Az elhízásról orvosszemmel
Az elhízás a XXI. század orvoslásának egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. Az elhízottak száma 1980 óta megháromszorozódott a világon, és a drámai növekedés – úgy tűnik – továbbra sem áll meg: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése 2015-ben már 2,3 milliárd túlsúlyos és 700 millió elhízott emberrel számol.
A hazai adatok sem jobbak, Magyarországon a lakosság közel kétharmada súlyproblémával küzd. Az elhízás és az általa okozott betegségek világszerte az összes halálozás 10-13 százalékáért felelősek, valamint az egészségügyi ráfordítások 2-8 százalékát emésztik fel.
Az elhízás nemcsak esztétikai probléma, hanem számos betegség kialakulására hajlamosít, így a szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint, magasvérnyomás-betegség, valamint légző-és mozgásszervi megbetegedések, illetve bizonyos daganatok is gyakrabban fordulnak elő az elhízottak között.
Idült betegség
Definíciója szerint az elhízás a szervezet zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodásával jellemzett krónikus megbetegedés, mely a testi-lelki egészséget károsan befolyásolja.
Az elhízás súlyosságának kifejezésére számos osztályozás használatos, ezek közül a testtömeg-index (angol nevén body mass index, BMI) a legelterjedtebb, mely a testtömeg és a testmagasság méterben kifejezett négyzetének a hányadosa (kg/m2).
Felnőtteknél 25 kg/m2 feletti BMI esetén túlsúlyról, 30 kg/m2-t meghaladó BMI-nél pedig elhízásról beszélünk (a normális BMI 18,5-25 kg/m2 közötti).
Megemlítendő, hogy elhízott és elhízott között is van különbség: a legújabb kutatási eredmények alapján a férfias jellegű, hasra terjedő elhízás (alma típus) kedvezőtlenebb a szövődmények kialakulása szempontjából, mint a nőies jellegű, csípőre terjedő (körte típusú) elhízás. Ennek jellemzésére leginkább a haskörfogat mérése használatos, melyet a csípőlapát legfelső pontja és a legalsó borda alsó széle közötti távolság felénél mérünk; és ideális esetben nem haladja meg férfiak esetén a 94, nők körében a 80 cm-t.
A betegvizsgálat során nem csak az elhízás jeleit keressük, hanem az esetleges családi halmozódás, az étkezési szokások és a fizikai aktivitás irányában is tájékozódunk, valamint keressük a társbetegségek, szövődmények klinikai és laboratóriumi jeleit is.
Kezelés élethosszig
Az elhízás kezelésében alapvető a reális, nem túlzó célok egyénre szabott kitűzése. Érdemes már az elején leszögezni, hogy az elhízás krónikus betegség, így a kezelés is évekig, leginkább élethosszig tartó folyamat; emiatt a beteg tartós motivációjának megnyerése alapvető.
Fel kell arra is hívnunk a figyelmet, hogy a túl hirtelen bekövetkező, vagy túlzott mértékű fogyás a szervezet számára káros is lehet, mivel a máj elzsírosodását és a szív-érrendszeri betegségek súlyosbodását okozhatja. Ennek megfelelően három célt érdemes megfogalmazni a beteggel való találkozáskor:
•a további testtömeg-növekedés megelőzését;
•a jelenlegi testtömeg csökkentését;
•az elért alacsonyabb testtömeg megtartását hosszabb időtartamra (visszahízás megelőzését).
Számokban kifejezve ez fél év alatt elérendő 5-10 százalékos testtömeg-csökkenést, vagy mintegy heti fél-egy kg-os fogyást jelent. Az elhízás kezelése a piramis-szerűen egymásra épülő módszerek együttesére alapul: alapvető az életmód (étrend és fizikai aktivitás) megváltoztatása, melyre a pszichés vezetés (viselkedésterápia), szükség esetén a gyógyszeres kezelés épül, legvégső esetben pedig – a piramis csúcsán – a sebészeti beavatkozás jön szóba.
Az orvosilag támogatott diétáról, a gyógyszeres és sebészeti kezelés lehetőségéről a Debreceni Egyetem Klinikai Központ oldalán olvashatnak!
(Dr. Fülöp Péter, Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, szivderito.hu)
