkod és rendre elvéti, mikor és hogyan kellene ellenállni a gonosznak, hogy a viszály és háború megszűnjön és béke legyen, legalább külső béke, szerződésekkel óvott és hatalommal kikényszerített béke a földön.
A gonosz lélek pedig békét hazudik, leginkább akkor, amikor háborúra készül.
Hitler hosszú éveken át képes volt megvezetni a világot. Ő csak a béke érdekében fegyverzi fel újra Németországot. Csak a német vidékeket kéri vissza, amikor megszállja Ausztriát és Csehszlovákiát. Chamberlain angol miniszterelnök boldogan lobogtatta 1938-ban a négyhatalmi egyezmény szerződését a londoni reptéren Hitler úr aláírásával, hogy végre garantált a tartós béke… - hogy aztán egy év múlva, Lengyelország lerohanásakor világossá váljék, Hitlert nem lehet szép szavakkal megállítani.
A kétezres évek eleje óta hasonló utat jár be Putyin orosz elnök is, aki a mítikus Nagy Oroszország újjáalakítójaként akar bevonulni a történelembe. Kinyújtotta kezeit a volt szovjet érdekszféra felé, térdre kényszerítette a közép-ázsiai köztársaságokat, elcsatolta Grúzia és Moldova egy részét, növelte befolyását Kelet-Közép Európában (hazánkban drámai sikerrel) és az egész világon, megszállta Ukrajna húsz százalékát, Belorussziát kis híján perszonálunióba kényszerítette és végül egy évvel ezelőtt kísérletet tett egész Ukrajna bekebelezésére…
A Biblia tanúsága szerint a sátán a világosság angyalának tetteti magát, hogy elhitesse, ha lehet, még a választottakat is – és ez most is sikerül neki. Tömegek hiszik el, hogy ez a véres kezű gyilkos, minden párbeszéd elfojtója, ellenvélemény megölője, saját népét is rabbá tevő kényszeres hatalommániás őrült, aki egy egész országot zúz éppen porrá, valójában igaz keresztény ember és a „hagyományos értékek” – bármit jelentsen is ez -, védelmezője. Pedig – mint tudjuk? -, gyümölcséről ismerni meg a fát.
Akkor milyen békét szeretnénk és hogyan? Talán az a jó, ha folytatódik a háború?
Nem, a háború semmiképp se jó. Mi az ukrajnai megszállás kezdete óta imádkozunk a békéért, Ukrajna megmeneküléséért, de az orosz kiskatonákért is, hogy ne kelljen ilyen értelmetlen módon, fiatalon meghalniuk, távol a hazájuktól. Valódi, az emberek javát szolgáló békéért imádkozunk, nem „orosz békéért”, az elnyomás, rablás, deportálás szabadságáért. Nem Hitler vagy Sztálin békéjéért, sem Észak-Korea-i békéért. Nem akarnánk embertömegeket egy embertelen, elnyomó rendszer markában hagyni.
Akkor mégis legyen háború? Jobb lenne, ha nem lenne. Ha az orosz katonák hazatérnének, ha Ukrajna felszabadulna, ha a háborús felek – beleértve mindkét oldalt az összes segítőjükkel együtt -, bűnbánatot tartana és lenne bátorsága feltárni az okokat, amelyek idáig juttatták őket. Ha elkezdődhetne az újjáépítés és megbékélés ideje.
Ez pedig súlyos feladatot ró ránk is. Nekünk is imádkoznunk kell értük, de hazánkért is, felemelve szavunkat, hogy azok a rettenetes sötét erők, amelyek egyre mélyebbre taszítják itt is az embereket a viszályba és a gyűlölet pártjára állítják őket, lelepleződjenek, megtörjenek és visszatérhessünk a kiengesztelődés és kiegyezés, az értelmes tervek és jó megvalósítás útjára.
Amíg még nem késő…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
