Egy világmegváltó milliárdos
Létezik a milliomosoknak egy új kasztja, akik az emberiség legmerészebb sci-fi álmait akarják valóra váltani. Ezeket a minden képzeletet felülmúló, izgalmas projekteket zászlajukra tűző üzletembereket „thrillionaire”-ként is emlegetik, az angol „thrill” – izgalom – és „millionaire” – milliomos – szavak nyomán. Nincs más, aki annyira megtestesítené ezt a végtelenül optimista, technokrata és filantróp pénzember típust, mint Elon Musk.
Miközben Mark Zuckerberg segít a szelfiket megosztani, Elon Musk messianisztikus víziója nem kevesebb, mint az emberiség megmentése – mármint attól, hogy szándékosan vagy önkéntelenül elpusztítsuk magunkat. Ezért gyárt űrhajókat – hogy az ember bolygóközi fajjá váljon, és így fennmaradásunk biztosítva legyen. Ezért készít elektromos autókat – hogy a világ függetlenné váljon az olajtól és az olajfegyvertől. És ezért szeretne globális internetet is létrehozni, amely műholdakról kapcsolja majd be egy hipergyors hálózatba az egész emberiséget.
Egy különös gyerek
A környezete korán felfigyelt arra, hogy Musk más, mint a korosztálya. Fotografikus memóriája volt és időről időre mintha valamilyen „transzba” esett volna. A külvilág megszűnt létezni, a kisfiú csak bambult a messzeségbe – a szülei emiatt először azt gondolták, hogy süket lehet. Más gyerekek cigánykerekezhettek vagy ordibálhattak mellette, ő észre sem vette. Képes volt arra, hogy mint egy műszaki szoftver, a környezetében látott tárgyakat lokalizálja az agyában, és azok más tárgyakkal való kölcsönhatását elképzelje.
Musk Dél-Afrikában született, és gyermekkorát is itt töltötte, elmondása szerint boldogtalanul. Az iskolában erőszakos légkör vette körül, nem egyszer verekedésekbe keveredett. Szülei elváltak, apjával rossz volt a viszonya – annyira, hogy később már nem is tartották egymással a kapcsolatot. A kisfiú az olvasásba menekült, borzasztóan sokat – nem ritkán napi 10 órán keresztül – a könyveket bújta. „Őszintén szólva semmi jel nem mutatott arra, hogy milliárdos lesz” – mondja Musk egyik volt osztálytársa. „Az iskolában soha sem töltött be vezető pozíciót” – tette hozzá.
Legjobban a tudományos-fantasztikus irodalom vonzotta. Kedvenc könyve a Galaxis útikalauz stopposoknak volt, annak mind a technológiai újításai, mind világnézeti megközelítése közel állt hozzá. A könyv szerzője, Douglas Adams saját bevallása szerint „radikális ateista” volt. (A hírhedten vallásellenes Richard Dawkins angol biológus „Isteni téveszme” című könyvét Adams-nek dedikálta.) Musk gyerekkorában nagyon szerette a Dungeons and Dragons szerepjátékokat (DnD – magyarul Kazamaták és Sárkányok). Rövid történeteket is írt sárkányokról és más természetfeletti lényekről. „Olyasvalamit akartam írni, mint a Gyűrűk Ura” – emlékszik vissza.
Online cégkereső
Egy rövid kanadai kitérő után Musk 1992-ben érkezett az Egyesült Államokba. A kanadai Queensen, majd a Pennsylvaniai Egyetemen tanult fizikát és közgazdaságtant. Felvették a nagynevű kaliforniai Stanford Egyetemre, ám két nap után otthagyta, hogy állítása szerint „fontosabb problémákkal foglalkozzon, amelyek befolyásolják az emberiség jövőjét”.
1995-ben alapította meg első cégét, a Zip2-t, amely egy internetes cégjegyzék volt. Kitűnően vett észre egy piaci rést az internet korai időszakában. Hírhedt munkatempójáról egy akkori alkalmazottja a következőképpen nyilatkozott: „Majdnem minden nap, amikor reggel 7:30 és 8 óra körül beértem az irodába, ott aludt az asztala mellett egy babzsákon. Talán hétvégén lezuhanyozhatott. De nem tudom.” Hihetetlen munkabírása mellett Musk kiváló tárgyalási és prezentációs képességgel is rendelkezett. Nagy meggyőző erővel tudott érvelni, képes volt az optimizmusát és lelkesedését átadni a hallgatóságának.
De Muskkal nagyon nehéz volt együtt dolgozni. Üzlettársai és munkavállalói egyaránt beszámolnak arról, hogy időnként mennyire indulatossá és intoleránssá tudott válni. Egyszerűen nem tűrte el, hogy lelassítsák – irreális határidőket vállalt, és ugyanezt várta el a környezetétől is. Mindenkinek a munkája kellett, hogy az első legyen az életében – a családjuk és a magánéletük rovására is. (Musk háromszor vált el, két feleségétől.) Amikor később egy alkalmazottja azért mondott le egy megbeszélést, mert gyermeke született, Musk felháborodott. Stílusa és empátiahiánya miatt később sok jó szakemberét elvesztette, és rengeteg felesleges konfliktusba bocsátkozott.
Mindezek mellett a Zip2 nagyon sikeres cég lett. 1999-ben a Compaq számítógépgyártó vásárolta fel 307 millió dollárért. Az üzletből Musk 22 millió dollárt tehetett zsebre – 27 évesen. Immár tőkével a zsebében azonnal belevetette magát a következő vállalkozásába.
Musk szerint akkoriban a bankárok gazdag, de buta emberek voltak, akik csak követték a tömeget. „Ha valaki leugrott egy szikláról, ők is utána ugrottak. Ha ott hevert egy nagy halom arany a szoba közepén, de senki más nem vette el, akkor ők se.” Musk ismét meglátta a rést a piacon, és 12 millió dollárt fektetett be új cégébe, az X.com-ba (ez a későbbi PayPal). A cél az volt, hogy a lassan működő hagyományos banki ügyintézést sikerüljön az internet sebességére felgyorsítani, ahol a felhasználó egy gombnyomással is tud fizetni, utalni. Musknak semmilyen mélyreható ismerete nem volt a bankszektor bonyolult világáról, de ez csöppet sem zavarta. Az üzletemberekre egyébként jellemző kockázatvállalásban is elment a végsőkig. „Do or die” – megcsinálom vagy belehalok: ez a hozzáállás írta le legjobban. A PayPal hatalmas siker lett: 2002-ben az eBay 1,5 milliárd dollárért vásárolta fel, és Musk 250 millió dollárt keresett az üzleten.
Kezdő vezetőként Musk ebben az időszakban szenvedte el a legnagyobb vereségét. A cég vezetősége a nászútja idejére időzítette a puccsot, amelynek során ügyvezetői státuszából leváltották. Mire Musk észbe kapott, már csak tulajdonosi és tanácsadói jogkörét gyakorolhatta. Konfrontatív stílusa és hatalmas egója maradandó sérüléseket okozott a vállalat struktúrájában, vezető munkatársaival való kapcsolatában. A tapasztalataiból tanulva későbbi cégeiben javított az emberekkel való bánásmódján.
Bolygóközi utazások
Most, hogy pénze is lett rá, Musk belekezdett legvadabb gyerekkori álmainak megvalósításába. Már középiskolás korában arról fantáziált, hogyan tudna az emberiség a Hold után más égitesteket is meghódítani. Tudta, hogy erre csak akkor lesz esély, ha a technológiai költségeket sikerül radikálisan csökkenteni. Amikor Musk megalapította űrhajózási cégét, a NASA-nál egy űrhajó kilövési költsége egymilliárd dollár volt. Ezt kellett legalább az egytizedére faragnia. Megdöbbentő, de a Musk által alapított SpaceX-nek sikerült levinnie ezt a költséget 60 millió dollárra. A cég által kifejlesztett Falcon 9 rakéták azóta sikeresen juttattak el felszereléseket a Nemzetközi Űrállomásra – és a cég egy közel 1,5 milliárd dolláros megbízást nyert el a NASA-tól. Jelenleg egy olyan modern űrkapszula kifejlesztésén dolgoznak, amely már embereket is fog szállítani. Musk kitűzött célja a SpaceX-szel a Mars kolonizálásának a beindítása, még az ő életében. Egy ízben úgy fogalmazott: „én már a Marson szeretnék meghalni”.
Musk másik nagy álma az autóipar forradalmasítása volt – hogy megszűnjön az olajra való ráutaltságunk. A Tesla megjelenéséig az elektromos autók csúnyák, lassúak és nagyon kis hatótávolságúak voltak. Musk stratégiája az volt, hogy először egy felsőkategóriás sportkocsit készítsen. Be akarta bizonyítani, hogy elektromos meghajtással is lehet egy modern, izgalmas sportautót gyártani. Az első Tesla Roadster 2008-ban került forgalomba: a nagyjából 30 millió forintos sportkocsiból összesen 2600 darab készült. A 270 lóerős autó 3,7 másodperc alatt gyorsult százra, számos benzines sportautót maga mögé utasítva. A Roadster 2009-ben új rekordot állított fel, amikor egyetlen tankolással (töltéssel) 501 kilométert tett meg.
A Tesla ezután hozta ki középkategóriás modelljét, egy 5 ajtós, 7 személyes családi autót. A mintegy 20 millió forintba kerülő Model S-ből 2015 júniusáig 75 000 darabot adtak el világszerte. Az autó a világon elsőként maximális értékelést kapott az amerikai NHTSA járműbiztonsági hivatal vizsgálatán.
Musk az autógyártás és -értékesítés hagyományos rendszereit felrúgva merőben új stratégiákat alkalmazott, például reklámozásra egyáltalán nem költött, helyette rengeteg pénzt ölt kutatás-fejlesztésbe. Az autót ügynökhálózat helyett kizárólag direkt értékesítéssel juttatta el a vevőkhöz.
A Tesla az autóihoz egy világméretű elektromos töltőállomás- hálózat kiépítésén is dolgozik. Eddig 400 ilyen töltőállomás működik – ebből 75 Európában. A Tesla autók tulajdonosainak nem kell fizetniük, amikor ezeken az állomásokon töltik fel a gépjárműveiket. A Tesla Motors értékét jelenleg 28 milliárd dollárra becsülik.
Az alternatív energiától a globális internetig
Elon Musk adta az ötletet az unokatestvéreinek, Peter és Lyndon Rive-nak, hogy hozzanak létre egy napelem-forgalmazó vállalatot. A SolarCity 2006-ban jött létre és jelenleg tízezer alkalmazottja van. Musk ebben a cégben háttérben maradt, a napi operatív feladatokat a Rive testvérek végzik.
A SolarCity az Egyesült Államok legnagyobb napelem-összeszerelő és -finanszírozó vállalata mind a magán, mind a vállalati szektorban. A cég sikerének egyik titka volt, hogy a napelempaneleket lízingbe adták magánszemélyeknek, akik így nulla százalékos önrésszel juthattak hozzá az alternatív energiaforráshoz.
Emlékeznek, ahogyan a Jetson család szupergyors csöveken keresztül közlekedett az űrbéli ingatlanok között? Musk 2013 augusztusában jelentette be, hogy új fejlesztésbe kezdett, amely egy csőpostára hasonlító közlekedési eszköz. A Hyperloopban légpárnákon sikló kapszulákban utaznának emberek, a repülőgépeknél is gyorsabban. Az új cég először egy öt kilométeres tesztpályát épít Kaliforniában, ahol a technológiát ellenőrizni, fejleszteni lehet. És mintha ez még nem lenne önmagában is elég futurisztikus, a vonatokon emberek helyett már robotok fogják pakolni a bőröndöket és felszolgálni a frissítőket.
Musk legújabb terve az, hogy az egész bolygón elérhetővé tegye a gyors internetelérést – műholdakon keresztül. Jelenleg is létezik már műholdakról sugárzott internet, de nagyon drága, speciális eszközre van szükség a működéséhez, ráadásul lassú is, mivel a műholdak a Földtől több mint 33 000 kilométer magasságban köröznek. A SpaceX a következő öt év során 4000 műholdat kíván pályára állítani, a Földtől maximum 1100 kilométer távolságra. A projektre a Google és a Fidelity már egymilliárd dollár befektetési alapot hagyott jóvá. Amennyiben sikeressé válik, ez lesz az első olyan rendszer, amely a teljes emberiséget egyetlen szuper-hálózatra kapcsolja rá.
(Pátkai Mihály, hetek.hu)
