Szívbetegek rehabilitációját segítő tanösvényt avattak Budapesten
Szív- és érrendszeri betegek, valamint cukorbetegek rehabilitációját, rekreációját segítő tanösvényt avattak a budapesti Szent Ferenc Kórház által indított „Út az egészséghez” program keretében július 28-án a fővárosban, a Hárs-hegyen – tudósít az MTI. A tanösvény kialakítása példaértékű társadalmi összefogás: a kórház, az intézményt működtető egyház, az erdészet, az állam és a civil világ együttműködésének eredménye. Az átadáson részt vett Beer Miklós püspök is.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az átadáson az egyházi intézmények 20. századi történetét felidézve úgy vélekedett, hogy az 1950-es évek elején a nemzeti kultúra egésze szenvedett kárt, amikor államosították az egyházi iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket.
A tanösvény átadását levélben üdvözölte Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. A miniszter azt írta, hogy az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció által működtetett kórház a névadójához méltóan követi Szent Ferenc módszerét, a krisztusi természet szerinti bánásmódot.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség vezetője arról szólt, hogy a kórháznak nem csupán a gyógyítás, hanem a megelőzés és az egészségkultúra terjesztése is a feladata. A Szent Ferenc Kórház vezetése azt ismerte fel, hogy az embert a környezetével együttesen lehet gyógyítani – mondta.
Zambó Péter, a területet biztosító Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, az erdészetnek az a célja, hogy a magyar erdőket minél inkább az egészségmegőrzés szolgálatába állítsák.
Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója hangsúlyozta, hogy bár a szív- és érrendszeri betegek akut ellátása Magyarországon ugyanolyan eredményes, mint Nyugat-Európában, egy éven belül mégis sokkal több, szívinfarktuson átesett beteg hal meg nálunk, mint a fejlettebb országokban. Ennek a megfelelő rehabilitációs programok hiánya az oka, ezért bocsátották útjára az Út az egészséghez elnevezésű programot is.
A főigazgató tájékoztatása szerint egy infarktusos beteg ellátása 1,2 millió forintba kerül, a tanösvényt pedig mindössze 5 millió forint felhasználásával alakították ki. Ezért terveik között szerepel, hogy országszerte még 7-8 hasonló tanösvényt hoznak létre.
.jpg)
A szív jelzéssel ellátott, a kórház szomszédságából induló túraútvonalak 5,1, és 2,7 kilométer hosszúak. Az erdei utak mentén pulzusmérőpontokat jelöltek ki, továbbá igény szerint teleszkópos túrabotot, pulzusmérő karórát és szívritmusmérőt bocsátanak a látogatók rendelkezésére.
A Szent Ferenc Kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították 1935-ben. Az építkezéshez szükséges pénzt a nővérek koldulásból, munkabérükből és adományokból gyűjtötték össze. 1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel az intézményt. Eredetileg 84 ágyas volt az intézmény, melyben kápolnát is található. Ez az egyetlen kórházi kápolna Magyarországon, amely a kórház megalapítása óta folyamatosan működik. 1950-ben a rendet feloszlatták, a rendházat és a többi ingatlant államosították.
1993-ban az állam és az egyház között létrejött egyezmény alapján a rend visszakapta a kórház tulajdonjogát. A megegyezés szerint 1996-ig az intézmény továbbra is a János Kórház keretében működött mint annak része. 1996-ban önálló igazgatású egyházi tulajdonú kórház lett. 1999 és 2003 között három lépésben felújították a kórházat.
Ma az ország három szívbeteg rehabilitációs központja közül az egyik a Szent Ferenc Kórház Kardiovaszkuláris Centruma. Ellátási körébe jelenleg 2,3 millió ember tartozik.
Fotó: MTI
Magyar Kurír
