A számvevőszék kiszámolta, megéri-e Magyarországnak az EU-tagság

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2015. szeptember 11. péntek

Az Állami Számvevőszék átfogóan bemutatja tanulmányában a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását. Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött. Íme:

A 2004–2014 közötti időszakban Magyarország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8 088,9 milliárd forint volt, ami 10 679,9 milliárd forint kapott támogatás és 2 591,0 milliárd forint hazai hozzájárulás különbségéből adódott. (Összehasonlításképpen: Magyarország éves GDP-je 2014-ben szűk 32 ezer milliárd forint volt.)
Magyarország a 2007–2013 közötti időszakban – több más EU-tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Így azok egy része nem tudta segíteni a fő célok teljesítését: a gazdasági növekedés élénkülését és a foglalkoztatás bővülését, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmányából, amelyben a magyar EU-tagság pénzügyi és gazdasági hatásait vizsgálták.

Ennyi volt a keret
Magyarország hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007–2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908,2 milliárd forintot (tervezési árfolyamon), ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 024,3 milliárd forintot (átlagosan 17 százalékot) tett ki. A Kohéziós Alapok forrásainak összege ebben az időszakban – a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt – 8 204,9 milliárd forint (69 százalék) volt, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. Az uniós fejlesztési keret másik részét (30 százalékát) a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások alkották.

Sokba kerültek az intézmények
A fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségeket igényelt. Az állami költségvetés unióval összefüggő intézményi működési kiadásai 2003–2013 között éves szinten 40-60 milliárd forint között mozogtak.

Több munkahely, mint várták
A Gazdaságfejlesztési és Regionális Operatív Programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat, és kiemelkedett a többi fejlesztési indikátor közül. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból mintegy 3 182,9 milliárd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7 százalékát fordították beruházásokra. A nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programok, prioritások kifizetéseit.

A közszféra kapta a legtöbb pénzt
A közszféra részaránya a teljesített kifizetésekből – 2013. október végén, az NGM adatai szerint – 72,2 százalék, közel 3 000 milliárd forint volt. Az uniós fejlesztési források felhasználásában négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85 százalékot.

Tovább nőttek a különbségek
A hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére – csak részben tudták teljesíteni, de elősegítették több régió, így a dél-alföldi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli lemaradásának csökkenését. Az 1 főre jutó GDP értékének változása tekintetében azonban két régiónál, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli esetében tovább nőttek a területi fejlődésbeli különbségek.

Az egyik legnagyobb
A 2007–2013 közötti időszakban a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése, és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos támogatás-felhasználás (15,8 százalék) mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest. Az EU-támogatások nagysága nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához.
(origo.hu)

You have no rights to post comments