Kiürülő ország
Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken - Nyugat-Dunántúltól eltekintve - folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak. 2016 és 2017 eleje között 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ami az elmúlt 20 év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Földrajzilag nézve pedig ebből a 31 ezres fogyásból 27 ezret Kelet-Magyarországon mértek.
Egyedül Közép-Magyarországon növekedett a lakosságszám, itt 6 ezerrel többen éltek idén év elején, mint tavaly ugyanakkor. Nyugat-Dunántúlon az utóbbi hat évben lényegében stagnálást mutat a népességszám, ám az összes többi régióban fogy.
A népességszám alakulását a természetes fogyás (vagy szaporodás), illetve a belföldi és a nemzetközi migráció együtt befolyásolják. Ami a természetes népességfogyást illeti, mindegyik régióban fogy a lakosság. Az elmúlt egy évben Közép-Magyarországon (hiszen ott élnek a legtöbben) és Dél-Alföldön csökkent emiatt a népesség a legnagyobb mértékben, 6900, illetve 6500 fővel.
Bár a központi régióban volt a legnagyobb mértékű a természetes fogyás, itt mind a belföldi, mind a nemzetközi migrációnak pozitív a mérlege. Közép-Magyarországra közel 11 ezren költöztek tavaly a többi hat régióból, és nagyjából kétezren külföldről. Igaz, ez csak a fele a 2010-ben becsült pozitív vándorlási mérlegnek.
A központi régió mellett a másik két fejlettebb régiónak, Közép- és Nyugat-Dunántúlnak is pozitív volt tavaly a belföldi vándorlási mérlege, azonban az ország többi részét a természetes fogyáson túl az elvándorlás is sújtja. A három kelet magyarországi régió 27 ezres tényleges népességfogyásából 14 ezer a természetes fogyásnak, míg 13 ezer a belföldi elvándorlásnak tudható be.
Öregszik a magyar, de van, ahol jobban
Magyarországon óriási a különbség a régiók fejlettsége között. A fővárost is felölelő leggazdagabb központi régióval lényegében csak Nyugat- és Közép-Dunántúlt lehet egy lapon említeni, a másik négy régiónk gazdasága jelentős lemaradásban van hozzájuk képest. Ez meghatározza a belföldi migráció jellemző irányát is: a tanulni, illetve dolgozni vágyó fiatal felnőttek és a középkorú lakosság jellemzően ezek felé a területek felé vándorol, ahol magasabbak a keresetek, több a munkalehetőség, fejlettebb az infrastruktúra.
A fiatalok elvándorlása közvetlenül és közvetetten (születésszám csökkenésén keresztül) is növeli az átlagéletkort, és ezzel együtt az öregségi függőségi rátát is. Ez a mutató azt jelzi, hogy hány nyugdíjas korú (65 évnél idősebb) eltartott jut egy munkaképes korú (15-64 éves) lakosra.
A legöregebb megyénk a dél-alföldi Békés megye, ahol 31 időskorú jut 100 munkaképes korú lakosra. Nem sokkal jobb a helyzet a dunántúli Zala és Somogy megyékben sem, ahol közel 30 nyugdíjas korút kell 100 munkaképesnek eltartani, míg az ország keleti felében Heves és Nógrád megyékben a legmagasabb (30%) az időskori függőségi ráta.
Ez az igazi baj: lassan kiürül fél Magyarország
2016-ban átlagosan 27 időskorú eltartott jutott 100 munkaképes korú lakosra Magyarországon, tehát az említett megyékben 3-4 időskorúval több jut 100 munkaképesre, "mint az átlag".
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében messze a legalacsonyabb az időskori függőségi ráta, ahol kevesebb mint 22 időskorú eltartott jut száz 15-64 évesre. Az átlagnál szintén jobb a helyzet Pest megyében, Hajdú-Biharban, Győr-Moson-Sopronban, Fejérben, Borsodban és Komárom-Esztergomban.
Pest megye után Borsodban és Szabolcsban él a legtöbb gyermek
Azokban a megyékben, amelyek vonzóak a belföldi vándorlás szempontjából, illetve ahol relatíve sok gyermek születik, az öregségi függőségi ráta is jellemzően alacsonyabb.
Demográfiai szempontból tehát nem csak azok a fejlettebb területek élveznek előnyt, ahová sokan költöznek az ország más területeiről, hanem azok a legszegényebb megyéink is, ahol relatíve magas a születésszám.
Arányaiban a legtöbb gyermekkorú Pest megyében él, itt nagyjából 25 gyerek jut 100 munkaképes korú felnőttre. Pest után ugyanakkor Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon él a legtöbb gyermek, arányaiban több mint az országban máshol.
A negatív demográfiai trendekben Békés, Zala és Somogy megyék a legrosszabbul érintettek, hiszen ezeken a területeken aránylag sok a nyugdíjaskorú, kevés a gyerek és a migrációs mérleg is negatív.
Ez az igazi baj: lassan kiürül fél Magyarország
Bár a népesség az egész országban öregszik, vannak olyan megyéink, ahol ez az átlagnál lassabban történik: vagy azért, mert pozitív a belföldi vándorlási mérlege, vagy mert a születésszám relatíve magasabb, mint máshol. (Sőt, van, ahol mindkettő segít.)
Az ország külső és belföldi migrációjának egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, míg a kevésbé fejlett térségek elkezdtek "kiürülni". Ezek a migrációs folyamatok pedig jobban rányomják a bélyegüket az egyes régiók népességének alakulására, mint a többi, fejlettséghez kevésbé kapcsolódó demográfiai trendek (születés, halálozás).
(portfolio.hu)
