Miért Szent Istvánt ünnepeljük?
Nagyformátumú személyiség sok van a történelemben, de olyan, amelyik igyekezett mindenben Isten akaratát követni, már sokkal kevesebb. Hiszen Nagy Sándor is nagy volt, de tömeggyilkosnak is az, aki élete végére istenné tette magát, hasonlóan Julius Ceasarhoz, Augustus császárhoz, vagy épp Napóleonhoz – hogy a XX. század diktátorairól ne is beszéljünk. István király épp ellenkezőleg, még az ellene törő merénykőknek is megbocsátott…
„Ma már alig tudjuk felmérni, milyen hatalmas és szerteágazó az életműve Szent István királynak. Ő volt az, aki az egymással viszálykodó és egymás ellen is harcoló magyar törzseket képes volt újra egyesíteni. Uralomra kerülésekor a Kárpát-medence már minden oldalról hatalmas nyomás és támadás alatt állt. A törzsi területekből hol itt, hol ott foglaltak el egy darabot német, cseh, lengyel, vagy épp bizánci és besenyő csapatok. (Csak egy előzetes adalék: a bajor herceg ekkor foglalja el a magyaroktól azt a területet, ami Bécs központtal a Habsburg-császárság magjává válik.) A magyar törzsekre ugyanaz a sors vált mint a hasonló nomadizáló népekre – a lassú felmorzsolódás és beolvadás. (Jellemző példa, hogy az István korában még erős Besenyő-ország törzsi életformát fenntartó pogány nomád törzsei egy évszázadon belül felmorzsolódnak a kijevi Rusz-szal szemben, egyes besenyő csoportok pedig épp a Magyar királyságban lelnek menedéket és telepednek le.) Csak István király hatalmas életművének köszönhető, hogy ez a felmorzsolódás nem történt meg és a magyar nép nem tűnt el sok más néphez hasonlóan a történelem süllyesztőjében!
A Hartvik-legendában már azt olvashatjuk, hogy II. Szilveszter pápa Szent Istvánt apostolnak nevezi. István egyike annak a néhány apostoli királynak, aki nem a XVII-XVIII. századi nagy címosztogatásban kapja ezt a titulust, hanem még életében – köszönhetően hatalmas térítői és egyház-szervezői munkájának. Ezt az is jelzi, hogy megkapta azt a jogot, hogy a magyar egyházban püspöki kinevezést csak a király beleegyezésével lehet foganatosítani. (Azaz: Szilveszter pápa elismerte, hogy István nincs hűbéri függésben tőle!)
Szent István nem haszon-keresztény volt, nem politikai vagy gazdasági okok késztették a krisztusi-hit elfogadására. Ő valóban Isten embere volt, akinek erős víziója, határozott elképzelése és ehhez igazodó stratégiája volt a Magyar Királyságról! Ezt a víziót pedig - olykor a kortársi gyakorlattól teljesen eltérő módon és eszközökkel – képes volt megvalósítani.
István hitt az Istentől jövő királyi felkenésében, értette, hogy ennek mi a tartalma, tisztában volt ennek prófétai, tanítói, apostoli vonatkozásaival, és ezeket megélte és gyakorolta is – mint ahogy azt a következőkben majd igazolni is fogjuk.
Szent István egész életében kutatta Isten akaratát és amit megértett, azt meg is valósította. Isten-szeretete áthatotta egész életét és áldásként utódait is. Az Árpád-ház vérvonalából 38 elismerten szentéletű embert ismerünk. (A Nemzeti Múzeum magyar történelemről szóló kiállításának Árpád-házi családfáján a közvetlen rokoni szálaknál 18 boldoggá, illetve szentté avatott nevet olvashatunk.)
Hazánk élete és megmaradása az elmúlt ezer évben azokon az alapokon nyugodott és állt fenn, amit Szent István megértett és a Magyar Királyság megalapításának és megerősítésének folyamatában megvalósított. Az állami közigazgatás és a megye-rendszer, az egyházmegyék a két érsekséggel és a püspökségekkel máig mutatják a szentistváni mű stabilitását. Azt is nyugodtan állíthatjuk, hogy amikor a vezetőink ugyanazt a lelkületet ápolták magukban, ami Istvánban is megvolt, akkor erősödött, ha pedig eltértek ettől, akkor hanyatlásnak indult az ország.
Szent István halála egyben a hozzá köthető csodák sorozatának új kezdete is. Isten ilyen módon is megdicsőítette hűséges gyermekét. Ezek az isteni igazolások napjainkig sem szűntek meg. Talán még emlékszünk rá, hogy a jubileumi 2000-es évben – koronázásának millenniumán - augusztus 20-án I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt bemutatott szentmisén jelentette be, hogy Szent István királyt a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé. Így a nagy egyházszakadás, az 1054-es szkizma óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.”
Részlet Sípos (S) Gyula: A legnagyobb magyar próféta és szent – István király és életműve című könyvéből
(A könyv különben 80 oldal, ára: 740 Ft, megrendelhető: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
