Európai ellenállás
Miközben az Iszlám Állam fegyveresei fizikailag is felrobbantottak egy keresztény templomot, addig Európában lelkileg robbantják fel a keresztény értékeket. Nem megy azonban ez ellenállás nélkül: Szlovéniában népszavazás kiírását követelik a melegházasság ellenzői, Franciaországban vallási vezetők szólaltak fel az euthanázia-törvény ellen... Hírcsokor:
1. Felrobbantottak egy keresztény templomot az iszlamista szélsőségesek Moszulban
Felrobbantottak egy keresztény templomot az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyveresei az iraki Moszulban – jelentette az abu-dzabi székhelyű Sky News Arabia televízió kedden. A Híradó.hu tudósít.
A Moszul északkeleti részén álló Sárkányölő Szent György-templom a város egyik legnagyobb és a helyi keresztények körében kiemelt tiszteletben tartott vallási intézménye volt.
Az épületet az Iszlám Állam fegyveresei hétfőn pusztították el. A templom közelében több lakóházat és egy segélyosztásra kijelölt épületet is leromboltak. A mellette fekvő keresztény temető sorsáról egyelőre nincsenek információk.
2. Népszavazás kiírását követelik Szlovéniában a melegházasság ellenzői
Egy szlovén civil szervezet egy hét alatt nyolcvanezer aláírást gyűjtött össze, hogy népszavazást kezdeményezzen a melegek házasságának és örökbefogadási jogának kérdéséről – számolt be a ljubljanai Delo napilap március 10-i híradása alapján az MTI.
Egy héttel ezelőtt a szlovén parlament 51 igen szavazattal 28 ellenében megszavazta az azonos neműek házasságát legalizáló törvényt, amely egyben megteremti a párok örökbefogadási jogát is.
A Koalíció a gyermekekért nevű civil szervezet ellenzi ezt a törvényt, és aláírásgyűjtésbe kezdett, ebben pedig támogatta a katolikus, az ortodox és az iszlám egyház is, az evangélikus egyház viszont nem csatlakozott a kezdeményezéshez.
A népszavazással az egyesület azt akarja elérni, hogy az emberek véleményt mondhassanak arról, támogatják-e vagy sem az azonos neműek házasságát és örökbefogadási jogát – írta a lap.
A szervezet aktivistáinak rekordidő alatt sikerült összegyűjteniük a referendum kiírásához szükséges aláírásokat. Szlovéniában ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki egy törvény visszavonásáról, amelyet a parlament már jóváhagyott, 35 nap alatt legkevesebb 40 ezer aláírást kell összegyűjteni.
Két évvel ezelőtt az alkotmánybíróság olyan határozatot hozott, amely megtiltotta népszavazás kiírását egyebek között az emberi jogokat vagy a pénzügyeket érintő jogi rendelkezésekről.
Amennyiben a testület mégis lehetővé tenné a népszavazást (arra hivatkozva, hogy az nem sérti egyetlen közösség alkotmányos jogait sem), csak abban az esetben lenne visszavonható a törvény, ha a szavazásra jogosultak legalább egyötöde, vagyis minimum 340 ezer szavazó nemet mond a törvényre.
Az alkotmánybírósági módosításra azért volt szükség, mert a korábbi jogszabály értelmében csak a referendumon részt vevők aránya számított. Emiatt kellett visszavonni az új családjogi törvényt, amelyet a szlovén parlament 2011-ben szavazott meg, s amely egyebek között tartalmazta az azonos neműek örökbefogadási jogát is. Csakhogy 2012-ben népszavazást tartottak róla, s azon a szavazatra jogosultak 30 százaléka vett részt. Ez utóbbiak 55 százaléka a törvény ellen voksolt. Ezek után a szlovén parlament megszigorította a népszavazás kiírásról szóló rendeletét.
3. Vallási vezetők az eutanáziáról szóló francia törvénytervezet ellen
Március 10-én, kedden megkezdődött a francia parlamentben az eutanázia engedélyezéséről szóló törvényjavaslat vitája. Március 9-én a keresztény, a zsidó és a muzulmán vallások vezetői közös felhívást tették közzé a javaslat kapcsán – tájékoztat az MTI.
A törvényjavaslatot, melyről hetek óta élénk közéleti vita folyik, a kormányzó szocialisták és a jobboldali ellenzék együtt készítették elő, de sem az eutanáziát támogatók, sem az azt ellenzők nem elégedettek vele.
Már a vita megkezdése előtt sokan tiltakoztak. A vallási vezetők hétfői felhívásukban azt kérték, a törvény ne adjon arra lehetőséget, hogy bárki is dönthessen „a halál előidézéséről”. A nemzetgyűlés előtt tüntetők egy csoportja szerint a „törvénytervezet túl homályos és túl messzire megy”. A Méltó halálhoz való jog elnevezésű egyesület tagjai pedig „Nem akarunk étlen és szomjan meghalni” feliratú táblákkal tiltakoznak.
François Hollande államfő a 2012-es elnökválasztási kampányában ígértet tett arra, hogy módosítani fogja a 2005-ben elfogadott, úgynevezett Leonetti-törvényt.
A 2005-ben elfogadott Leonetti-törvény bizonyos esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy leállítsák a kezelést, és „hagyják meghalni” a beteget. Az orvosi közreműködéssel történő eutanáziát nem engedélyezi, de megtiltja a kezelés folytatását, amikor az „hatástalannak, túlzott mértékűnek tűnik, vagy pedig nincs más hatása, mint az élet mesterséges fenntartása”, és engedélyezi az orvosnak a kezelés leállítását bizonyos esetekben.
Az új törvénytervezetet a kilenc évvel ezelőtti jogszabály megalkotója, Jean Leonetti jobboldali képviselő Alain Claeys szocialista képviselőtársával együtt készítette el. A javaslat az eutanáziát továbbra sem engedélyezni, de a végstádiumban lévő gyógyíthatatlan betegek számára jogot biztosít a halál beálltáig a „mély és folyamatos nyugtatókezelésre”, azaz az elaltatásra.
A betegnek ezentúl joga lesz előzetesen visszautasítani az életben tartásra szolgáló kezeléseket, s az előzetes kérés kötelező jelleggel bírna a kezelőorvos számára. Ez a fajta betegjog eddig nem létezett.
François Hollande eredetileg arra tett ígéretet, hogy „minden gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy végstádiumban lévő nagykorú személy, aki elviselhetetlen pszichikai vagy fizikai fájdalomtól szenved, kérhesse pontos és szigorú feltételek mellett azt, hogy orvosi segítség mellett méltósággal fejezhesse be az életét”.
A kormányzó szocialisták megosztottak a kérdésben. A frakció mintegy fele támogatja a törvényjavaslat szövegét, de legalább ugyanennyien „az aktív orvosi segítséget a meghaláshoz”, azaz az aktív eutanáziát is belefoglalnák a tervezetbe.
A jobboldali ellenzék nagy többsége jelezte, hogy meg fogja a szavazni a „kiegyensúlyozott” javaslatot, de néhány tucatnyian nem kívánnak a jelenlegi helyzetnél tovább lépni.
Több mint ezer módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a törvényjavaslat tizenegy cikkelyből álló szövegéhez, amelynek vitája még tovább folytatódik. A nemzetgyűlés március 17-én szavaz a jogszabálytervezetről, ezt követően a javaslat a szenátus elé kerül vitára.
Magyar Kurír
