Emberkereskedelem: Irakban keresztényeket árusít az Iszlám Állam

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2015. február 12. csütörtök

Irakban keresztényekkel kereskedik az Iszlám Állam, hogy pénzhez jusson – mondta Karin Maria Fenbert, a Kirche in Not segélyszervezet ügyvezetője a Vatikáni Rádióban iraki útját követően. Beszámolt a Kirkukba tervezett keresztény településről és a menekülttáborokban éleződő konfliktushelyzetről.

A Kirche in Not segélyszervezet hosszú ideje aktívan jelen van Irakban – mondta Fenbert. Egyik legfontosabb törekvésük, hogy ne szűnjön meg teljesen a keresztény jelenlét az Eufrátesz és a Tigris övezte területen. A segélyszervezet vezetője Irakba látogatott, hogy megismerje az Iszlám Állam támadása elől menekülő keresztények helyzetét.

Erbílben tavaly október óta javult a helyzet: az emberek feje felett tető van, akik pedig a sátrakban maradtak, maguk döntöttek így, hiszen ezek a lakhelyek is jó minőségűek. A lakhatás feltételei tehát javultak, nem úgy az emberek lelkiállapota. Teljesen szertefoszlott a menekültek reménye, hogy visszatérhetnek otthonaikba. Az elmúlt ősszel még azt gondolták, az Iszlám Állam nem fogja tudna tartani magát. Mára elveszett a remény, és a többség Irak elhagyásában gondolkodik, még azon az áron is, ha szétszakadnak családok.

A menekülttáborokban egyre nagyobb feszültség érezhető, főként szociális téren. A kiélezett helyzetet az ott szolgáló papok sem tudják kezelni, nincsenek is erre felkészítve, a körülmények a táborok mérete miatt is átláthatatlanok.

Van például egy menekülttábor, ahol jelenleg több ezer embert helyeztek el – számolt be tapasztalatairól Fenbert. – Ezek az emberek hónapok óta mindent az egyháztól kapnak: élelmet, ruhát, áramot, vizet. Fennáll a veszélye, hogy hozzászoknak ehhez a függéshez, s kialakul az emberekben az a tudat, hogy „nektek kell ellátni minket, mi magunk nem vagyunk képesek erre”.

A tábori konfliktushelyzettel és a „nem tehetek semmit” magatartással szemben csak egy dolog segít: az embereket támogatni kell, hogy újra önállóak legyenek. A családapáknak állást kell találni. Erbílben erre az építőipar, Kirkukban az olajipar és az egyházi fenntartású biztonsági szolgálat ad lehetőséget. Reménysugár egy iskola felépítése, melyet a Kirche in Not kezdeményezett. Így legalább a gyerekek számára biztosítani tudják a mindennapos tevékenységet.

Az Irak északi részén fekvő Kirkuk érseke, Yousif Thomas Mirkis a segélyszervezet ügyvezetőjének elmondta: úgy mentette meg keresztények életét, hogy a szó konkrét értelmében megvásárolta őket. Az Iszlám Állam ugyanis azzal jut pénzhez, hogy emberekkel kereskedik, elad keresztényeket és jazidiket, főként nőket és gyerekeket. Az érsek eddig hatvan embert „vett meg”, az üzlet megkötésében muszlimok segítették, akik ezzel életüket kockáztatták. Azoknak a muszlimoknak, akik az Iszlám Állam által ellenőrzött területen keresztényeknek segítenek, számolniuk kell a megtorlással.

Kirkukban július óta 400 ezerre emelkedett a menekültek száma, akik három nagy hullámban érkeztek ide. Elsőként Szíriából, az Iszlám Állam megalakulását követően menekültek ide a keresztények. Júniustól, amikor Moszul az Iszlám Állam fennhatósága alá került, újabb hullám érkezett, majd augusztusban, a Ninivei-fennsík elfoglalása idején következett a harmadik menekültáradat. Jelenleg keresztények, muszlimok és jazidik vannak a menekültek között. A Kirche in Not adatai szerint köztük a keresztények vannak a legkevesebben, számuk 40 ezer körüli. Az egyház minden menekültet válogatás nélkül segít. Táborokat a templomok körül is létesítettek. Egy asszír templom közelében történt január 30-án egy öngyilkos merénylet, s ugyanekkor indult az Iszlám Állam átfogó támadása a város ellen. A menekültek megrémültek, hogy az Iszlám Állam beveszi a várost, de a támadás nem járt sikerrel. Mirkis érsek szerint a város biztonságban van annak ellenére, hogy mindössze tizenkét kilométerre van az Iszlám Állam egyik ellenőrző pontjától, és olajkincse miatt vonzó a terroristák számára.

Mirkis érsek célja, hogy önálló települést építsen a keresztények számára, ebben a Kirche in Not is támogatni fogja akkor, ha dokumentumokkal igazolja, hogy az egyház tulajdonában van az érintett terület. A segélyszervezet vezetője elmondta, egy ilyen település pasztorális célokat is szolgál, s elősegíti, hogy a keresztények Irakban maradjanak.

A Kirche in Not elsősorban a gyerekeknek akar perspektívát adni Irakban. Teszi ezt iskolák építésével, számukra összeállított élelmiszer- és ajándékcsomagokkal.

Október óta nagyon megváltozott az emberek gondolkodása. Ma már nem él bennük a meggyőződés, hogy valaha vissza tudnak térni elhagyott otthonaikba. Ezért ki akarnak vándorolni, vízumért folyamodnak, vagy hosszabb tartózkodásra rendezkednek be a táborokban. Nagyon fontos abban segítséget nyújtani, hogy értelmes jövőt láthassanak maguk előtt – mondta az ügyvezető.

Irakban a keresztények száma 200 ezer körül van, de ez a szám szinte naponta csökken. A családok minden lehetőséget megragadnak, hogy külföldre menjenek. Ausztráliában például már 50 ezer fős iraki közösség él, Detroitban pedig 250 ezer fő. Mindenki azonban nem utazhat el, s valószínűleg nem is akar. A legképzettebbek, leggazdagabbak már régen elhagyták az országot, a kivándorlás már 2003-ban megkezdődött.

Fotó: Kirche in Not, Katolisches.de

Magyar Kurír
(té)

You have no rights to post comments