Ferenc pápa a húsvét közös dátumáról és az ökumenéről
Ferenc pápa kétnapos egyiptomi útjáról hazatérőben a szentatya ismét válaszolt a vele utazó újságírók kérdéseire. Vera Shcherbakova, az orosz Itar-Tass hírügynökségtől többek között az ortodoxokkal való kapcsolatról és a húsvét közös dátumáról kérdezte őt. A pápa válasza:
Khrisztosz aneszti! [Krisztus feltámadt!] Az ortodoxokkal mindig nagy barátságban voltam, már Buenos Airesben is. Például minden január 6-án elmentem a vesperásra a székesegyházatokba, Platón pátriárkához – aki most az ukrán térségben van, ott érsek –: két óra negyven perces imádság ez, mégpedig olyan nyelven, amelyet nem értek, de mégis elmélyülten lehetett imádkozni! Aztán a vacsora a közösséggel, háromszáz személlyel, vacsora karácsony vigíliáján – nem karácsonyi, hanem vigíliai vacsora volt –, még nem lehetett enni tejtermékeket, sem húst, de szép vacsora volt… aztán jött a tombola, a lottó… barátság. A többi ortodoxokkal is. Időnként jogi segítségre szorultak: eljöttek a katolikus püspöki kúriába, mert nekik kicsiny a közösségük, és elmentek az ügyvédekhez… Mindig baráti kapcsolatom volt velük: nővéregyházak vagyunk.
Teodorhoz különleges barátság fűz: szememben ő Isten nagy embere. Teodor olyan pátriárka, olyan pápa, aki előreviszi az Egyházat, Jézus nevét… Nagy apostoli buzgóság vezeti. Engedjétek meg, hogy ezt a szót használjam, de idézőjelben: ő az egyik „legfanatikusabb” abban, hogy a húsvétra közös, állandó időpontot találjunk. Én is, de… keressük a módját. Ő azt mondja: „harcoljunk, harcoljunk!” Ő Isten embere. Olyan ember, aki, amikor püspök volt, Egyiptomtól távol, ételt osztott a fogyatékosoknak; olyan ember, akit elküldtek egy egyházmegyébe, ahol mindössze öt templom volt, és úgy ment el onnan, hogy huszonötöt hagyott maga mögött, nem tudom, mennyi keresztény családdal, apostoli buzgósággal. Aztán, tudod-e, hogy megy náluk a választás? Kiválasztanak három jelöltet, aztán beteszik a nevüket egy zacskóba, hívnak egy kisgyermeket, bekötik a szemét, és ő kihúzza a nevet… Ott van az Úr! Világos, hogy Teodor nagy pátriárka. A keresztség tekintetében az egység halad előre. A keresztség tekintetében történelmi bűnről van szó, hiszen az első zsinatok idején a keresztség még közös volt. Aztán, minthogy a kopt keresztények megkeresztelték a gyermekeket a kegyhelyeken, amikor azok később meg akartak házasodni, és jöttek hozzánk, mert katolikus lányt vettek feleségül, mi kértük tőlük, hogy valamivel igazolják, hogy meg vannak keresztelve, de mivel nem tudták, feltételesen megkereszteltük őket: így tehát mi kezdtük, nem ők. Most viszont megnyílt a kapu, és jó úton vagyunk e probléma megoldásához. A közös nyilatkozatban az utolsó előtti pont erről szól.
Az orosz ortodoxok elismerik a mi keresztségünket, mi pedig elismerjük az övékét. Buenos Aires-i püspökként nagy barátja voltam az oroszoknak. De például a grúzoknak is. A grúzok pátriárkája Isten embere, II. Illés misztikus! És nekünk, katolikusoknak az ortodox egyházaknak ebből a misztikus hagyományából is tanulnunk kell. A mostani utazás során ökumenikus találkozót tartottunk: Ott volt Bartholomaiosz pátriárka is, a görög ortodox pátriárka is, azután más keresztények: az anglikánok és a genfi [székhelyű] Egyházak Ökumenikus Tanácsának titkára is… Mindazt, amit az ökumenizmus terén teszünk, az úton előrehaladva tesszük. Az ökumenizmust úton előrehaladva ápoljuk: a jótékonykodás tetteivel, a segítségnyújtásban való részvétellel, azzal, hogy a dolgokat együtt tesszük, amikor van rá lehetőség… Nem létezik álló ökumenizmus. Igaz, hogy a teológusoknak végezniük kell a maguk tudományos munkáját, és egyetértésre kell jutniuk, de ez nem fog eredményre vezetni, ha nem haladunk előre. „Mit tudunk tenni most?” Tegyük azt, amit tehetünk: imádkozzunk együtt, dolgozzunk együtt, végezzük a segítő szeretet cselekedeteit együtt… De együtt! Ezt jelenti az előrehaladás. A kapcsolatok Kirill pátriárkával jók. Hilárion érsek-metropolita is többször eljött, hogy beszéljen velem, jó a kapcsolatunk.
(Magyar Kurir)