Kamaszkori dohányzás = figyelemzavar egy életen át
Eddig is tudtuk, hogy a dohányzás nem tesz jót, ha pedig kamaszokról beszélünk, még kevésbé jó ötlet. Egy friss kutatás szerint viszont a közismert egészségügyi kockázatokon felül a tinik dohányzásának további negatív hatásai is vannak: felnőttkorban is kimutatható figyelmi problémákat okoz.
A Biological Psychiatry (biológiai pszichiátria) című neves orvosi szaklapban megjelent kutatás szerint a tinédzserkori dohányzás és a felnőttkori figyelmi problémák között egyértelmű ok-okozati kapcsolat mutatható ki. Ez a hatás még nagyobb súllyal esik latba azoknál a gyerekeknél, akik már eleve ADHD-ban (hiperaktív figyelemzavarban) szenvednek, ráadásul a figyelemzavaros tinik a felmérések szerint eleve többet dohányoznak az átlagnál.
A kutatók ikervizsgálatok során jutottak a fenti eredményre: egypetéjű ikreket vizsgáltak, akiknek genetikai örökítőanyaga és családi környezete is csaknem azonos. Tehát ha az ikerpár egyik tagja dohányzik, a másik pedig nem, akkor a problémákat biztosan nem eltérő genetika, és jó eséllyel nem eltérő környezeti hatások okozzák. A kutatók ezért a holland ikerregiszter adatait használták, így összesen 1987 felnőtt és 648 kamaszkorú ikerpár vizsgálatára nyílt lehetőségük.
Tartós negatív hatás
A felnőttek adatait elemezve kiderült, hogy azok, akik életük során valaha dohányoztak, jóval nagyobb eséllyel küzdöttek figyelmi problémákkal, koncentrációzavarral – ha a saját, nem dohányzó ikertestvérükkel hasonlították őket össze. Ami a tiniket illeti: a dohányzó ikertestvér 16 éves korában több figyelmi problémát mutatott, mint nemdohányzó ikertestvére. Ez a különbség az ikerpárok gyerekkorában, amikor még egyik sem dohányzott, nem volt kimutatható, így jó eséllyel a dohányzás tehető felelőssé a figyelemzavar kialakulásáért.
A dohányzás a korábbi kutatások szerint is hatással van az idegrendszerünk működésére, sőt, állatkísérletekben már a figyelemzavart okozó hatását is kimutatták. A fenti ikervizsgálat arra világít rá, hogy a nikotin és a dohányfüst többi alkotóeleme az emberi agyat is károsítja, és a kamaszkorban elkezdett dohányzás hatása nem múlik el, hanem nagyon is tartós: felnőttkorban is fennmaradnak az ekkor kialakult figyelmi problémák.
Még ma is sokakat érint
A dohányzás káros hatásai közül természetesen csak egy a figyelemzavar, ezen kívül még számos egészségügyi kockázattal kell számolni. A tüdőbetegségek mellett a fiatalkori méhnyakrákok előfordulásának esélyét is növeli a cigaretta. A kamaszkori dohányzás sajnos ennek ellenére egyáltalán nem ritka: az USÁ-ban a 2014-es adatok szerint 3,7 millió középiskolás dohányzik.
Ami hazánkat illeti: a 15–18 évesek között a lányok 14 százaléka dohányzik, ugyanebbe a korcsoportba tartozó fiúknak viszont csaknem a negyede. A kamaszkori dohányzás esélyét növeli az, ha a szülők, tanárok dohányoznak, Magyarországon pedig egyelőre a felnőttek körében még mindig igen elterjedt ez a szokás: hazánk a dohányzással összefüggő halálozás tekintetében az EU-ban a negyedik.
A tanulmányt jegyző szakemberek szerint társadalmi szintű beavatkozásokra lenne szükség a fiatalok védelmében: a prevenciós oktatásokon, programokon kívül tovább kellene szigorítani a kiskorúaknak eladható dohánytermékekkel kapcsolatos szabályokat, illetve forszírozni azok betartását. A gyerekeket és kamaszokat meg kellene óvni a passzív dohányzástól is, hiszen annak káros hatásai ugyanúgy kimutathatóak.
(Puskás Pálma, divany.hu)
