Látni, hallani és megtenni
A XX. század sok nyomorúságot hozott a világnak, de sok jó dolgot is. Nem csak a tudományok és művészetek kiteljesedését, nagy járványok és népbetegségek legyőzését, de lelki megújulást is. A Szentlélek hatalmas módon kiáradt a világban és megújította a keresztények életét. Ennek világos bizonyítéka a II. Vatikáni Zsinat éppúgy, mint a lelki ajándékok és karizmák tömeges megjelenése az Egyházban.
Kicsit visszatértünk az első keresztények korába, megélhettük, hogy Isten és ember valóban egy asztalhoz ül. Megszaporodtak a magánkinyilatkoztatások és élővé váltak a karizmatikus ajándékok: a nyelveken szólás, a prófétai szó és társaik. Tömegek élték meg és élik meg most is Isten személyes jelenlétét, szerető figyelmét és pásztorló kezét életükben. A pusztai vándorlás hosszú évtizedei után újra rácsodálkozhatunk az Élet gazdagságára és erejére. Visszatekintve elmondhatjuk: valóban, már közeledünk a „normális keresztény élethez", a szentségi élet megújulásához. És az Egyház által őrzött kincsek valóban előkerülnek a titkos kamrákból, Isten dicsőségére és az emberek javára…
Az alábbiakban bemutatott férfi - a Látó -, korunk gyermeke. Nem jobb és nem rosz-szabb. Ugyanolyan emberi hibákkal küszködik mint mi és ugyanazokon a nehézségeken ment keresztül. Isten ingyenes ajándéka tette őt „látóvá”, de tudom, hogy tetteivel is igyekszik a krisztusi úton haladni előre. Bár zárkózott ember - valamennyire mégis megismerhettem belső vívódásait és küzdelmeit. Az itt leírt történet, a látomások és próféciák csak kis részét teszik ki életének. De nem is életrajzot akartam írni, hanem csupán bemutatni egy embert - név nélkül, ahogy kérte -, tanulságul mindannyiunk számára. Hogy értsük: Isten közöttünk él és párbeszédet akar folytatni velünk. Nem nélkülünk, hanem velünk együtt akarja építeni Országát, a Szeretet földjét. És csak rajtunk áll, hogy milyen mértékig részesedünk benne…
Végül: én neveztem el őt „Látónak”, utalásként az ó- és újszövetségi prófétákra, az egészen a népi vallásosságig húzódó prófétai hagyományra és a még korunkban is fellelhető „látó emberekre”. Ő soha nem nevezte így magát, és nem is szerette, hogy én így neveztem őt. Mivel azonban a nevét nem engedte közölni, az álnév meg félreérthető lett volna - hát valahogy mégiscsak utalnom kell rá! Így lett a neve „Látó” ebben az írásban, amelyért a teljes felelősség engem terhel.
Biztos, hogy idealizáltam a személyiségét – ahogy telik az idő, egyre inkább így él az emlékeimben. (Nyilván neki is voltak rossz napjai, biztos ő se nyújtott mindig „szász százalékos teljesítményt”.) Tulajdonképpen először inkább ösztönösen, később egyre tudatosabban próbáltam őt úgy leírni, hogy személyisége példa lehessen mindannyi-unknak. Hiszen amikor a szentek életrajzát olvassuk, ott is azt emelik ki, ami szép, jó és példaadó. Én pedig szeretném ilyen példaként elénk állítani őt. (Önmagam elé is, hiszen „szent irigységgel” szemléltem őt, vonzódtam hozzá, tanultam tőle.)
El kell ismernem, a Látó személyiség-rajza kissé átformálódott a tollam alatt – már amennyire a szerető tükör szebbé formálhatja azt akit tükröz. Az életrajzi adatokban és életkörülményekben is van egy kis „csalás” – épp csak annyi, hogy ne lehessen ráismerni a Látóra. (Ezt ő kérte, mert inkognitóban akart maradni. Most már, hogy nincs köztünk, éppen feloldhatnám a rejtőzködés okát is, személyét is, de nem teszem, mert tisztelem akaratát.)
Semmit sem változtattam viszont a lelki élmények leírásán, a mondásain és a levélrészleteken. Azok az első betűtől az utolsóig hitelesek – így látta, így élte meg ezeket. És talán ez a legfontosabb. Hiszen végső soron nem egy emberről akartunk beszélni, hanem egy ember és Isten kapcsolatáról – minden ember és Isten lehetséges kapcsolatáról. És amit ezekből tanulhatunk, az sokkal több, mint amit a portré szépészeti beavatkozásai által esetleg elveszthettünk…
Sípos (S) Gyula: Látó - a teljes könyv - részlet a bevezetőből. (A régebben kiadott könyv korlátozott példányban még megrendelhető: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
