Szabad a torokfájásra antibiotikumot szedni? Ez a 3 jel mutatja meg...
Bár megterheli a gyomrot és a szervezetet, van, amikor szükség van a kúrára. Évről évre visszatérő téma a feleslegesen szedett antibiotikumok kérdése. Sokszor a beteg szedné a gyógyszert a mielőbbi gyógyulás reményében, akár feleslegesen is. Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen.
Mi alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén? Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmagyarázta a lényeget.
Sokan gondolják, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum-készítményeket, akkor a tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, de az esetek nagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Azt, hogy mi okozza a tüneteket, a kezelőorvos dönti el. Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a szedése teljesen felesleges.
Erősödő fájdalomnál szedni kell
Ha szúr, kapar és éget a torok, és minden nyelésnél tüskeszerű érzéssel jár, az nagyon kellemetlen tud lenni. Általában a vírusos eredetű betegségnél a fájdalom három-négy nap után fokozatosan csökken. Ám a bakteriális eredetnél vagy felülfertőződésnél a gyulladásos tünetek idővel inkább fokozódnak, a láz nem csillapodik, a nyelés pedig egyre nehezebbé válik - ilyenkor antibiotikumhoz kell nyúlni.
Duzzadt nyirokcsomóknál is szükség van antibiotikumra
A nyirokcsomók feladata, hogy jó testőrökként elkapják és végezzenek a szervezetbe jutó kórokozókkal. Fertőzések esetén mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók lépnek működésbe. A mandulagyulladás, torok- vagy gégegyulladás során a nyak két oldalán jelenhetnek meg. A nyirokcsomók duzzanata nagyobb valószínűséggel utal bakteriális fertőzésre, bár van olyan vírusfertőzés, melyre kifejezetten jellemző a nyirokcsomó megnagyobbodása. Ilyen a Mononucleosis infectiosa fertőzés.
Magas CRP-értéket is ezzel kell kezelni
Felső légúti fertőzésnél időnként nem egyértelmű, hogy szükség van-e antibiotikumra, vagy sem. Ha a tünetek nem adnak kellő információt, akkor a döntésben segíthet a CRP-szint ellenőrzése. A CRP, vagyis a C-reaktív protein egy olyan fehérje, mely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának termelődését.
A CRP értéke azonban nem egyenlő mértékben emelkedik meg attól függően, hogy mi okozza a fertőzést. Bakteriális fertőzés esetén az emelkedés jelentősebb, ha virális, akkor csekélyebb. Ha tehát magas az érték, akkor feltehetőleg bakteriális fertőzésről van szó, és szükséges az antibiotikum-kúra. Súlyos fertőzések esetén a kezelés hatékonyságát is jól lehet követni kétnaponta ellenőrzött CRP-szinttel.
(femina.hu)
