Rejtélyes evangéliumi szöveget fedeztek fel

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2015. február 07. szombat

Egy 1500 éves, kopt nyelven íródott antik egyiptomi könyvben eddig ismeretlen apokrif, azaz rejtett evangéliumi szöveget azonosítottak – adja hírül a Live Science. Anne Marie Luijendjik, a Princeton Egyetem (Princeton, New Jersey, U.S.A.) vallástörténeti professzora fedezte fel, hogy a kopt kéziratban olyan szövegrészek azonosíthatók, amelyek Mária Magdolna már ismert apokrif evangéliumaival mutatnak rokon vonást. 

"Amikor hozzákezdtem a szöveg megfejtéséhez, és a bevezetőben az evangélium szóval találkoztam, vártam a narratívát Jézus életéről, illetve haláláról, vagy olyan hasonló tárgyú szöveggyűjteményt, mint Tamás evangéliumában” – írta a vallástörténész. 

Az 1500 éves, kopt nyelven íródott tenyérnyi kódex

Forrás: Harvard Art Museum/Arthur M. Sackler

A kutató által felfedezett evangélium azonban egyáltalán nem a hagyományos tartalmat és szerkezeti sajátosságokat követi, hanem 37 meglehetősen homályos tartalmú jóslást tartalmaz, néhánynál Jézusra, mint forrásra hivatkozva.

Az evangélium mást jelentett az ókorban, mint napjainkban

Az evangélium kifejezést a mai gondolkodásban a Jézus életéről, tanításáról, haláláról és feltámadásáról szóló írásokkal azonosítjuk, de az ókorban ennek a szónak még jóval tágabb jelentése volt.

Krisztus egyik legkorábbi portréja 526-ból, a ravennai bazilikából. Az egyházi kánonban Jézus az evangélium kizárólagos forrása

Forrás: Wikimedia Commons

Az antik világban a speciális, pozitív tárgyú jövendöléseket megfogalmazó írásművet szokás volt „nagy könyvként” vagy evangéliumként emlegetni, lévén, hogy az evangélium szó eredeti jelentésében „jó hírt” jelent. A kódex bevezetője maga nevezi a könyvet evangéliumnak, utalva többek között Máriára és Gábriel arkangyalra, aki elhozta a „jó hírt”.

Sajátos jóskönyv mint apokrif evangélium

A szöveget a legnagyobb valószínűség szerint azonban nem vallási elmélkedésre, hanem útmutatásra és az emberi problémák megoldását elősegítő bátorításra használhatták, véletlenszerűen kiválasztott, „szent sugalmazású” jóslatokkal. A könyvben szereplő 37 jóslás a feltett kérdésekre adandó válaszok értelmezését segíthette elő.

Az önmagát evangéliumnak aposztrofáló 1500 éves könyv egyik kopt nyelven íródott oldala

Forrás: Harvard Art Museum/Arthur M.Sackler

Anne Marie Luijendjik vélekedése szerint a könyvet elsősorban keresztény zarándoklatok, búcsújárások alkalmával használhatták.  Az úgymond sugalmazott jóslatok meglehetősen általánosak, például a 24. strófa ezt tartalmazza: „Ne kételkedj, ó, ember, hogy ez fog-e történni, vagy sem, mert igen, ez történik, ami írva van. Légy bátor, és ne kételkedj!” Mind a 37 textúra lényegében egy-egy pozitív megerősítés. A kódex másik érdekessége a rendkívül kis mérete, a hossza alig 7,5, a magassága pedig 6,9 centiméter, tehát nagyjából tenyérnyi méretű a könyv. A kézirat 1984-ben került a Harvard Egyetem Sackler Múzeumának tulajdonába, Beatrice Beatrice Kelekian adománya jóvoltából. Kelekian apja elismert antikvárius volt, aki elsősorban kopt relikviákat gyűjtött.

(

Hozzászólások   

#1 Boros Gábor 2015-02-13 15:27
Én is felfedeztem egy rejtélyes evangéliumi szöveget. Szentírás a neve és a katolikus egyház 1800 évig hűen megtartotta a benne foglaltakat. Persze aki szereti csiklandoztatni a fülét, azoknak jól jönnek ezek az írások.

Javaslom inkább elolvasásra a Káldi György féle Szentírást, olyan kiadásban amit még a XIX. században fordítottak, mert a mai kiadások magyarázatai már nem egészen tükrözik azt ami katolikus volt valamikor.

You have no rights to post comments