Közös nyilatkozat a menekültek és bevándorlók humanitárius válságáról
Április 16-án Ferenc pápa, Bartholomaiosz pátriárka és Hierónümosz érsek közös nyilatkozatban fordult a görögországi Leszbosz szigetén a közvéleményhez, a politikai vezetőkhöz, a keresztényekhez, a vallási közösségekhez, a menekültekhez és a bevándorlókhoz.
A nyilatkozat magyar fordítását teljes terjedelmében közöljük.
KÖZÖS NYILATKOZAT
Mi, Ferenc pápa, Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka, valamint Hierónümosz, Athén és egész Görögország érseke, találkoztunk Leszbosz görög szigetén, hogy kifejezésre juttassuk mély aggodalmunkat a számos menekült, bevándorló és menedékkérő tragikus helyzete miatt, akik konfliktushelyzetek és sok esetben életben maradásuk mindennapi fenyegetései elől menekülve érkeztek Európába. A világ közvéleménye nem hagyhatja figyelmen kívül ezt az óriási humanitárius válságot, amely az erőszak terjedése és a fegyveres konfliktusok miatt, vallási és etnikai kisebbségek üldözése és elzavarása, valamint családok otthonuktól való megfosztása miatt, az emberi méltóság és az ember alapvető jogainak és szabadságának megsértésével alakult ki.
A kényszerű elvándorlás és elköltözés tragédiája milliók életét érinti, és alapvetősen az emberiség válsága, amely szolidáris, együttérző, nagylelkű választ, valamint azonnali és tényleges segítségnyújtást igényel. Leszbosz szigetéről felhívást intézünk a nemzetközi közösséghez, hogy adjon bátor választ, nézzen szembe ezzel a hatalmas humanitárius válsággal és az azt kiváltó okokkal: diplomáciai, politikai és karitatív kezdeményezésekkel és együttes törekvésekkel mind Közel-Keleten, mind Európában.
Mint egyházaink vezetőit össze köt bennünket a béke vágya, valamint az a törekvés, hogy a konfliktusoknak a párbeszéd és a megbékélés általi megoldását szorgalmazzuk. Miközben elismerjük az eddigi erőfeszítéseket a menekültek, a bevándorlók és a menedékkérők megsegítésére és a róluk való gondoskodásra, az összes politikai vezetőhöz fordulunk, hogy minden eszközt használjanak fel annak biztosítására, hogy az egyének és a közösségek, köztük a keresztények, hazájukban maradhassanak, és élvezzék azt az alapvető jogot, hogy békében és biztonságban éljenek. Sürgősen szélesebb körű nemzetközi egyetértésre és támogatási programra van szükség a jogállamiság fenntartására, az alapvető emberi jogok megvédésére ebben a tarthatatlanná vált helyzetben, a kisebbségek védelmezésére, az emberkereskedelem és embercsempészet elleni küzdelemre, az életveszélyes utak megszüntetésére, mint amilyenek az Égei- és az egész Földközi-tengeren át vezetnek, valamint biztonságos letelepedési eljárások kidolgozására. Ily módon képesek leszünk segítséget nyújtani azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül részt vesznek oly sok szenvedő testvérünk és nővérünk szükségleteinek kielégítésében. Külön is kifejezzük szolidaritásunkat a görög néppel, amely saját gazdasági nehézségei ellenére nagylelkűen válaszolt erre a válságra.
Együtt ünnepélyesen kérjük a háború és az erőszak befejezését a Közel-Keleten, az igazságos és tartós békét, valamint a tisztes visszatérés lehetőségét azoknak, akik otthonukat elhagyni kényszerültek. Kérjük valamennyi vallási közösséget, hogy fokozza erőfeszítéseit mindenféle vallású menekült fogadására, segítésére és megvédésére, és hogy a segítségnyújtó szolgálatok, vallásiak és civilek, igyekezzenek összehangolni kezdeményezéseiket. Buzdítjuk az összes országot, hogy míg fennáll a bizonytalan helyzet, terjesszék ki az ideiglenes menedékjogot, adják meg a menekültstátuszt az arra jogosultaknak, és fokozzák erőfeszítéseiket, hogy segítséget nyújtsanak, és együttműködjenek minden jóakaratú férfival és nővel annak érdekében, hogy a fennálló konfliktusok gyorsan véget érjenek.
Európa ma a II. világháború óta az egyik legsúlyosabb humanitárius válsággal áll szemben. E súlyos kihívással való szembenézéshez azzal fordulunk Krisztus minden tanítványához, hogy emlékezzenek az Úr azon szavaira, amelyek alapján egy napon majd megítéltetünk: „Éhes voltam, és adtatok ennem, szomjas voltam, és adtatok innom, idegen voltam, és befogadtatok, nem volt ruhám, és felöltöztettetek, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és fölkerestetek. […] Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,35–36.40).
A magunk részéről, a mi Urunk, Jézus Krisztus akaratának engedelmesen, határozottan és egész szívünkből úgy döntünk, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az összes keresztény közötti teljes egység előmozdítására. Ismét meggyőződéssel kijelentjük, hogy a „kiengesztelődéshez hozzátartozik [a keresztények számára], hogy előmozdítsuk a szociális igazságosságot egy-egy népen belül és a népek között egyaránt. […] Szeretnénk közösen hozzájárulni ahhoz, hogy a bevándorlók, a menekültek és a menedékkérők, nők és férfiak, Európában emberséges és méltó fogadtatásra találjanak” (Ökumenikus Charta, 2001). Azzal, hogy védelmezzük a menekültek, a menedékkérők, a bevándorlók és a társadalmainkban peremre szorult sok-sok ember alapvető emberi jogait, az szándékunk, hogy teljesítsük az egyházak szolgáló küldetését a világban.
Mai találkozónk célja, hogy bátorságot és reményt öntsünk azokba, akik menedéket keresnek, és mindazokba, akik fogadják és segítik őket. Buzdítjuk a nemzetközi közösséget, hogy az emberéletek védelmét kiemelt fontosságú feladatnak tartsa, és minden szinten befogadó stratégiát támogasson, mely kiterjed az összes vallási közösségre. Mindazoknak a szörnyű helyzete, akiket a mostani humanitárius válság sújt, köztük sok keresztény testvérünké és nővérünké, megkívánja, hogy állandóan imádkozzunk értük.
Leszbosz, 2016. április 16.
II. Hierónümosz, Ferenc, Bartholomaiosz
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Hozzászólások
Aki ezt vitatja, az hazudik, vagy téved. A szellemileg kiüresedett Európa alkalmas a magukat felsőbbrendűnek tartó muszlim tömegek területfoglalás ára – mondta Márfi Gyula egy tudományos konferencián péntek délelőtt Veszprémben.
A veszprémi egyházi vezető a Szaléziánumban tartott „Demográfiai problémák a Mediterráneumba n a 19-20. században” nevű tudományos konferencián tőle megszokott őszinteséggel beszélt arról, hogy mit gondol Európa iszlamizációjáról.
„Azt gondolom, hogy a migrációnak nem elsősorban okai, hanem céljai vannak. Aki csak okokról beszél, az vagy hazudik, vagy téved. A túlnépesedésnek , a szegénységnek, vagy a háborúnak csak másod, vagy harmadrendű szerepe van a migrációban.”
„A muszlimoknál nem elsősorban szerelemből születik 8-10 gyerek családonként, hanem azért mert ők egy magasabb rendű lénynek tartják magukat, és a dzsihád azt követeli meg tőlük, hogy valamilyen módon elfoglalják az egész világot.”
„A Saríában azt olvashatjuk, hogy a világ a Dar al-Iszlámból (amelyet a Saria szerint kormányoznak) és a Dar al-Harbból, azaz harci területből áll, melyet valamilyen módon el kell foglalni. Ez le van írva, a muszlimoknak ezt csak meg kell tanulni, be kell magolni, vitatkozni ezekkel nekik nem is szabad, ők csak teszik a dolgukat. „Jelenleg épp Európa elfoglalása van soron, amihez nyilvánvalóan hozzájárult az is, hogy kialakult egy szellemi-szocio lógiai légüres tér, és nincs erős ideológia sem.”
„Európában jelenleg mindenki azt hisz, amit akar, és általában senki nem hisz semmit. Ez ideális terep az iszlám számára, hogy bejöjjön”- mondta Márfi Gyula, aki szerint egyetlen földrész sem maradhat fenn sokáig erős ideológia nélkül. Szerinte látni, és komolyan kellene már venni azt, hogy a migrációnak a végső célja Európa iszlamizációja.
„Speidl Bianka iszlámszakértő nemrég számolt be arról, hogy egy londoni iszlámról szóló konferencián egy amerikai muszlim professzor bocsánatot kért a terrorcselekmén yekért, melyekkel lejáratják az iszlámot. A jelenlevő igen nagyszámú muszlim egyetemista válaszul kifütyülte. Ezen érdemes elgondolkodni”- elevenítette fel Márfi.
Az iszlám nem csupán egy vallás, hanem egy komplett, totalitárius ideológiai-poli tikai rendszer, mely a vallási résszel van átitatva. Míg a nácik faji, a kommunisták osztály, a muszlimok vallási alapon tartják magukat magasabb rendűnek. E szerint osztályozzák az embereket, és mi, akik nem vagyunk muszlimok hitetlenek, azaz „káfirok”, alacsonyabb rendűek vagyunk hozzájuk képest. A muszlimoknál tanaik szerint meg van az a kettősség, hogy egészen máshogy viselkednek, ha kisebbségben vannak, és másképp, ha többségbe kerülnek. Ezért bánnak és viselkednek más helyzetekben másként a káfírokkal.
„Ha Európa Dar-al Iszlámmá változik, akkor az úgynevezett Európának vége, ezt tudomásul kell venni. Akkor a szabadságot, és az egyenlőséget is elfelejthetjük.”
Márfi Gyula azt mondja ez saját véleménye, nem akar muszlimellenes hangulatot kelteni, de úgy tartja, hogy érdemes felhívni ezekre az emberek figyelmét, és gondolkozik azon, hogy megfogalmazza ezen gondolatait Ferenc pápa felé is.
A konferenciát Némedi Lajos alpolgármester nyitotta meg, majd a Mediterrán Világ Társadalmi Folyóirat szervezte előadások zajlottak, ahol a demográfiai adatokról és migrációról tanácskoztak. Eredményeiket következő lapszámukban publikálják.
források: vehir.hu, 2016. április 24. 12:54, Hunhír.info
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.