Az oltásellenes mozgalom eredménye: újra megjelent a torokgyík
Átverve érzi magát egy volt oltásellenes család, mert kiderült, hogy hatéves fiuk torokgyíkos lett. A torokgyík egyike azoknak a betegségeknek, amelyeket a rendszeres védőoltások segítségével egyszer már teljesen legyőzött az emberiség, Spanyolországban például 28 évvel ezelőtt volt az utolsó regisztrált torokgyíkos eset.
Az Olot városában élő család idősebbik gyereke kritikus állapotban fekszik a barcelonai kórház intenzív osztályán. Az egészségügyi hatóságok munkatársai most a fertőzés gazdáját keresik, ugyanakkor elismerik, hogy kevés esélyük lesz megtalálni az illetőt, az is lehet, hogy még csak a tüneteket sem produkálja. A szakemberek megfigyelés alatt tartanak nagyjából mindenkit, akivel a beteg fiú kapcsolatban lehetett az elmúlt időszakban, és az osztálytársainak elkezdték adni a megelőző gyógyszereket, illetve ellenőrizték, hogy mindegyikük be van-e oltva a betegség ellen. A beteg fiú szülei is észhez tértek, és fiatalabb lányukat is beoltatták.
A torokgyík vagy diftéria kellemetlen, ráadásul az esetek nagyjából 10 százalékában halálos, baktériumfertőzéssel induló betegség. Fő tünetei a torokfájás, az enyhe láz és a megdagadt mandulák. A betegség megjelenésekor fellépő gyulladás eredménye egy kékesfehér hártya, ami a mandulákon és a gégében alakul ki. A beteg ezt a gyíkbőrre emlékeztető, pikkelyes hártyát köhögi fel, innen ered a betegség neve. A halált is ez a hártya okozza: ha a beteg nem tudja felköhögni a levált hártyát, az elzárhatja a légutakat. A torokgyík vagy diftéria korábban gyakori halálok volt a gyerekek között, a modern orvoslás egyik nagy eredménye, hogy az immunizált állatok véréből készített védőoltás alkalmazásával szinte teljesen eltűnt.
Aki nem oltatja be a gyerekét a betegség ellen, az nem csak egy egyszerű betegséget kockáztat, az elzáródó légutak esetén légcsőmetszésre is szükség lehet, a betegség komplikációi közé pedig olyan, nyilván minden gyerekkort megszépítő betegségek tartoznak, mint a szívizomgyulladás vagy az ideggyulladás. Utóbbi esetén az arcizmok, illetve a nyelés folyamatát szabályozó területek is sérülhetnek.
(Kolbert András, index.hu)
