Bagnasco bíboros: Az Európai Unióban hiányoznak a viszonyítási pontok
"Európa: az illúziók vége" címmel tette közzé a Van Thuân bíboros nevét viselő trieszti nemzetközi megfigyelőközpont 9. jelentését az Egyház társadalmi tanításának a világban való megjelenésével kapcsolatban. A dokumentumot február 9-én mutatták be a Vatikáni Rádió Marconi termében.
A Keresztény Munkavállalók Mozgalma által szervezett bemutatón felszólalt többek között Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnöke és Carlo Costalli, a De Gasperi Alapítvány tudományos bizottságának elnöke, valamint Giampaolo Crepaldi, trieszti érsek, a Van Thuân bíboros Nemzetközi Megfigyelőközpont elnöke.
Bagnasco bíboros alapos – ám nem remény nélküli – elemzést adott az európai kontinensről, illetve az Európai Unióról. Hangsúlyozta, hogy Európában tapasztalható az antropológiai alapokon és az igaz értékeken nyugvó kultúra ellenállása, ám az EU-t áthatotta a szekularizáció és a laicista materializmus. Az Európai Unióban az ember elvesztette viszonyítási pontjait. Az alkotmányokban és az egyezményekben természetesen beszélnek méltóságról, de mi is ez a méltóság? Kire bízták? Min alapszik? A bíróságok törvényén? Ha ez így van, az nem elegendő – mutatott rá a CCEE elnöke.
A materializmusból és az etikai relativizmusból – amely úgy akar élni, mintha nem létezne Isten – származik a fogyasztói szemlélet, amely tárgyakkal tölti ki a hiányzó lényeg által keletkezett űrt. Ez jellemzi a ma emberét, aki meg van győzödve arról, hogy minden önmagától függ. Ez a helyzet azonban nem tarthat sokáig. Előbb-utóbb az emberre jellemző jó és az igazság iránti szomj felülkerekedik és sajnos ma nem talál válaszokra. Bagnasco bíboros ún. „egzisztenciális hányingerről” beszélt, amely nyomasztó kérdésekben mutatkozik meg: Hova tartunk? Mit teszünk? A megértés keresésének kérdései ezek, amelyek mindennek ellenére nem szabad, hogy elbátortalanítsanak bennünket. A CCEE elnöke szerint valójában egy társadalmi, vallási és antropológiai lehetőség előtt állunk, amely nem maradhat a kereszténység válasza nélkül. Nem maradhatunk távol abban a pillanatban, amikor az ember önmagáról, jövőjéről, méltóságáról és lehetőségeiről tesz fel kérdéseket.
Az antik demokráciák alapja figyelembe vette a végső, meghatározott, egyetemes és tartós igazságot. Nem a véleményeket, hanem az alapvető igazságot. Ma az Európai Unióban nem létezik ez a fajta aggodalom, hogy az emberi élet mély értelmét keresse – nyomatékosította a genovai bíboros érsek. A populizmus és az Isten hiánya az egységes Európa veszélyeit jelentik. Két mélyen egymáshoz kötődő tényezőről és két veszélyforrásról van szó. Ha Isten valójában vonatkozási pont lenne, ha Európa nem félne Istentől, a nemzetek és a népek problémái már megoldódtak volna. Vannak továbbá populista törekvések. Az EU felelőseinek és a politikusoknak általában véve alaposan oda kell figyelniük azokra a centrifugális erőkre, amelyek az Unión belül működnek. Rövidlátást tükröz, ha elégedetten vagy még rosszabb, ha arroganciával tekintünk rájuk. Egyrészt ugyanis ez a populizmus reakciót jelent a valódi politikai, pénzügyi, kulturális és társadalmi agressziókra, támadásokra. Másrészt viszont az emberek félelmének meglovagolását jelenti egyéni érdekek céljából. Nem szabad sohasem figyelmen kívül hagyni a populizmust, hanem elemezni kell a motiváló tényezőit, hogy megoldjuk azokat – figyelmeztetett Bagnasco bíboros.
Az Európai Unió alapító atyái szégyenkezés nélkül kijelentették, hogy az európai egyesülési folyamatnak a tízparancsolaton kell alapulnia. Nem azért mondták ezt, mert egy felekezeti unióra gondoltak, hanem mert a kinyilatkoztatás és az emberi tapasztalat legjobban letisztult összegzését látták a tízparancsolatban. Ezt kell ma is szem előtt tartanunk: a tízparancsolat legyen újra az európai humanizmus kulturális viszonyítási pontja – ösztönzött az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
