Néhány szó a növényvédő-szerek használatáról
A tudomány csodálatos felfedezései bizony nem válnak mindig hasznunkra. Ebben elsősorban szerepet játszik az, hogy gondolkodás nélkül elfogadunk mindent, amiről azt közlik, hogy jó és szükséges, másrészt, amikor már sikerült megismertetni az emberekkel az új felfedezést, hamarosan csak a pénzteremtés eszközét látják benne. Így van ez, többek közt, a fegyverekkel, a gyógyszerekkel és a növényvédő-szerekkel is.
Mi volt régen?
Nem volt gyomnövény? De volt. De volt kapa és volt kasza is. A gyomot kikapálták, az út szélét lekaszálták, hogy ne hozzon a gyom magokat, ami a termőföldre kerülhet. Mondhatjuk, hogy fárasztó kapálni, de a mai technológiai fejlettség mellett nem lehet eszközöket gyártani, amelyek a kis sortávolságnál is meg tudják oldani a gyommentesítést? Bizonyára, ha nem lennének vegyszerek, már megoldották volna. De mennyivel egyszerűbb kiszórni a frissen szántott földre a gyomirtót! Így az útszélének a lekaszálása sem fontos, (habár igen egyszerű eszközök vannak rá) hiszen nem baj, ha a szél a magot a szántásra viszi.
Hogy a gyomirtót viszi a szél szanaszét a kivitel alatt és a tenziója akkora, hogy messzire érződik a szaga és a légkörbe kerülve bontja az ózont? Ki törődik vele? Majd rákenjük a széndioxid kibocsájtásra. (Ami eleve egy kicsit hamis adat, hiszen azzal nem számolnak, hogy a talajból kiölt mikroorganizmusok által bontott szerves anyagokból keletkezett széndioxid hiányzik a levegőből, és ez nem kis mennyiség volt.)
Nem volt betegsége a növényeknek? De volt. Védekeztek ellene? Védekeztek. Azonnal eltávolították és elégették a beteg növényi részt, valamint igyekeztek úgy ültetni, hogy a különböző növények egymást védjék.
Alkalmazták a vetésforgót, hogy az áttelelt károsítók a következő évben ne találják meg a tápanyagukat.
Permeteztek is csalánlével, dohánylével, bordói lével, (ami oldhatatlan vegyületként száradt a növény felületére, ezért nem szívódott fel, mint a ma használt vegyszerek nagy része.)
Egyébként kísérletileg igazolt tény, hogy pl. az alma, ha megtámadja a károsító, akkor termel egy olyan anyagot, ami a károsítónak nem ízlik. Ezért hullik le az alma egy része, míg a másik sértetlenül marad a fán. Viszont már az első permetezés megsérti az immunrendszerét.
És ma mit teszünk?
Tele nyomjuk a talajt műtrágyával, ami tovább megy a felszín alatti vizeinkbe, hiszen már nincsenek a talajban olyan mikroorganizmusok, amelyek azt a növény számára felvehetővé tennék. A műtrágya mellett nem tudnak felszívódni az ásványi sók és a vitaminok képződését is befolyásolják. Bezzeg régen a szerves trágyával visszavittük a talajba a mikroorganizmusokat is!
Növényvédelem ma? Csak a növényvédő-szerek hatóanyagai több ezer vegyületre tehetők. Ehhez jönnek a szerek különböző kombinációi. André Leu: A biztonságos növényvédőszerek mítoszai (The Myths of safe pesticides) címmel írt könyvében olvashatjuk: „Igazából nem is tesztelik ezeknek az alacsony dózisban bevitt, napi megengedett mennyiségű vegyszereknek a hatását. Csak feltételezik, hogy biztonsággal fogyaszthatók.”
És ezeket a vegyszereket mi megesszük. Nincs olyan növény, amelyre az egészségügyi hatóságok ne adnának meg határértéket. Ezeknek a betartását ellenőrzik, bele fér-e a megadott határértékbe a szertartalom, vagy a növényben lévő szer ezt az értéket túllépte. A baj az, hogy ezek az értékek lényegtelenek, hiszen nagy részük nem bomlik le (avagy a bomlástermék még ártalmasabb, mint a kiindulási), hanem halmozódnak és egymással is reagálnak a szervezetünkben.
Vajon az, hogy bizonyos rovarölő-szerek (foszforsav-észterek) igen csekély mennyiségben enzim gátlók, hova vezet? Ahhoz, hogy nem bomlik le a tejcukor, tejfehérje, liszt, cukor stb., nem tudnak beépülni az ásványi sók, pl: kalcium. Azon kívül nagy részük idegméreg.
” A másik tény, amit ezekről az anyagokról tudunk, hogy amikor lebomlanak, akkor metabolitokká bomlanak le. Példának okáért az organofoszfátok oxonokra bomlanak és így 100-szor vagy akár 300-szor is mérgezőbbek lehetnek, mint eredeti formájukban. Az, hogy lebomlanak igaz, de azt senki nem köti az orrunkra, hogy amikor ez megvalósul sokkal mérgezőbb és veszélyesebb vegyi anyagok keletkeznek, mint előtte.”(André LEU)
Mennyi idegrendszeri megbetegedés van a korunkban! Depresszió?. Vajon miért van ma annyi depressziós ember? Kilátástalan az élet? A fasizmus, vagy kommunizmus alatt nem volt az? Mégis kevesebb volt az öngyilkos ember. Kísérleti tény: egereknél bizonyos hatóanyagok depressziót váltottak ki
Sok gyomirtó hormonhatású. Pl: Atrazin tartalmú vizekben a békáknak egyszerre van hím és női ivarszervük. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a férfiaknál a spermaszám meredeken lecsökkent és a mozgékonyságuk is kisebb.
A 2-4-D tartalmú gyomirtók, amelyet Vietnámban az erdők lombtalanítására vetettek be, a vietnámi veteránoknál lágyrészi rákot okozott. Magyarországon volt olyan időszak, amikor többet használtunk belőle, mint Kanada az egész területén.
„ 2009-ben az Environmental Working Group (EWG) kiadott egy tanulmányt, melyből az olvasható, hogy egy újszülött kisbaba köldökzsinór véréből vett mintában 232 különböző vegyi anyagot mutattak ki. Ez 5 éve volt és azóta sem történt semmilyen változás.
Az élelmiszer-szabályozó hatóságok abszolút figyelmen kívül hagyják a gyermekekre gyakorolt hatást. A teszteket és vizsgálatokat kifejlett állatokon és felnőtt embereken végzik, de nincs specifikus tesztelés az embriókra és a fejlődésben lévő szervezetekre”
A WHO könyveket ír az egyes hatóanyagok jellemzőiről, és az epidemológiai adatokról. Sajnos senki nem foglalkozik vele. A legtöbb peszticidgyártó egyben gyógyszergyár is.(Monsanto, Bayern stb) Vajon nem a pénz mozgatja az egészet?
Mit lehet tenni személyesen?
- Az egyik legfontosabb dolog lenne, hogy a csapra szereljünk fel ivóvíztisztítót, hogy a benne előforduló növényvédő-szer és mosószer maradványokat, amelyek ráadásul még klórozottak is, kiszűrjük. Ehhez tökéletesen megfelelnek az ezüsttel impregnált aktív szenes szűrők, amelyek már 10 ezer Ft körüli áron kaphatók és a bennük lévő betét cserélhető.
- A Greenpeace általában közli a vizsgálati adatokat, amelyeket a kereskedelemben kapható áruk mintavételezésével kapott. Ebből tájékozódhatunk, hogy melyik nagy kereskedő áruja a megbízhatóbb.
- Ha megengedhetjük magunknak, akkor próbáljunk ökotermelésből származó árut venni. Ha van kis kertünk, akkor termeljünk magunknak, amit csak tudunk, Ha más lehetőségünk nem adódik, cserépben. Megbízható földben paprikát, paradicsomot és fűszernövényeket mi is tudunk termelni.
„Tanulmányok mutatják, hogy ha gyerekek ökoélelmiszereket fogyasztanak, akkor a káros metabolitok mennyisége nullára csökken a szervezetből ürített vizeletmintákban mindössze 4 nap alatt. A gyermekeinknek a legjobbat kellene adnunk és minden fiatal párnak, aki gyermeket tervez, azonnal át kellene térni az ökoétrendre. Így nem kell félni a káros növényvédő szer maradványoktól és vegyi anyagoktól. André arra bíztat mindenkit, hogy a terhesség és szoptatás alatt mindenképpen próbáljon meg ökoélelmiszereket fogyasztani és ezt a jó szokást javasolt életünk végéig megtartani.”(André Leu)
Dr. Nemes Istvánné
