A püspök, aki keresztény és muszlim harcosok közt keresi a békét a Közép-afrikai Köztársaságban
A bangassou-i egyházmegyében található Gambóban iszlám szélsőségesek több mint ötven keresztényt mészároltak le augusztus 9-én a Vöröskereszt kórházában. Juan José Aguirre püspök a sebesülteket ugyanott fogadja, ahol a muszlim menekülteket is.
Juan José Aguirre, a bangassou-i egyházmegye püspöke adott hírt a mészárlásról, és elmondta: már nem lehet világosan látni, ki kinek az ellensége, a „fogat fogért” elv újabb és újabb bosszút szül. Aguirre spanyol származású, Córdobában született, de már 35 éve a Közép-afrikai Köztársaságban él, 17 éve vezeti egyházmegyéjét. Itt érzi otthon magát, de egyre kevésbé ismer rá választott otthonára, ahol elszabadultak a vak indulatok.
A területet a Szeleka iszlám szervezet lázadói tartják ellenőrzésük alatt három éve. Csádban képezték ki őket, 2013 óta vannak jelen a Közép-afrikai Köztársaságban. Augusztus 4-én, pénteken este az Anti-Balaka nevű szervezet betört a Szeleka ellenőrzése alatt álló területre. Ők eredetileg önvédelmi célból szerveződtek, tagjaik nem iszlám hitűek, javarészt keresztények, de az idők során ugyanolyan kegyetlenné váltak, mint ellenségeik. Aguirre püspök elmondta, hogy megjelenésük pánikot keltett Gambóban. Az ENSZ stabilizációs missziója, a Minusca nagy erővel reagált a támadásra. Túlzott erővel – tette hozzá a püspök –, a lövöldözésben meghalt Adele, a plébánia kórusának egyik tagja és édesapja is. Szombattól hétfőig az Anti-Balaka elűzte a Szelekát, de végül az iszlám szélsőségesek visszatértek, és véres bosszút álltak. A Vöröskereszt kórházában elvágták az ápoltak és rokonaik torkát. Civileket gyilkoltak, férfiakat, nőket, időseket, gyermekeket. Ferenc pápát mélyen elszomorította a mészárlás, amelyről a szerdai általános kihallgatáson megemlékezett, erőteljes felhívásban kérve, legyen vége ezeknek a szégyenteljes bűntetteknek.
A Vöröskereszt hat munkatársát is kivégezték. Gambo plébániáját kirabolták, a plébános attól fél, a szomszédos Bemába is betörnek majd, mert még mindig nagy a feszültség.
Aguirre püspök május 13-a óta kétezer muszlim menekültet lát vendégül a kisszemináriumban, a székesegyházban és saját otthonában. Őket az Anti-Balaka bekerítette, amikor egy mecsetben tartózkodtak, ki akarták végezni mindannyiukat. Ekkor érkezett a helyszínre Aguirre püspök két pappal és Dieudonné Nzapalainga bíborossal, akik élő pajzsként védelmezték a muszlim túszokat, és sértetlenül magukkal vitték őket. Házaikat azonban felgyújtották, ezért az egyházi intézményekben szállást alakítottak ki számukra. Ezek a helyek nem alkalmasak hosszú távú elszállásolásukra, az alkalmi szállások túlzsúfoltak; akinek a verandán jutott hely, az esőben bemegy a fedett részre, tovább növelve a zsúfoltságot. Ráadásul amióta fokozódott az erőszak, a humanitárius szervezetek nem visznek oda több élelmet, az emberek éheznek is. Mindez növeli a frusztráltságot; kialakult egy negyven főből álló radikális csoport, ők három hete elfoglalták a székesegyházat, és nem engedik, hogy ott szentmisét mutassanak be. A püspök hangsúlyozza, hogy kétezer főből negyvenről van szó.
Hamarosan kezdődik az iskola, de a tantermeket egyelőre a menekültek foglalják el. A szülők azt mondják, nem engedik a gyerekeiket oda, ahol muszlimok vannak. Nincs igazuk – mondja a püspök –, mert egybemossák a muszlimokat a Szeleka terrorszervezettel. „És ez a süket, vak gyűlölet, amely vallásos jelmezbe öltözik, aggaszt engem. Négy évvel ezelőttig a közösségek még testvéri kapcsolatban éltek egymással” – teszi hozzá. Most pedig, ahogyan Stephen O’Brien, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes munkatársa mondta: a Közép-afrikai Köztársaságban a „népirtás előjeleit” látjuk. Azonnal közbe kellene lépni, hogy elkerüljék a tragédiát – véli Aguirre.
A bangassou-i egyházmegye püspöke továbbra is végzi szolgálatát. Az iszlám radikálisok támadják, mert keresztény. Az Anti-Balaka azt hányja a szemére, hogy megvédi a muszlimokat. Az egyik éjjel rálőttek a házára, és telefonon már többször megfenyegették. Honnan merít erőt? Elmeséli, hogy az előző nap egy muszlim menekült asszony odament hozzá, és elnézést kért néhány társa viselkedéséért. Hozzátette: „Mi szeretjük magát.” Ezek a kis gesztusok arra emlékeztetik, hogy Isten velük jár az úton. Még a mindennapos borzalmak között is.
Forrás és fotó: Avvenire.it
Magyar Kurír
