Szülői kultúra a megfigyelés társadalmában
Bár a fejlett világ egyre biztonságosabb, a szülők minden eddiginél jobban féltik gyerekeiket. A téma szakértője szerint a jelenségnek társadalmi és kulturális okai vannak, és hovatovább a jogalkalmazásban is megjelennek a már-már paranoiás elvárások.
„Aligha lehet elképzelni gyereknevelési szempontból a mai Amerikánál biztonságosabb helyet. Ám pontosan úgy cselekszünk, mintha ennek az ellenkezője lenne igaz” – írja Jennifer Senior amerikai publicista, a januárban megjelent Boldog, de nem vidám: a modern gyereknevelés paradoxonja című könyv szerzője.
Mint arról a Metazin is beszámolt, a fejlett világban egyre jellemzőbb a józan ésszel nehezen összeegyeztethető, túlzott aggodalom a gyereknevelésben. Ma már hovatovább normának számít, hogy a gyerekeket szüntelen szülői megfigyelés alatt tartják, ami miatt önállótlanabbak és fóbiásak lesznek.
Pedig 1992 óta a gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények száma 55, a szexuális zaklatások száma 64, a gyerekrablások száma 51 százalékkal csökkent (utóbbi esetében ráadásul az esetek jelentős részében az elvált szülők veszik magukhoz jogtalanul saját gyereküket, de még ezen a téren is nagy volt a csökkenés). Még a baleseti statisztikák is javultak: az elmúlt évtizedben 43 százalékkal csökkent a halálos gyerekbalesetek száma.
Ám hiába csökkent jelentősen az elmúlt húsz évben a bűncselekmények száma, a szülők egyre inkább féltik a gyereküket. Negyven éve még a felső tagozatosok 48 százaléka járt egyedül iskolába, ma viszont már csak 13 százaléka. Senior a könyve írásakor megdöbbentve tapasztalta, hogy az általa megkérdezett szülők zöme egyáltalán nem engedi a gyereket a kerten kívül játszani.
A jelenség oka részben a kényszeres szülői szorongás. Hozzájárul a média is, amely felnagyítja a sokkoló bűncselekmények és balesetek jelentőségét. A pedofil bűnelkövetők nyilvános adattára is fokozott éberségre késztet. Minden bizonnyal hozzájárul a növekvő szülői óvatossághoz a családalapítás kitolódása is: az idősebb szülők kevésbé felelőtlenek és jobban óvják a gyereket. Senior hozzáteszi, hogy a nők gyakoribb munkavállalásának is lehet hatása: a nők nagyobb arányban dolgoznak, így a családok kevésbé számíthatnak rá, hogy a szomszédok is szemmel tartják a gyereket.
Mivel a cél a mindenre kiterjedő oltalom és minden kockázat teljes kizárása, irracionális normák uralják a nevelést – írja Senior. A gyerekek védelme morális abszolútum, ezért bármilyen fokú kockázat elfogadása erkölcsi bűn. A szülők a gyerek biztonságának lehető legteljesebb garantálásával bizonyítják saját erkölcsösségüket.
Senior szerint az egyéni megfontolások és attitűdök szélesebb társadalmi okokra vezethetők vissza. A túlzott aggódás spirálja alakult ki: azokat a szülőket, akik kicsit lazábbak, megszólják és felelőtlennek bélyegzik. Sőt, a közmorál lassan a rendvédelemben is megjelenik, utal Senior egy marylandi házaspár esetére. A gyermekvédelmi hatóság lakossági bejelentés alapján szülői kötelesség elmulasztásának gyanúja miatt indított vizsgálatot, amiért a házaspár megengedte 6 és 10 éves gyerekeinek, hogy egyedül menjenek a másfél kilométerre lévő játszótérre.
(Richard Alan, metatin.hu)
