Így teljesít a magyar oktatás a világmezőnyben
A BBC írta meg, hogy megjelent a PISA-tesztnél is több (egészen pontosan 76) országot felölelő tanulmány, amely a 15 évesek matematikával és tudományokkal kapcsolatos ismereteit mérte. Talán nem meglepő tény, de a szakértők arra jutottak, hogy kapcsolat mutatkozik az iskolázottság és a gazdasági növekedés között. Magyarország – Litvánia és Izland ölelésében - a középmezőnyben, a 32. helyen található.
A mezőnyt elején ázsiai országok (Szingapúr, Hong Kong és Dél-Korea) vezetik, a sereghajtók pedig Honduras, Dél-Afrika és Ghána lettek. „Ez az első alkalom, hogy valóban globálisan mértük az oktatás minőségét" – mondta Andreas Schleicher, az OECD képzési igazgatója.
Az európai országok közül a top10-be nem meglepő módon Finnország, Észtország, Svájc és Hollandia fért be, mindenképpen impresszív viszont Lengyelország 11. helye. Oktatáskutatóknak érdekes téma lehet megvizsgálni, milyen egészen eltérő oktatási rendszerek szerepelnek az élmezőnyben, mint a katonásabb ázsiai, és a hatalmas szabadságot biztosító Észak-Európai országok.
"A terv az, hogy minél több – egyaránt gazdag és szegény – országnak megadjuk a lehetőséget, hogy összemérhesse magát a világgal. Hogy felfedezhessék a relatív erősségeiket és gyengeségeiket, és észrevehessék, hogy milyen hosszú távú gazdasági célokat szolgál az, ha a minőségi oktatásba fektetnek" – tette hozzá.
Szingapúr győzelme manapság már nem meglepő, de érdemes végiggondolni azt is, hogy milyen úton jutottk ide: egészen az 1960-as évekig az országban kifejezetten magas volt az írástudatlanok száma – ez viszont bizonyítja azt, hogy ilyen "rövid" idő alatt is hatalmas változást lehet elérni.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy az Egyesült Királyságban például minden ötödik fiatal úgy hagyja ott az iskolát, hogy még az alapszintű oktatásban sem részesül – ami azért is gond az OECD szerint, mert ha csökkentenék ezt az arányt, akkor az száz milliárdokkal járulna hozzá az Egyesült Királyság gazdaságához. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként csúnyán leszerepelt: bár Olaszországgal közösen a 28. helyet szerezték meg, még így is megelőzte őket többek között Vietnám is.
Mi lenne, ha?
A BBC készített egy másik interaktív grafikont is, amelyből kiderül, mennyivel növelné az adott pillanatban 15 éves gyerekek élete során az adott ország GDP-jét az, ha minden 15 éves részesülne alapfokú oktatásban. Magyarországon ez 190%, ami azt jelenti, hogy csaknem kétszer ennyi is lehetne a bruttó nemzeti össztermék – éppen ezért nem mindegy, hogy az iskolaköteles kor 14, 16 vagy netán 18 év. Ez az adat egyébként nem kiugró Európában, a legtöbb ország valahol 90 és 200 százalék között végzett.
A legjobban Ghána járna, ahol 38-szorosára növekedne a GDP, de igazi befektetés lenne a fiatalok képzése Dél-Afrikában (26-szoros) és Honduras-ban is (20-szoros). Az OECD felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kutatás csak azon országokat tudta figyelembe venni, ahol rendelkezésre állnak sztenderdizált teszteredmények - ami például az afrikai országok legnagyobb részében nincs így. Vagyis lehet, hogy a most sereghajtóként szereplő Ghána valójában sokkal jobban teljesít, mint a térség legtöbb országa - mondják a kutatók.
Ez a rangsor egyébként figyelembe vette a már említett PISA-tesztet (OECD országok és még néhány önkéntes ország), a TIMSS-tesztet (Amerikai Egyesült Államok) és a TERCE-t (Dél-Amerika) is. A részletes adatokat és tanulságokat a Word Education Forumon mutatják be jövő héten Dél-Koreában.
Csodálkozik, hogy Ázsia tarolt? Schleicher nem: "Ha bemegy egy ázsiai osztályterembe, akkor azt fogja látni, hogy a tanárok azt akarják, hogy minden tanuló sikeresen vegye az akadályokat. Érezni a szigort, az összpontosítást és a koherenciát" – magyarázta. "Ezek az országok nagyon jók abban is, hogy az igazán komoly kihívást jelentő osztályokba a legtehetségesebb tanárokat csábítsák be, így minden diáknak esélye van arra, hogy jó tanárai lehessenek." - tette hozzá.
(divany.hu)
