Mario Zenari bíboros, szíriai nuncius drámai beszámolója a „földi pokolról”
A Szíriában zajló véres polgárháborúnak egyre több civil esik áldozatul. Mario Zenari bíboros, Szíria apostoli nunciusa szerint az országban uralkodó káosz maga a „földi pokol”, elsősorban pedig a gyermekek számára, aki a legsebezhetőbbek. A bíboros március 9-én számolt be a szíriai helyzetről. Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) egyik nemrég kiadott nyilatkozatára hivatkozva Zenari így fogalmazott: Szíria jelenleg „a föld legveszélyesebb helye a gyermekek számára”.
„A helyzet szörnyű. Mindig azt mondom, ez egyszerűen az ártatlanok lemészárlása” – fogalmazott, és felidézett egy esetet: néhány évvel ezelőtt Damaszkuszban, ahol a nunciatúra is található, találkozott egy tízéves kislánnyal, akinek mindkét lábát amputálták, olyan súlyos sérüléseket szenvedett egy robbanás során keletkezett repeszektől.
Egy másik történetben egy 15 éves lányról beszélt, aki éppen hazafelé tartott az iskolából egy barátjával, amikor egy detonáció során elszabadult repesz az arcába fúródott, majd a fejében továbbhaladt, és azonnal megölte.
Rengeteg a „szenvedés”, mondja Zenari, majd felidézte Ferenc pápa 2017 karácsonyán mondott szentbeszédét, amelyről azt mondja: „rendkívül megérintett engem”, mert a pápa végig a gyermekek szenvedéséről beszélt.
Ami a humanitárius segélyezést illeti, a helyzet „irányíthatatlan”, mondta, „egy egész könyvet tudnék írni” csak a szíriai gyötrelmekről.
Mario Zenarit, aki 2008 óta teljesít nunciusi szolgálatot, Ferenc pápa 2016-ban bíborossá kreálta. Március 9-én az Open Hospitals elnevezésű projekt egyik rendezvényén tartott előadást. A projektet az AVSI egyesület szervezte 2016-ban együttműködve a Gemelli Alapítvánnyal és a Cor Unum Pápai Tanáccsal. Célja a szegénységben élők orvosi ellátásának biztosítása, valamint négy nonprofit kórház anyagi támogatása Szíriában.
A polgárháború 2011-es kitörése óta több mint 13,5 millió szíriai, köztük 6 millió gyermek került súlyos humanitárius válságba, a lakosság nagy részének élelmezése nem megoldott, és a legalapvetőbb ellátásokat sem tudják biztosítani.
Az ENSZ becslései szerint 11,5 millióan vannak, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást – 40 százalékuk kiskorú. A kórházak gyakran támadások célpontjai, a háború kitörése óta a szíriai egészségügyi hálózat dolgozóinak csaknem kétharmada elmenekült az országból.
A személyzet bérezésére, általános kiadásokra, a havi számlák kifizetésére és a régi épületek felújítására fordítandó összeg a régi, míg a betegek egyre növekvő számban jelentkeznek a kevés, még megmaradt kórházban mindennapi betegségekkel és háborús sérülésekkel; ez lassan a rendszer pénzügyi összeomlásához vezethet.
Az Open Hospitals projekt 2017 novembere óta körülbelül 1,2 millió euróval járult hozzá annak a négy kórháznak a fenntartásához, melyekkel kapcsolatban áll.
Március 9-i beszéde alkalmával Zenari bíboros levetített egy kétperces videót bombázásban tönkrement épületekről és a harcokban megsebesült emberekről, akik többségükben szintén gyermekek, arcukon vérrel és porral.
A társadalom szövete „megsérült”, fogalmazott, „és a mély sebek, amelyek ezeket a gyermekeket borítják, rosszabbak, mint amilyennek tűnnek”.
A polgárháború civil áldozatainak száma az utóbbi hetekben drámai módon megnövekedett, miután az oroszok által támogatott szíriai erők február 18-án komoly szárazföldi és légitámadást mértek az ostrom alatt álló Kelet-Gúta oázisra, mely Damaszkusztól északra található.
A 400 ezer embernek otthont adó Gúta oázis az utolsó a lázadók kezén lévő területek közül, amely így célpontja a szír elnök, Bashar al-Assad által irányított katonai erőknek, aki 2013 óta próbálkozik a lázadók elűzésével.
A szíriai emberi jogi egyesület szerint 900 civil vesztette életét eddig a támadásokban. Habár az ENSZ Biztonsági Tanácsa 30 napos, február 24-én életbe lépő tűzszünetet kezdeményezett, a harcok folytatódtak és a humanitárius segélyek kiosztására irányuló erőfeszítések azokon a területeken, ahol lakosság csapdába esett, nemrégiben egy esetleges kémiai támadás miatt leálltak.
Zenari bíboros azt mondta, hogy a világon bekövetkezett katasztrófák között „még sosem látott annyi erőszakot, mint Szíriában”, a helyzetet az 1994-es ruandai népirtáshoz hasonlította.
A bíboros azt is elmondta, néha megkérdezi magától: „Isten talán nem látja ezt?”. Emellett utalt arra is, hogy vigaszra talál, ha Jézus szenvedésére és halálára gondol, mert „Jézus szenvedései közepette egész testében vérrel verejtékezett… (ez) az egész Egyház vére, a mártírok vére”.
„A szenvedések nyolcadik évében vagyunk” Szíriában – tette hozzá. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy eddig semmilyen megegyezés nem született annak érdekében, hogy az erőszaknak véget vessenek. Az eddigi tárgyalások vagy kudarcba fulladtak, vagy az egyesség megszületett ugyan, de újra felrúgták.
A bíboros utalt arra a több millió emberre, akiknek el kellett hagyniuk Szíriát és most más országokban élnek – köztük is rengeteg a fiatal. Ennek következtében „Szíria társadalma és egyháza rövid idő leforgása alatt elveszítette a fiataljait”.
Egyórás beszédének végén Mario Zenari arra kérte a hallgatókat, hogy imádkozzanak „Szíriában élő barátainkért és testvéreinkért”.
Fordította: Koszoru Péter
Forrás és fotó: Catholic News Agency
Magyar Kurír
