Hol élnek a leggazdagabb és a legszegényebb magyarok? Mire költenek?
Nem meglepő módon a legtöbb jövedelemhez ma Magyarországon Budapesten juthatunk, a legkevesebbre pedig az Észak-Alföldi régióban élők számíthatnak, ők átlagosan 75 800 forintból élnek havonta. Persze a jövedelmünk nagysága azt is nagyban befolyásolja, mire költünk. Míg a szegényebbek szinte soha nem járnak étterembe vagy szórakozni, addig a gazdagabbak erre sem sajnálják a pénzt.
Nagy különbségek vannak a jövedelmek között az ország különböző régióiban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése alapján 2014-ben az országban a háztartások jövedelmi helyezete továbbra is Közép-Magyarországon volt a legkedvezőbb, az itt élők emberek egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelme 1 millió 254 ezer forint, ez pedig 14 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Közép- Magyarország átlagát pedig Budapest javította fel, itt ugyanis a jövedelmek 31,9 százalékkal jobbak az országos átlagnál.
A legkevesebb jövedelemet 2014-ben az Észak-Alföldön élő emberek kapták, akik fejenként átlagosan havonta 75 800 forintból élnek.
Bár nagy különbségek lehetnek, Magyarországon a jövedelem egyenlőtlenségek értéke messze az uniós átlag alatt van, ami pozitív- mondta el Kincses Áron, a KSH Életmód,- foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály, főosztályvezető-helyettese, korábban a kiadványt ismertető sajtótájékoztatón.
A gazdagabbak több pénzre vágynak
A KSH 2014-es a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványa arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mekkora havi nettó jövedelemre lenne szükségünk egy átlagos vagy épp a nagyon jó megélhetéshez.
2014-ben az átlagos megéléshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek. A különbség azonban hatalmas a szegények és a gazdagok vágyai között. Míg a nagyon jó megélhetéshez a szegényebbeknek összesen 143 forintra lenne szükségük egy hónapban, addig ugyanilyen megélhetési szinthez a gazdagabbak több mint a dupláját, azaz 325 ezer forintot tartottak szükségesnek.
A szegények másra költenek
Az, hogy a háztartások mire költenek, leginkább attól függ, hogy milyen az anyagi helyzetünk: minél magasabb jövedelemmel rendelkezik egy háztartás, annál többet költ. De a pénz függvényében az is változik, hogy mire költünk. Akinek kevesebb a fizetése azok például alig költenek arra, hogy étterembe járjanak, vagy épp szórakozni menjenek, míg a fizetések növekedésével együtt az erre fordított kiadások mértéke folyamatosan nő, de ugyan ez igaz az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra is.
A legszegényebbek a pénzük legnagyobb részét élelmiszerre költik, erre átlagosan fejenként évente 130 ezer forintot fordítanak, míg a gazdagok ugyanerre 300 ezer forintot szánnak. Az élelmiszerek után a szegények jövedelmükből a legtöbbet a lakásfenntartásra és háztartási energiája fordítják - derül ki a KSH legfrissebb kutatásából.
Nem mindegy, kivel élünk együtt
A gyermekes családokkal ellentétben, a gyermektelen háztartások az átlagosnál magasabb életszínvonalon élnek. A nyugdíjas háztartások aránya pedig az összes háztartáson belül 31,2 százalék volt tavaly, és a nyugdíjasok az átlagnál többet költöttek lakásfenntartásra és gyógyszerekre. Mivel a legtöbb nyugdíjas egyedül él, így nem oszlanak meg a költségek.
(penzcentrum.hu)
