Elkezdődött az idei Ars Sacra Fesztivál
Kilencedik alkalommal igyekeznek választ adni a címben feltett kérdésre alkotóművészek országszerte, a szeptember 18-án megnyílt Ars Sacra Fesztiválon. A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott megnyitón Erdő Péter bíboros átadta a Magyar Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díját Dragonits Mártának.
A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott megnyitó ünnepség Dukay Barnabás A hegy fái című kánonmotettájának előadásával kezdődött, az Anima Musicae Kamarazenekar tolmácsolásában.
Császtvay Tünde, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese köszöntőjében Szent II. János Pál pápa 1999-es húsvéti leveléből idézett, amelyben a Szentatya így fogalmazott: „A művészi alkotásban bizonyul leginkább Isten képmásának az ember.”
A továbbiakban a főigazgató-helyettes asszony hangsúlyozta: manapság mind többen megfeledkezni látszanak arról, hogy hosszú évszázadokon keresztül a művészet és a szakralitás elválaszthatatlanok voltak. Úgy vélte, aki nem hívő, a művészet révén talán átjárást kaphat az örök emberi értékek felé, s talán éppen a művészet szólítja meg mindazokat, akik kizárólag a világi örömöket keresik az életben.
Mint mondta: muszáj ebben hinnünk, hiszen a jelenleg zajló események tükrében, amikor a keresztény művészet maradványait pusztítják, fel kell értékelődjön a keresztényi összetartozás, s ebben a művészet semmivel sem helyettesíthető szerepe.
Végezetül Vértes László ősrégészt, a vértesszőlősi kutatások vezetőjét említette, aki a neki szegezett kérdésre, miszerint: miért nevezik előembernek a telep egykori lakóját, amikor ott voltak mellette tűzrakó eszközei, szerszámai, vadászcsapdái, ekképpen válaszolt: mindent tudott ugyan, de csak akkor nevezhetném embernek, ha amulettet készített volna, amely az emberi szellemben megszületett szimbólum első bizonyítéka lenne.
Erdő Péter bíboros a kezdetekre emlékezve kifejtette: az első Ars Sacrára 2007-ben azért került sor, mivel akkor zajlott Budapesten a városmisszió éve, amikor is keresték azt a nyelvezetet, miként szóljon az egyház a mai világhoz. A kommunikációs lehetőségek közül pedig kiemelkedett a művészet.
„A művészet hidat teremt a hit és az egyetemes emberi gondolkodás, érzésvilág között. Ezért történt, hogy éppen ez a rendezvénysorozat keltette fel olyanok szimpátiáját, akik messze voltak a hit világától” – fogalmazott a bíboros, s kifejtette: mi a valóságról kívánunk ezekkel az eszközökkel kifejezni valamit, méghozzá arról a valóságról, amely az emberi fogalmakat messze meghaladja. Ez az, ami a magasrendű művészetből mindig előcsillan.
A főpásztor megállapította: sok áldást hozott eddig is az Ars Sacra, majd rátért a legutóbbira: „Sikerült olyat is elérnünk, ami máris túlsugárzott Magyarország határain. Az Egyesült Államok nemzeti kegyhelyén, Washingtonban, augusztus végén átadtuk a magyar kápolnát, ami a hazai Ars Sacra kiváló bemutatkozása.”
E ponton Erdő Péter áttért a kitüntetésre: „Ki kell mondanom valakinek a nevét, aki a kápolna munkálataiban elévülhetetlen érdemeket szerzett magának: Dragonits Mártáét.”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjban részesítette Dragonits Márta belsőépítészt, az Ars Sacra Alapítvány egyik létrehozóját.
A Pro Cultura Christiana-díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet munkássága folyamán Dragonits Márta a katolikus kultúra továbbadásáért végzett.
Dragonits Márta a magyar belsőépítészet egyik kiemelkedő egyénisége, Budapesten született 1952-ben.
Kisgyermek kora óta a belső terek kialakítása, átalakítása iránt érdeklődött, így egyenes út vezetett számára a szakma felé. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola elvégzése után az akkori Középülettervező Zrt.-ben, Bedécs Sándor műtermében kapott belsőépítészeti feladatokat. Az itt szerzett gyakorlat segítette hozzá, hogy bekerüljön az Iparművészeti Egyetem belsőépítész szakára, ahol mesterei voltak többek között: Szrogh György, Rubik Ernő és Mihályi András.
Szakmájában ezután számos szép feladat találta meg. Patikák enteriőrjének kialakítása mellett a legnagyobb örömet mégis a liturgikus terek tervezése jelentette számára. Ezek közül kiemelkedik a Mátyás-templom altemplomi kápolnájának imádkozó térré való visszaalakítása. A Budavári Nagyboldogasszony Templom altemplomában és a felsőtemplom egyes részeinek megújításában végzett munkájáért 2004-ben elnyerte Az év belsőépítésze címet.
Új templomok belső tereinek tervezésében is részt vállalt, többek között a budapesti káposztásmegyeri Szentháromság-templom kápolnája, a kecskeméti Szent Család-templom és közösségi ház, a Szociális Testvérek hűvösvölgyi kápolnája, a felsőpakonyi református templom, illetve az újszegedi Kalkuttai Boldog Teréz anya-templom is viselik kezei nyomát.
Dragonits Márta mindezen munkák mellett 2008-ban Kolek Ildikóval és Toroczkay Ilonával közösen létrehozta az Ars Sacra Alapítványt. Céljuk az volt, hogy a művészetek segítségével szólítsák meg elsősorban a főváros különböző vallású és világnézetű lakóit, illetve a különböző művészeti ágakon belül felszínre hozzák és népszerűsítsék a szakralitást. A lelkes visszajelzések után szervezték meg az Ars Sacra Fesztivált és a Nyitott Templomok Napját.
Kiemelt céljuk a kortárs fiatal művészek egymás közötti párbeszédének megindítása, együttműködésük szervezése, számukra pályázatok kiírása, pályaműveik bemutatása, szakrális művészeti és kulturális események szervezése, felkarolása.
Pilinszky János mondta: „A művészet tulajdonképpen nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valósághoz.” A Városmisszió programsorozatból továbbfutó Ars Sacra Fesztivál pontosan ebben segíti a közönséget: a földi valóságon túl meglátni a felsőbb igazságot.
Míg kezdetekben Budapesten 37 eseményen 4 ezer ember vett részt, addig tavaly már 110 település kapcsolódott a fesztiválhoz, összesen 480 rendezvénnyel és 57 ezer látogatóval. A Budapestről indult kezdeményezést immáron határokon átívelve próbálják egyre nagyobb körben hirdetni és erősíteni a valódi értékek: a szép, jó és igaz iránti igényt.
A díjazott nehezen jutott szóhoz meglepetésében, a kitüntetés előtte ugyanis mindvégig titokban maradt. Végül így mondott köszönetet: „Toroczkay Ilonával egykor mindketten belsőépítészek lettünk, s 2007 óta Kolek Ildikóval mind a hárman belsőépítészek vagyunk.”
A díjátadást követően Lackfi János költő, műfordító lépett az emelvényre, hogy a szokásokhoz híven, az alkalomra írt versét felolvassa. Előtte azonban hirtelen jött gondolatait osztotta meg az egybegyűltekkel: „Milyen is a nyelv működése? Három belsőépítész segítségével építhetjük a bensőnket.”
A József Attila-díjas alkotó először A kiöntés című zsoltárját adta elő, azután pedig egy személyes költeményét.
A megnyitó zárásául az Anima Musicae Kamarazenekar J. S. Bach III. G-dúr Brandenburgi versenyét adta elő.
Az idei, a 9. Ars Sacra Fesztivál mottója így szól: „Szentek legyetek”. A szeptember 19-től 27-ig tartó rendezvénysorozathoz a számtalan magyarországi helyszín mellett a kárpátaljai Beregszász Szent Kereszt temploma is csatlakozott.
A fesztivál programjai az Ars Sacra honlapján tekinthetők meg.
Fotó: Lambert Attila
Ditzendy Attila/Magyar Kurír
