Klímaváltozás - szinte mindenen változtatni kell a termelésben
Bár az időjárás kiszámíthatatlan, az teljesen biztos, hogy a jövőben egyre melegebb lesz. A kiszámítható aszály miatt az eredményes növénytermesztéshez sok mindenen változtatni kell. Az eddig és most használt technológiák már nem kielégítőek.
Változtatni kell a talaj-előkészítésen és a vetőmag kiválasztási gyakorlaton is. Más összetételű műtrágyákat kell majd használni, vélik a Magro.hu online gabonapiac szervezésében zajló konferencián a szakértők. Folyamatosan új kártevők és kórokozók jelennek meg, amelyek ellen újfajta növényvédő szerekre lesz szükség. Többet kell majd öntözni, csak kérdés, ki fogja ezt finanszírozni és hogyan.
Ezeket a kérdéseket érintik az előadások a Magro több városban tartott konferenciasorozatán. „Erre azért van szükség, hogy a gazdálkodók ne a vesztes mezőgazdasági szereplők közé tartozzanak – véli Bóné Tímea, a Magro egyik tulajdonosa. – Mert ha felismerik, hogy a folyamatot visszafordítani nem lehet, csak alkalmazkodni tudnak és megfogadják az itt elhangzottakat, csökken a kiszolgáltatottságuk és már nem csak a biztosító vagy a kormány segítségében bízhatnak.”
Úgy vélik, ezen a területen is igaz, hogy az alkalmazkodni képesek lesznek a túlélők, a nyertesek. Akik továbbra is stabilan termelhetnek és a mostanihoz hasonló termésmennyiségeket takaríthatnak be.
Mindent érint a klímaváltozás
A klímaváltozás a növénytermesztési ciklus minden pontjára hatással van, mondta az Üzletrésznek Németh István gabonapiaci szakértő, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője. Módosítani kell a talaj-előkészítést, olyan tenyészidejű növények termesztését követeli meg, amelyek átvészelik az aszályos időszakokat. A műtrágyák hatóanyagainak hasznosulása szintén függ a csapadék mennyiségétől.
Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója úgy véli, a termőtalajra elsősorban a szélsőséges időjárás hat sokszor igen károsan. Amikor a nagy mennyiségű csapadékot a talajok nem tudják befogadni és belvíz alakul ki, a talajok mikrobiológiai élete sokszor károsodik vagy kipusztul. A hosszú ideig tartó magas hőmérsékletű aszály légszárazzá alakítja a talajt. Ezt a szántóföldi – öntözetlen – területeken termesztett növények megsínylik, akár több milliárdos kárt okozva országszerte.
Bordás Tamás, az Ubimet GmbH területi igazgatója rámutatott, az eddig ismeretlen kártevők megjelenése, az egyenetlen csapadékeloszlás (gyakran nagy mennyiség rövid idő alatt), a súlyos aszályok, a hőségnapok számának emelkedése és az elsivatagosodás egyaránt problémát okoznak. Az enyhe téli időszak következtében elszaporodnak a kártevők, áradások és belvíz alakul ki, sokkal szélsőségesebb az időjárás, például drámaian megnőtt a viharesemények száma és hevessége.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a legérzékenyebben a magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti a klímaváltozás, mert a termesztési ciklus legkritikusabb pontjai (címerhányás, szemtelítődés) éppen akkorra esnek, amikor a legnagyobb az aszály esélye hazánkban. Az idei nyáron egyes kukoricatáblákban például 50 Celsius fokot mértek. Az előrejelzések szerint viszont a következő években még tovább nő a hőmérséklet.
Nem mindegy, mennyibe fáj
Két eszközzel lehet a leginkább csökkenteni a negatív hatást, mutatott rá Németh István: ha a gazdák aszálytűrő magot vetnek, és ha öntöznek. Hozzátette, hogy mindkettő erősen anyagi kérdés. A gazdák többsége éppen ezért nem a pénzbe kerülő fémzárolt vetőmagokat veti, hanem a saját vetőmagját, azaz visszavet. Az öntözés, a víz is jelentős többletköltséget jelent, de nem biztos, hogy ez az eladási árakban érvényesíthető. Surmann Árpád, az Agrisk agrárbiztosítási portál tulajdonosa szerint ez inkább attitűd, mint cashflow kérdése, a 2012 óta működő kárenyhítési rendszer egyébként évente 3 milliárdot ad a növénybiztosítási díjak támogatására. A gazdák a biztosítási díj akár 65 százalékának megfelelő mértékű vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.
Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Bt. ügyvezetője is úgy véli, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal mind a kis- és közepes gazdálkodók, mind a nagyüzemek felkészülhetnek a klímaváltozás hatásaira. Ennek leginkább gondolkodás- és tudásbeli feltételei vannak. Az olyan nagyobb összegű beruházások, mint a komoly öntözőrendszer vagy a talajmintavétel is megtérülnek hosszú távon. Daoda Zoltán szerint ha a gazda nem hosszú távon gondolkozik, hanem a pillanatnyi nyereségre törekszik, akkor ilyen szélsőséges időszakokban jelentős veszteségeket könyvelhet el és gazdasági ereje tovább romlik. Hozzátette, már a rövid és középtávú tevékenységükben gyökeresen meg kell változtatniuk az eddigi gyakorlatát, ami már nem tud évről évre beválni. Változtatnia kell a mindennapi gyakorlatai és döntései jó részén, úgy, hogy figyelembe veszi az ehhez szükséges anyaghasználatot a termőtalajának feljavítására, kondicionálására, a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére, a termésbiztonságának folyamatos növelésére.
Ez vár a termőföldre
A következő évtizedekben a fagyos napok száma tovább csökken, a hőségnapok száma tovább emelkedik, az átlaghőmérséklet is minden évszakban nő, mondta Németh István. A növénytermesztési zónák határa eltolódik, a mérsékelt égöv jelentősége felértékelődik. Hazánkban ez középtávon a Dunántúl szerepének erősödésével és az Alföld kisebb fókuszával jár majd. A kártevők elszaporodnak és új, addig nem jellemző fajok jelennek meg egy-egy területen. Mindezekkel a jelenségekkel a kell felvenniük a harcot a mezőgazdasági innovációknak. Bordás Tamás elmondta, ha nem használunk alternatív energiaforrásokat és megújuló energiát az egyensúly helyreállítására, katasztrofális helyzetre számíthatunk. Mint Daoda Zoltán fogalmazott, a termelői társadalomnak 180 fokos fordulatot kell vennie.
(uzletresz.hu)
