Az Anna-réti Engesztelő Kápolnáról
A helyszín az Anna-rét, amelyet sokan "normafai játszótérként" ismernek, fél kilométerre a Síháztól és egy kilométerre a Libegő felső állomásától. A történet hosszú. A reformkorban, amikor leginkább budakeszi sváb szőlőművesek jártak ide kirándulgatni, építettek már itt, a rét szélén egy pici kápolnát. A Budára igyekvő kereskedők is meg-megálltak itt, Anna napokon (július 26-án) pedig elzarándokoltak ide a környékbeliek.
A második világháború után egy ideig még vasárnaponként miséztek is ehelyütt, aztán Rákosi Mátyás bezáratta a templomot, amelyet 1952-ben egy munkásmozgalmi gyűlés utóprogramjaként le is romboltak a résztvevők. A most látható, aprócska kápolnát 1992-ben Salamin András hajdani MDF-es politikus és családja, valamint az arra járó hívek húzták föl.
Az Anna-réten azonban nagy nehezen kivehetők egy másik kápolna kő-körvonalai is, a kis kápolnától 60-70 méterre északra, egy facsoport takarásában.
Natália nővér Magyarország jövőjéről
Natália nővér 1901-ben Kovacsics Máriaként született Pozsonybesztercén. Látomásainak sora már a harmincas években kezdődött. Ezekben többször is szó esett arról, hogy engesztelő mozgalmat kell indítani, illetve engesztelő kápolnát kell építeni a „Szenthegyen” (Sváb-hegy, Budapest), a Szent Anna kápolnához közel. A helyszínt egészen pontosan megnevezi Jézus a látomásokban, és Natália nővér ezek alapján egyértelműen be tudta azonosítani a XII. kerületben lévő Svábhegyet, rajta a Szent Anna kápolnával. Jézus szerint innen, az Anna-rétről kell kiindulnia annak az engesztelő mozgalomnak, amely aztán az egész világra kiterjed, és békét hoz az emberiségnek.
A látomások valódiságát persze akkor is, később is sokan kétségbe vonták, Natáliát gúnyolták. A katolikus egyházon belül a jelenések ügye azzal dőlt el, hogy Mindszenty hercegprímás 1948-ban vizsgálatot indított, s az másfél esztendő múltán hitelesnek nyilvánította Natália látomásait, illetve hogy aztán XII. Pius pápa is isteni sugalmazásként ismerte el ezeket. (A pápa 1944 végén üzenetet kapott Natália nővértől, mely szerint a Szűzanya azt üzeni, hogy ne hagyja el a Vatikánt. Castelgandolfo, ahova menni akart, bombatalálatot kapott …)
Az úr Jézus szavai: „Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása, az én országomnak diadalmas uralma.” „Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni… Akarom, hogy Édesanyámnak, mint a Világ Győzelmes Királynőjének tisztelete Magyarországról induljon el…”
Az ígéretek megvalósulásának egyik feltétele a Világ Győzelmes Királynője engesztelő mozgalom, mely az 1940-es évek elejétől bontakozott ki. Az engesztelő mozgalomra Mindszenty bíboros 1946. január 25.-én adta főpásztori áldását.
A másik feltétel a Világ Győzelmes Királynője engesztelő kápolna felépítése a Normafa melletti Anna réten.
Jézus a jelenések során az engesztelés látható jeléül a kápolna építésén kívül egy női és férfi engesztelő szerzetesrend alapítását kérte, és azt kívánta a katolikus egyháztól, hogy ossza szét vagyonát a szegények között. És azt ígérte, hogy „kérései teljesülése esetén isteni hatalommal lép közbe azért, hogy Magyarország semleges maradjon a háborúban és megmeneküljön annak borzalmaitól.”
„A 40-es évek elején - így olvasható a Natália emlékét őrző weboldalon - Jézus felszólította a nővért, hogy kéréseit lelkiatyja útján közölje az egyház vezetőivel. A nővér négy éven át újra meg újra kérte az egyház vezetőit, hogy építsék fel az engesztelő kápolnát és vagyonukat adják a szegényeknek az ország megmenekülése érdekében. Tudatta velük Jézus jövendölését, hogyha nem teszik meg, amit kér tőlük, vagyonukat elveszik az istentelenek, őket pedig marhavagonokban viszik rabságba." Natália egyik látomásában Jézust így hallotta beszélni: "Akarom, hogy az engesztelő kápolnát felépítsék!", illetve: „Amennyiben ezzel, és egyéb terveimmel ellenkeznek, annyiban késni fog a béke és a kegyelem.”
Az engesztelő kápolna tervei egészen pontos részletességgel szerepeltek az üzenetekben. A "Szűz Mária a Világ Királynője Engesztelő Kápolna" alapkövét 1944. december 8-án rakták le a Budapest főpolgármestere által adományozott telken, amikor az oroszok már Vácnál tartottak. Még az alapjai sem épültek meg teljesen, mert a Vörös Hadsereg katonái sajnálatos módon gyorsabbak voltak, mint az építkezésre felvonuló munkások, cserkészek, tűzoltók és apácák. A késlekedés miatt a béke ígérete nem teljesült, az üldöztetés igen.
A háború után Mindszenty már mint Magyarország hercegprímása a kápolna építését tovább szorgalmazta. Az építéshez szükséges köveket magyar férfiak imádkozva, térden járva hordták az Anna dombra. A kommunista hatalomátvétel után természetesen lehetetlenné vált a folytatás, Mindszentyt letartóztatták, megkínozták és bezárták. Az ateista politikai vezetés ideje alatt az építőanyagokat elhordták, a kápolnaépítés ügye évtizedekre feledésbe merült.
A rendszerváltás után, 1992-ben a Nemzetközi Mindszenty Alapítvány támogatásával megalakult a Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna Egyesület. A kápolna azonban minden jó szándék ellenére a mai napig nem épülhetett fel. Jelenleg az építkezés előkészületeként Mészáros Domonkos dominikánus atya felhívására gyűlnek az építőkövek: 30 x 40 x 50 cm-es vagy 40 x 50 x 60 cm-es, közösségek által adományozott, és imádsággal megerősített tömböket hoznak a helyszínre, s a Világ Győzelmes Királynője Alapítvány is segít az anyagiak előteremtésében. Már csak a legfelsőbb engedély hiányzik.
Domonkos atya – a mellékelt videofelvétel tanúsága szerint – azt kéri az engesztelőktől, és mindenkitől, akinek fontos Magyarország és a magyarság ügye, hogy készíttessenek egy (vagy több) követ a kápolnához. Mérete 30 x 40 x 50 cm, vagy a kétszerese, 60 x 40 x 50 cm legyen. Ne legyen homokkő, és repedésmentes legyen. A közösség, amely felajánlja, imával, mégpedig egy kilenceddel lelki töltést adjon a kőnek.
A kápolna akkor fog felépülni, ha a nemzet – de legalábbis az engesztelők közössége – magáénak érzi a kápolnát, és vállalja a rendszeres, lehetőleg folyamatos engesztelést az országért.
Ehhez jó alapot szolgáltat, hogy 11. éve folyamatosan, éjjel-nappal működik a szentségimádás a hazáért. Ezt még Földi atya, a Bazilika egykori plébánosa indította el, és az ország és a magyarok lakta vidékek 120 települése, ill. 120 engesztelő csoportja imádkozik havonta pontosan beosztott rend szerint egész évben.
Egy másik a Szeretetláng imalánc, ennek Magyarországon és Délvidéken 1300 tagja van. Nappal és hetenként 3 éjszaka folyamatos. Ez a lánc – nem kimondottan Magyarországért, hanem a Szűzanya szándékára – Latin-Amerika több országában szerveződik, Mexikóban, Peruban már éjjel-nappal folyamatosan működik.
A harmadik „imahadjáratot” még Szőke János atya indította el. Ebbe akkor 1,600.000 engesztelő jelentkezett. Aki ezt aláírta, vállalta, hogy naponta – akár csak egy fohász erejéig – imádkozik hazánkért. A Mindszenty bíboros úr által kívánt egymillió remélhetőleg azóta is megvan.
Úgy tűnik, meglesz az egyházi hozzájárulás is az építkezéshez, a bíboros úr arra vár, hogy a XII. kerület közgyűlése átadja a területet az Egyháznak, és akkor indulhat az építkezés. Azóta az átadási határozat megszületett, a pénz is összejött, most már csak az egyházi engedélyre várunk.
Mindez sokkal szebben hangzik el az alábbi két internet-címen: Mészáros Domonkos dominikánus atya buzdítása az Anna-réti Engesztelő Kápolna építéséhez és Székely János püspök atya szentbeszéde az Anna-réti engesztelő szentmisén:
https://www.youtube.com/watch?v=TUeoOoCeilM&list=PLFZiWTPGMhVV10zrcnFVDtSKLNsbEaulG&index=1
https://www.youtube.com/watch?v=8H9b4lCJXI4&list=PLFZiWTPGMhVV10zrcnFVDtSKLNsbEaulG&index=2
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.