Szerzetes nővérek áprilisi beszámolója az iraki menekülttáborból
Kedves Nővérek és Testvérek,
Karácsony óta nagyon feszült időket éltünk - nem csupán azért, mert nagyon rövid időn belül sztrókban (agyi történésben) meghalt négy idős nővérünk-, hanem azon nehézségek miatt is, amiben még mindig élünk és megtapasztalunk népünkkel együtt.
Igaz, a lakhatási feltételeinket illetően van némi fejlődés, mivel azok a menekültek, akik eddig Ankawa (befejezetlenül hagyott) üzletház-épületében éltek, hamarosan lakókocsikba költöznek át, ám ez is nehézségekkel jár. Minden lakókocsi kétszobás (3x3m2), s közös fürdőszoba köti össze őket. Minden szobában egy-egy család lakik, és körülbelül 480 családról van szó - de még ez is jobb megoldásnak tűnik.
Ugyanakkor a tény, hogy egyetlen szobában élnek, egyre növekvő problémákat és feszültségeket okoz a családok között. A legtöbb férfinak nincs munkája, ami konfliktusokat okoz még a saját családján belül is, s ennek általában a gyerekek az áldozatai. Éppen ezért elhatároztuk, hogy bérlünk egy házat, és óvodát csinálunk belőle. Az óvodát a Virágvasárnapot megelőző napokban avattuk fel. Ez csak a Ti jóakaratotoknak és támogatásotoknak köszönhetően valósulhatott meg. majd Szeretnénk még egy óvodát nyitni Kaznazan-ban, Erbil külvárosában is, ahol 800 család él a környéken. Itt három domonkos nővérünk is él és dolgozik a menekültekkel. Ehhez is béreltünk egy házat, és hamarosan be is bútorozzuk. A családok hálásak és örülnek ennek a kezdeményezésnek.
Ami a támogatásokat illeti: a menekültekre fordítottuk, és téli ruhát osztottunk a szülőknek valamint a családok felnőtt tagjainak. A támogatásaitoknak és adományaitoknak köszönhetően a tervünk sikeres volt, és nem csak az erbili menekülteknek tudtunk segíteni, hanem Sulaymaniyah-ban és Akra-ban élőknek is. A project több mint 400 000 USA dollárba került. Egy másik, a Pápai Misszió által támogatott projekt célja volt, hogy tejet, pelenkát szerezzen a gyerekeknek, illetve szappant, hogy kezelni tudják a rühösséget, ami elterjedt, mivel a menekültek igen egészségtelen körülmények között élnek (közös WC-k és vízhiány). Ennek a projektnek a keretében tudtunk szerezni és szétosztani törölközőket is.
Jelenleg egy új projekten dolgozunk azzal a céllal, hogy a kamaszoknak új nyári ruhákat szerezzünk. Épp most keresünk olyan eladót, akitől jutányos áron tudnánk ruhát venni. Reméljük, hogy május elején beindulhat a projekt.
Néhány nővérünk megkezdte a gyerekek felkészítését az elsőáldozásra. Erbilben öt különböző (menekült)táborban 400 gyerek van. Reméljük, hogy ezt a napot különleges alkalommá tudjuk tenni számukra azzal, hogy megadjuk nekik azt, amire szükségük van a felkészülési idő alatt,
A nővérek, akik nagyon tevékenyen kiveszik a részüket ezekben a projektekben, valamint a menekültek kísérésében - és ráadásul lakókocsikban élnek - nagyon kimerültek. A rendházunk is rendkívül zsúfolt (kb. 40 nővér él a házban). A nővéreknek pihenésre lenne szükségük. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy néhány nővért Libanonba, az ottani rendházainkba küldünk pihenni. Ez jó lehetőség lesz számukra, hogy egy kicsit megpihenjenek, és felfrissülve jöjjenek vissza, s folytathassák munkájukat menekült embertáraikkal, s készek legyenek még több projektet megvalósítani az érdekükben. Ilyen prjoekt például a következő tanév során a tanítás.
Hálásak vagyunk minden humanitárius szervezetnek és minden jóakaratú embernek, akik segíteni akarnak nekünk, és mindig készek segíteni.
Köszönjük imáitokat és támogatásotokat. A feltámadt Krisztus emeljen fel bennünket megalázottságunkból, hontalanságunkból és koldusi létünkből. A Húsvét kegyelme és áldása legyen mindannyiótokon.
2015. április 10.
Sr.Maria Hanna OP
És a Szienai Szent Katalin convent Domonkos Nővérei Irakból
