Az Istenhit változása nemzedékek szerint
A NORC (Nemzeti Közvélemény-kutató Központ) kutatócsoportja a Chicagói Egyetemmel együttműködve néhány éve elkészítette a Beliefs about God Across Time and Countries (Istenhit koronként és országonként) című felmérést. A szakértők több évtizeden keresztül - 1991-ben, 1998-ban és 2008-ban - elemezték előbb 18, majd 33, végül pedig 42 országban a vallásos hit terjedését vagy éppen visszaesését.
A tanulmány eredményei szerint pedig az istenhit szinte mindenütt csökkenőben van a vizsgált országokban, kivéve Oroszországot, Szlovéniát és Izraelt. A jelentés szerint Magyarországon a 68 évesek és annál idősebbek körében átlagosan 43 százalék bizonyos Isten létezésében, míg a 27 évesek vagy annál fiatalabbak között mindössze 23 százalék. A legnagyobb növekedés pedig az 58 évesek vagy annál idősebbek körében tapasztalható, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a vallásosság a halál közeledtével növekszik.
Bár Amerika vallásosabb ország, mint Európa nagy része, és a fiatalok 54 százaléka bizonyos Isten létezésében, mégis, egyre több huszonéves fordul el az intézményesített hittől. David Kinnaman, a George Barna Group nevű kutatóintézet igazgatója egy többéves, keresztény fiatalok körében végzett felmérésében azt állapította meg, hogy a főiskolás-egyetemista korosztály mintegy 60 százaléka hagyja ott a gyülekezetét és a hitét.
Az Y-generáció az 1980-1995 között születetteket foglalja magában, gyakran nevezik őket "ezredfordulós" generációnak is. A sztereotípia szerint kütyüfüggő, internet mellett felnőtt, "multitaszkolós", nyíltan kommunikáló korosztályról van szó.
A kutatás szerint a gyülekezettől, a gyülekezeti élettől való elhidegülés egyik oka, hogy a fiatalok úgy érzik, eltúlzott védelemben részesülnek, túlságosan uralkodik rajtuk a gyülekezet. David Kinnaman szerint vannak úgynevezett "helikopter" szülők, akik folyamatosan a gyerekeik fölött járőröznek, és próbálják őket minden rossztól megvédeni. A fiatalok pedig úgy érzik, hogy a keresztények démonizálnak mindent, ami a gyülekezeten kívül van, elutasítják a popkultúrát, annak zenéjét és filmjeit.
Ez a generáció úgy érzi, hogy a keresztények rosszul választják szét a szent és világi dolgokat, valamint nem foglalkoznak a világ komplex valóságaival.
Van visszaút az egyházhoz?
A vallás és a fiatalok kapcsolatáról megkérdeztük (origo.hu) Geszvein Erika pár- és családterápiás tanácsadó szakpszichológust is, hogy véleménye szerint hogyan lehetne megszerettetni a mai fiatalokkal a vallást, és hogy egyáltalán szüksége van-e egy mai tizen- és huszonévesnek az intézményesített hitre?
Geszvein Erika szerint Minden vallási közösség valójában ugyanoda "lyukad ki". A vallási tanítások, bármilyen formába is vannak csomagolva, végül a szeretethez kell hogy eljussanak. A fiatal felnőttkor feladata – Erik H. Erikson neves fejlődéspszichológus elmélete szerint – az egészséges (nem társfüggő, nem intimitáskerülő) emberi kapcsolatok kialakításának megtanulása. Ha ez nem lehetséges, a felnőtt izolálódni fog a környezetétől, ami azonnal rengeteg pszichés megbetegedést hoz magával. Az emberi kapcsolatok és a vallás mély magva is ugyanaz: hogyan tudunk egymásnak adni, önmagunkon, önzőségünkön túllépve a másiknak segíteni? Ha egy fiatalnak van egy támogató csoportja, ahol hasonló problémákkal küzdő kortársak és az éppen anya- és apahiányos életszakaszában hiteles pótapák vagy -anyák tudják őt segíteni, hogy megtalálja erre a kérdésre a választ, az lelkileg rengeteget adhat számára.
Arról nem is beszélve, hogy a vallásosság bizonyítottan hat az életmódra: a válás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat előfordulási aránya is kisebb a hívők között, hiszen a vallási közösség mint megtartó, támogató erő segíti a fiatalt az egyéni értékrendje kialakításában. A hit segít értelmet adni a traumatikus eseményeknek, optimista gondolkodásra ösztönöz, így támogatja az immunrendszer működését.
A serdülő, aki éppen az ellenállás, lázadás időszakát éli, ha hite van, és gyakorolja is a vallását, erősíti az akaraterejét, az önkontrollját, és nem fog úgy gyengülni a motivációja ebben az ellentmondásos, és lelkileg nagyon nehéz életszakaszban, mintha semmiben sem hinne. Nem kell feltétlenül intézményesített formában hinnie, már azoknál az embereknél, akik rendszeresen meditálnak is mérhető, hogy kreatívabbak, nagyobb százalékban kötnek sikeres házasságot és találják meg az életcéljukat. A valódi, szívből fakadó hit segíti a gondolkodás fejlődését és a moralitást. Isten és embertársaink szeretete az agyban olyan biokémiai anyagokat termel, amelyek segítenek, hogy nyugodtnak, ellazultnak, optimistának érezzük magunkat. A valahova tartozás élménye biztonságot nyújt, Isten szeretetének megtapasztalása az elfogadás élményét adja, amely a lázadó, útkereső, ellentmondásos és végletes érzéseket megélő serdülő számára nemcsak a személyiségfejlődése szempontjából, hanem sokszor szó szerint is életmentő lehet.
(origo.hu)
