Szomorú tendenciák a hajléktalanoknál
Hiába nem nőtt a hajléktalanok száma az elmúlt három évben, a menhely Alapítvány felmérése olyan jelenségeket észlelt, amely a rendszerváltás óta nem volt ennyire súlyos. Többek között:
- Az alapítvány tízezer hajléktalan válaszából összeállított felmérése szerint soha ennyien nem voltak még ennyien bármiféle iskolai végzettség nélkül az utcákon, mint most. A kilencvenes években az iskolai végzettség nélküliek aránya 3-4 százalék volt, és ők az idősebbek közül kerültek ki. Mostanra arányuk tíz százalék lett, és sokan közöttük 30 alattiak. Mostanra tehát megdőlt az a tétel, hogy minél fiatalabb valaki, annál iskolázottabb – hívta fel a figyelmet Győri Péter. Az alapítvány elnöke szerint a helyzet romlásához hozzájárult a tankötelezettségi korhatár leszállítása is. A végzettség hiányával lehetetlenné válik, hogy valaki munkát szerezve megszabaduljon a hajléktalan léttől.
- Drasztikusan megnőtt a roma nők aránya a hajléktalanok között, ami az alapítvány szerint azt jelzi, hogy az iskolák legfontosabb feladata, az egyenlőség megteremtése nem teljesül. Egy szegény család gyermeke könnyen kikerül az iskolai rendszerből, ha a család nem tudja állni a tanulás járulékos költségeit.
- A Menhely Alapítvány szerint szakítani kell azzal a sztereotípiával is, hogy a közösségi összetartásnak köszönhetően alacsony a cigányok aránya a hajléktalanok körében. Mostanra már minden negyedik hajléktalant „nézték már cigánynak” – a felmérés az etnikai hovatartozásra közvetlenül nem kérdezett rá –, miközben a romák aránya 6-8 százalék a magyarországi népességen belül. A hajléktalan romák aránya a felmérés alapján évről évre nő.
(index.hu)
