Pizzaballa ferences érsek: A tanúságtétel fogja megtartani a keresztényeket a Közel-Keleten
Pierbattista Pizzaballa OFM érsek, a jeruzsálemi latin pátriárkátus apostoli adminisztrátora, korábbi szentföldi ferences kusztos adott interjút a SIR olasz katolikus hírügynökségnek egy évvel kinevezése után.
Hatalmas változások idejét éljük. Nem tudjuk, milyen lesz a Közel-Kelet a jövőben. A Szentföldön nem mozdul a helyzet, nem folynak tárgyalások, csak a tények politikája működik. Egyik oldalon ott van Izrael, amely nagyon erősnek érzi magát, a másik oldalon pedig ott állnak a gyenge és megosztott palesztinok. Az Iszlám Állam fizikailag nincs jelen a Szentföldön, annál inkább jelen van viszont szélsőséges ideológiája. Növekszik a radikalizálódás a zsidók között is, és egyre nő az aggodalom a kisebbségek, főleg a keresztények körében. Több nemzedékre lesz szükség ahhoz, hogy újjáépítsék az infrastruktúrákat, és mindenekelőtt egy szilárd társadalmi hálót. A szíriai és iraki háború mindent felborított, beleértve a különféle közösségek közti kapcsolatokat. Aleppó városa, a Ninivei-fennsík keresztény falvai, melyeket az Iszlám Állam egykor elfoglalt, mára nagyrészt megsemmisültek. Ma a közel-keleti keresztények legfontosabb megkülönböztető jegye az erős tanúságtétel – mondja Pizzaballa érsek. – Igaz, hogy sokan elmentek, de aki marad, az nem a négy fal között tesz tanúságot hitéről, hanem úgy, hogy segíti az időseket, gyerekeket, fogyatékosokat, menekülteket. Találkoznak, és együtt imádkoznak.
A ferences érsek megindultan hozza föl példának azokat az aleppói fiatal keresztényeket, akik a veszéllyel nem törődve osztogatták a vizet a rászorulóknak. Vagy a szíriai Al Nusra ellenőrzése alatt álló keresztény falvak családjait, akik tudva, hogy az iszlám tiltja az alkoholt, otthonaikban rejtették el a bort a misézéshez. Nem feledkezhetünk el a jordániai és libanoni keresztények nagy erőfeszítéseiről sem, akik befogadták a szíriai és iraki menekülteket.
Izraelben ma 125 ezer keresztény él. 11 ezren laknak Jeruzsálemben, Palesztinában alig 40 ezer a számuk. De meggyőződésem, hogy a kereszténység nem fog eltűnni a Közel-Keletről. A mi erőnk nem a számokban, hanem a tanúságtételben van – állítja Pierbattista Pizzaballa.
Majd elmeséli, hogy zavargások törtek ki a napokban a jeruzsálemi Mecsetek tere előtt felállított fémérzékelő kapuk miatt. Két nappal a két izraeli rendőr életét kioltó óvárosi merénylet után az izraeli hatóságok újra megnyitották a muzulmán imádkozók előtt a Mecsetek terét, de az esetleges fegyverek kiszűrésére a biztonsági erők detektoros kapukat telepítettek a térre vezető városkapuknál. Nemcsak a palesztin muzulmánok imádkoztak a kapuk előtt tiltakozásuk jeléül, hanem a jeruzsálemi keresztény egyházak és közösségek is súlyos aggodalmuknak adtak hangot a kirobbant feszültség és erőszak miatt. Egy közös dokumentumban tizenhárom egyházi képviselő ítélte el az erőszak minden formáját és fejezte ki félelmét a status quo elmozdítása miatt. Meg kell őrizni a szent helyek elérését szabályozó egyensúlyi állapotot minden vallás számára. Súlyos és beláthatatlan következményekkel járhat a status quo folytonosságának kockára tétele. Az egész szentföldi közösség érdeke, hogy tiszteletben tartsák, a békét és a kiengesztelődést garantálva ezzel. A dokumentum aláírói között van III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, Pizzaballa érsek és Francesco Patton szentföldi ferences kusztos is.
A párbeszéd iránti igény erősen jelentkezik a szentföldi közösségek részéről. Erről tanúskodik, hogy július 19-én vallásközi fórumot tartottak Jeruzsálemben, a Pápai Miasszonyunk Intézetben a három monoteista vallás és a szent város kapcsolatáról.
Pierbattista Pizzaballa szerint azé lesz a város, aki több ingatlant tud felvásárolni. Ez azonban a zsidók és a muzulmánok között dől el, a keresztények anyagilag nem tudnak versenyezni velük. Az érsek hangsúlyozza, alkotmányos szabadságot kell biztosítani minden közösségnek a szabad mozgáshoz és cselekvéshez, számarányától függetlenül. A kulcs az állampolgárság és az ahhoz járó jogok biztosítása a szentföldi apostoli adminisztrátor szerint. Amikor Jeruzsálem jövőjéről van szó, akkor csak a zsidók és a muzulmánok kerülnek szóba, a keresztényeket nem veszik igazán figyelembe. Az is igaz, hogy az elmúlt 15-20 évben a Katolikus Egyház nem beszélt Jeruzsálemről, pedig fontos lenne. A protestánsok és az ortodoxok sokkal inkább jelen vannak, amikor a szent városról van szó.
Mi lenne a megfelelő modell a közel-keleti közösségek békés együttéléséhez? A ferences érsek szerint lényeges, hogy ne csináljanak rezervátumokat a kurdok, jazidok, keresztények, szunniták, síiták, turkománok számára. A hit és közösség közti identitásra épülő együttélési modell ma megbukott a Közel-Keleten. Az együttélésnek más távlatokra kell helyezkednie. A téma az állampolgárság, nem pedig a pozitív laicitás, amely nem létezik Közel-Keleten. Mindenkinek azonos állampolgári jogokat kell biztosítani, kezdve a lelkiismereti szabadsággal. Ha ezeket az aspektusokat nem veszik figyelembe az újjáépítésnél, az biztos kudarchoz vezet és jövőbeli válságok előszobája lesz. A keresztény jelenlét minden közel-keleti társadalmat és az ott élő iszlám többséget arra kötelezi, hogy próbálja meg más szemszögből megvizsgálni ezt a kérdést, mely eltér a muzulmán nézőponttól.
És hogy mit tehetünk a szentföldi keresztények megmaradásáért? Zarándokoljunk most is a Szentföldre, hiszen ott biztonság van – mondja Pizzaballa érsek. – Emellett az újságírók beszéljenek továbbra is a Szentföldről, és ne csak a konfliktusokra és a feszültségekre élezzék ki cikkeiket, hanem szóljanak a hely szépségeiről. Nincs evangelizálás kommunikáció nélkül, és az evangelizálás nem szakadhat el Jeruzsálemtől. Nem lehet úgy beszélni Krisztusról, hogy ne beszéljünk azokról a helyekről, ahol élt és ahol az általa alapított közösség ma is őrzi emlékét. Mutassák meg az újságírók, hogy minden helyzetben, legyen az bármilyen rossz, mindig van egy fénysugár, amelyből újra lehet indulni! Meséljék el a találkozásokat, a párbeszédeket, amelyek létrejönnek ebben a drámai helyzetben, melyek azt bizonyítják, hogy nem minden a gyűlöletről, a haragról, a háborúról és a fegyverekről szól!
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: News.va
Magyar Kurír
