A közép-kelet-európai püspöki konferenciák képviselőinek sajtóközleménye
A család válságáról, a migrációról és európa jövőjéről:
Huszonhét évvel az után, hogy a kommunista rendszerek megbuktak Közép-Kelet-Európában, Európa új kihívásokkal néz szembe. Közülük a legnagyobbak a család válsága – összefüggésben a demográfiai válsággal –, a hit válsága és a kulturális identitás válsága. Az utóbbi időben sok országnak kell szembenéznie a Közel-Keletről és Afrikából tömegesen érkező migránsok problémájával. Szeptember 8-án és 9-én a közép-kelet-európai püspöki konferenciák képviselői azért találkoztak Szlovákiában – az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét jelenleg betöltő országban –, hogy közösen gondolkodjanak ezekről a kérdésekről.
A résztvevők szerint elengedhetetlen, hogy az európai államok között az összes nép azonos méltóságán és a kölcsönös tiszteleten alapuló, valódi partneri kapcsolat legyen. Ugyanilyen fontos, hogy a nemzeti és európai közintézmények tényleges párbeszédet folytassanak a keresztény egyházak képviselőivel és más vallások vezetőivel.
A püspökök úgy vélik, sürgetően fontos, hogy újrakezdődjön a közös gondolkodás az európai identitásról, amely mindig is szoros kapcsolatban állt az egy férfi és egy nő házasságán alapuló családdal. Csak az utódokkal rendelkező társadalom lehet reménnyel rendelkező társadalom. Az egyház tudatában van azon kötelezettségének, hogy tanúságot tegyen Krisztus örömhíréről a világban. Ezért megbecsüli és segíti a családot, a Teremtő terve szerinti alapvető emberi közösséget. Sajnálatos módon az európai intézmények bizonyos döntései veszélyeztetik a családot és az élet védelmét. Európának jelenleg mindenekelőtt stabil családokra és okos népesedéspolitikára van szüksége. A bevándorlás nem megoldás a demográfiai válságra.
A találkozó résztvevői mélyen átérzik a háborús konfliktusok, főleg a Szíriában pusztító háború elől menekülő emberek szenvedését. Ugyanakkor az Európában elkövetett, számos áldozattal járó terrortámadások is fájdalommal töltik el őket. Következésképpen helyénvalónak tartják, hogy intenzívebb kommunikációt folytassunk az iszlám világgal és a szeretet isteni parancsát követve fokozzuk erőfeszítéseinket a rászorulók megsegítésében. A püspökök külön kötelességüknek tartják az üldözött keresztények segítését, de nem zárnak ki szívükből egyetlen segítségre szoruló embert sem, lett légyen a világ válságtérségeiben vagy országainkban.
Amikor ezeknek az emberi és keresztény céloknak az elérésén dolgozunk, nagylelkűen és bölcsen kell eljárnunk, figyelembe véve az európai népeknek és az ideérkező embereknek a kulturális, vallási és gazdasági körülményeit. A püspökök alapvető különbséget látnak az európai országok helyzete között: azon országoké között, amelyek a migrációs áramlás célpontjai, valamint a közép-kelet-európai országok között, amelyek tranzitországok, és amelyeknek az életszínvonala csak húsz százaléka a nyugat-európainak. A bevándorlók általában nem akarnak ezen utóbbi országokban maradni. Itt a nekik nyújtandó segítség különleges formáira lehet szükség, amelyek eltérnek azoktól, amelyeket más országok alkalmaztak. Ebben az összefüggésben jogos, és szükséges is, hogy végiggondoljuk, milyen jövőt képzelünk el az európai földrész számára, milyen értékekre akarjuk építeni a társadalmat, és milyen helyet akarunk biztosítani a vallásoknak.
A püspökök imádkoznak az erőszak, a háború és a terrorizmus összes áldozatáért. Ugyanakkor komoly felhívással fordulnak az összes európai ország vezetőjéhez, hogy kezdjenek közös és mélyreható gondolkodásba a jövőről. A püspökök remélik, hogy Európa olyan földrész lesz, amely első helyre teszi az emberi élet tiszteletét – a fogantatástól a halálig –, és azt is, hogy a család és a házasság támogatása első helyet foglal el a közélet irányítóinak tudatában.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Forrás: CCEE (a sajtóközlemény olasz és német változata)
Fotó: CCEE, Felvidek.ma/Peter Zimen/TKBS
Magyar Kurír
