Mi látható a Guadalupei Szűzanya tekintetében?
José Tonsmann kétezerszeres méretűre felnagyította a Szűzanya-kegykép szemének íriszét, így tudta kivenni a benne tükröződő tizenhárom emberi alakot. Egy pillantás a mennyből, ami megváltoztatta egy kontinens történelmét.
A Guadalupei Szűzanya tekintetét sokan a tudomány egyik nagy rejtélyének tartják – többek között José Tonsmann perui mérnök is, aki évtizedeket töltött a mexikóvárosi Mária-zarándokhely kegyképének tanulmányozásával.
A Cornell Egyetemen végzett José Tonsmann több mint húsz esztendőn át vizsgálta a Szent Juan Diego durva szövésű köpenyén 1531-ben, csodás körülmények között megjelenő Mária-képmást. A Guadalupei Miasszonyunk tisztelete egyre nőtt az évszázadok során, és egyre szaporodott a neki köszönhető csodák száma. XIV. Benedek pápa 1754-ben nyilvánította Mexikó patrónájává a Guadalupei Szent Szüzet, 1910-ben pedig X. Piusz egész Latin-Amerika védőszentjévé tette.
Már 1929-ben Alfonso Gonzales felfedezte, hogy a Szűzanya szemében egy férfi visszatükröződő arca látható; 1951-ben Carlos Salinas kijelentette: több alak tükröződik a szemben.
José Tonsmann vizsgálatának eredményei azt mutatják, tizenhárom alak rendkívül részletes képe tükröződik a Guadalupei Szűzanya mindkét szemében, mikroszkopikus méretekben. A két szemben ugyanaz a kép látható enyhe eltéréssel, éppen úgy, ahogyan az emberi szem közvetíti a látott képeket.
Feltételezések szerint a szemekben a Szűzanya és Juan Diego találkozásának pillanatában jelen lévő emberek tükröződnek.
José Tonsmann az IBM-nél szerzett gyakorlatot abban, hogyan kell mikroszkopikus, illetve műholdfelvételeket elemezni. 1979-ben kezdte a Mária-kegykép szemét vizsgálni. A szem íriszét felnagyította kétezerszeres méretűre, majd matematikai és optikai műveletek révén tudta kivenni benne a tizenhárom emberi alak képmását. Tonsmann vizsgálatai megerősítették azt az eddigi feltételezést, hogy a Guadalupei Szűzanya képét nem emberi kéz örökítette meg.
Forrás és fotó: Aleteia.org
Magyar Kurír
(vn)
