Új pünkösdre várva
1963. tavaszán Kindelmanné Erzsébet asszony egy új pünkösd ígéretét, próféciáját írja le a Szeretetláng lelki naplóban. Mikor és hogyan történik ez? Nézzük a szöveget:
„Ő felvilágosító szavaiban a Szentlélek Úristen, az Erősség Lelkének csodatevő kegyelmét árasztotta rám, és a Szentlélek Isten csodálatos fényessége megvilágította elmémet. A hit és a bizalom csodálatos erejű kegyelmét adta most nekem – mondta az Úr Jézus. Mert e kettő nélkül semmi erény sem gyökeresedik meg bensőmben, sem nekem, sem mások lelkében. Mert ez alappillére annak a nagy szent ügynek, melyet csakis így lehet megindítani.
„Elmélkedd át szavaim fontosságát, mert ez, ami most veled történt, ez a hit legelső mozdulata volt lelkedben. S ha már kezdetben megakadsz az első nehézségekben, hogy leszel képes magasabb célok elérésére? (…) Nehéz szavak ezek, melyeket csakis a Szentlélek Úristen megvilágosító, és az Erősség és Bátorság Lelke által tudok továbbvinni, és az Erősség Lelke az, amely által elszánt lettem mindenre. Erőt Mi adunk ehhez.” S közben sokat beszélt nekem a kegyelmi időről és a Szeretet Lelkéről. Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével a Földet, és ez a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség, ez mind a Szent Szűzanya kegyelmi hatásának kiáradása. Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitbe vetett bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.”
Mit jelenthet az „emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld”? Talán azt, hogy az emberek a nagy hitehagyás következtében már nem értik a Föld és a benne élők helyzetét és függését sem az Égtől. Bár egyre többet tudunk az élővilág működéséről, az ökoszisztémákról, de mit használ ez nekünk? A bűnök rabságában élvezkedő emberek (és vezetőink) beszélni ugyan sokat beszélnek a Föld és mindannyiunk megmentéséről, tenni azonban vajmi keveset tesznek. A háború üzlet, a fogyasztás üzlet, a környezetrombolás üzlet, az emberek elbutítása üzlet, pénz, hatalom, siker – és sűrű, sűrű sötétség.
A katasztrófák, megrázkódtatások megérkeztek, de ki tudja, ébredezünk-e már? Ha ébren vagyunk, az azt jelenti, hogy hinni kezdtünk az Égben, Isten kegyelmében, és kérjük, sóvárogjuk a Szentlélek megvilágosító, erőt adó, bátorító, csodatévő kegyelmét az új világfelépítéséhez.
Jézus Krisztus a harmincévnyi csendességben, ami megelőzte nyilvános működését, szorgalmasan végig gondolta az összes lehetséges alternatívát Isten győzelméhez. Látta népe elnyomottságát a római hódítók és saját vezetőik által – de azt is megértette, hogy sem a politika, sem gazdasági fellendülés, sem egy háború nem vezet megváltáshoz és Isten országához. Elmélkedett, tanult, bölccsé lett – és közben megértette, hogy a tanítás, a kultúra, vagy akár egy szép vallási szokásrendszer sem elég Isten országának megszilárdításához. Győzelmet csak akkor arathat, ha sikerül teljesen megtörnie a sátán hatalmát és szabad utat nyitni a gonosz lelkek által uralt földön a Szentléleknek az emberekhez.
A kereszt volt a győzelem ára, és a Szentlélek kiáradása pedig a győzelem realizálása az életünkben. Ez pedig mindig személyes ügy. Isten minden megújító munkája úgy kezdődött, hogy egy, kettő, néhány ember megtért Istenhez és hinni kezdett abban, hogy lehet másképp, tisztábban, szebben, szeretettelibben élni, mint kortársaik. Példájuk és tanúságtételük hatására mások is az Úr felé fordultak, és szintén részesültek a Szentlélek kiáradásában.
A megtérés is lehet a „nagy megrázkódtatás” ami lejátszódik a szívünkben, és amennyiben ez így történik, történne, annyiban csökkennének a természeti katasztrófák, járványok és háborúk is. (Az első világháború vége ilyen szempontból tanulságos, ahol többek között azért lett vége a harcoknak, mert a katonák tömegesen tették le a fegyvert és szöktek meg a hadszínterekről…)
A hitünk bizonyossága az, hogy a megújulás végül megérkezik, s talán már meg is érkezett, a mi szívünkbe legalábbis (remélem). A járvány utáni napok pedig meg fogják mutatni, annak megrázkódtatása megnyitotta-e a szíveket az Ég és Föld felé…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
