Az alázat hiányának tizenhét jele
Az alázat igaz önismeretből fakadó erény. Megóv az elbizakodottságtól, képessé tesz, hogy igazságunknak, teremtett voltunknak megfelelően, törékenységünk tudatában éljünk. Ellentéte a gőg. Szent Josemaria Escrivá szerint egyéb szembetűnő jelek mellett az alázat hiányára utal, ha:
• úgy gondolod, hogy amit teszel vagy mondasz, jobb, mint amit mások tesznek vagy mondanak
• mindig azt akarod, hogy a dolgok a te elképzelésed szerint történjenek
• vitatkozol, amikor nincs igazad, illetve (amikor igazad van) konokul vagy bántóan hajtogatod a véleményedet
• kéretlenül véleményt nyilvánítasz, amikor nem a szeretet kötelez rá
• lebecsülöd mások szempontjait
• nem gondolsz arra, hogy adottságaidat és életed minden ajándékát csak kölcsönkaptad
• nem ismered el, hogy méltatlan vagy bármilyen megbecsülésre, tiszteletre, sőt bármire, amid van, de még a földre is, amelyen jársz
• beszélgetésben magadat említed példaként
• becsmérlőn szólsz magadról, hogy mások alázatosnak tartsanak vagy tiltakozzanak
• mentegetőzöl, ha rendre utasítanak
• bizonyos megalázó hibáidat titkolod vezetőd előtt, nehogy kevésbé jó véleménnyel legyen rólad
• önelégültséggel tölt el a dicséret, szereted hallani, hogy jót mondtak rólad
• rosszul esik, hogy másokat nagyobb tisztelet övez, mint téged
• elutasítod az alantas munkát
• igyekszel kitűnni, vagy azt akarod, hogy kiválasszanak
• beszélgetésben szavaidba öndicséret vegyül, vagy olyan kifejezések, amelyek becsületességedet, eszedet, képzettségedet, szakmai tekintélyedet igazolják
• szégyelled, hogy bizonyos dolgokkal nem rendelkezel
Szent Josemaria, könyörögj értünk!
Forrás: párKatt.hu
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.