Szenzációs régészeti bejelentéssel indult az Ars Sacra Fesztivál Pécsett
Új megvilágításba helyezi Pécs koraközépkori történetét egy régészeti kutatás: a római Sopianae 5. századi kiürítése és pusztulása után is folyamatosan lakott volt a város területe az államalapításig, és kimutatható a kereszténység többé-kevésbé folyamatos jelenléte - számol be a Pécsi Egyházmegye.
A Pécsi Egyházmegye megrendelésére végzett legújabb régészeti kutatás eredményeit az Ars Sacra fesztivál pécsi nyitórendezvényével összekapcsolva hozták nyilvánosságra.
Ezek szerint a római Sopianae 5. századi kiürítése és pusztulása után is folyamatosan lakott volt a város területe az államalapításig, és kimutatható ugyanitt a kereszténység többé-kevésbé folyamatos jelenléte is. Már eddig is ismertek voltak az 5-7. században a területen elszórtan élő lakóközösségek, kultúrák nyomai, az újabb leletek alapján pedig kiderült: a 8-9. századtól kezdve egészen biztosan istentiszteleti célokra használta a keresztény közösség az ókeresztény temető egyes épületeit. Erre a székesegyház mellett található cella trichora épületének és közvetlen környezetének újbóli régészeti feltárása során derült fény. A nagy jelentőségű felfedezést a Pécsi Egyházmegye most induló beszélgetés-sorozatának első előadásán mutatta be az ásatást vezető Tóth Zsolt régész, Buzás Gergely régész-művészettörténész, valamint Heidl György, az egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézetének igazgatója.
Az 1. számú, bibliai jelenetekkel díszített Péter-Pál sírkamra megtalálásától kezdve, a 18. század végétől foglalkoztatja a kutatókat és az egyházmegye tudósait az ókeresztény temető épületeinek középkori sorsa és kapcsolata a Szent István által 1009-ben megalapított Pécsi Püspökséggel. A legfontosabb kérdések közé tartozott, hogy vajon a kereszténység jelen volt-e a területen a hunok hódítása után is, valamint, hogy hol állhatott a legelső Árpád-kori székesegyház. A 20. század elején megtalált és most ismét feltárt háromkaréjos temetői kápolna épülete ezekre a kérdésekre új válaszlehetőséget kínál.
Tóth Zsolt régész szerint a trichorát a Karoling-kortól kezdve folyamatosan használták liturgikus célokra, és feltételezhető, hogy Bonipert, az első pécsi püspök, valamint utódai is ezt használták székesegyházként mindaddig, amíg egy nagyobb, megfelelőbb épület nem állt rendelkezésre. A második székesegyházról tudjuk, hogy 1064-ben leégett, de a pontos helyét mindaddig nehéz biztosan megállapítani, amíg a jelenlegi székesegyházban, amely a harmadik Árpád-kori pécsi bazilika alapjaira épült, nem végeznek régészeti feltárásokat.
Buzás Gergely, a kérdéskör egyik szakértője, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója elmondta: „A székesegyház környékén az elmúlt években több jelentős ásatást végeztek, így történt a cella trichora újbóli feltárása is, amelyet Tóth Zsolt vezetett. Ennek során kiderült, hogy az épület egy római temetői kápolna volt, nem pusztult el a római kor után, hanem új életre kelt a 9. században és egy udvarház épült mellé. A Karoling-korban élő település volt ezen a helyen, egy újraéledő udvarházzal, egy birtokközponttal."
Buzás Gergely szerint az újabb feltárás eredményei valóban óriási jelentőségűek, a trichora korai, Árpád-kor előtti liturgikus használata nem kétséges, ám fenntartja korábbi szakmai álláspontját, amely szerint az első székesegyház a cella septichora, azaz a hétkaréjos, a trichoránál jóval nagyobb méretű, szintén ókeresztény eredetű épület lehetett. Ez a romjaiban is impozáns építmény egyébként ma is látogatható Pécsett. Buzás Gergely szerint ennél biztosabb válaszokat a székesegyház román kori altemplomának, valamint hajójának régészeti és földradaros vizsgálata nyújthat.
A nagy jelentőségű régészeti feltárás, amelynek eredményeit az eseménnyel egy időben publikálta az archeologia.hu régészeti portál, újabb szakaszt nyit Pécs és a pannóniai kereszténység rendkívül gazdag, megfejtendő titkokkal teli történetének tudományos megismerésében.
A Pécsi Egyházmegye Udvardy György megyéspüspök által 2015. augusztus 23-án megalapított tudományos intézetének, a Keresztény Örökség Kutatóintézetnek egyik kiemelt célkitűzése a kétezer éves keresztény örökség, azon belül is a pannóniai kereszténység kutatása és az eredmények megosztása. Ennek első állomása volt a szélesebb látogatóközönség számára is nyitott, nagy érdeklődéstől övezett beszélgetés.
A Magtár Látogatóközpontban most induló új rendezvénysorozat a tudományos eredmények közérthető bemutatása mellett időszerű, mindenkit érintő kérdésekre is keres érvényes válaszokat a keresztény hagyományból – mondta Heidl György. A kutatóintézet igazgatója hozzátette:
„Az egyházi küldetés fő célja a közösségépítés. Ez nem egy klub, amely csak klubtagsággal rendelkezők számára nyitott, hanem éppen a Magtár Látogatóközpont épülete lehet az egyik olyan hely, amely alkalmas találkozási pont az eltérő gondolkodású, más-más világnézettel rendelkező emberek számára."
A beszélgetéssorozat emellett nyitó rendezvénye volt az Ars Sacra fesztivál hetének; a fesztivál keretében szeptember 27-ig zajlanak még a különböző programok a püspökség megújult és már átadott turisztikai helyszínein: előadások, koncertek, idegenvezetések várják az érdeklődőket. A belépés minden eseményre díjtalan.
Fotó: Tóth Zsolt
Grafika: Horváth Magdolna
Magyar Kurír
