Gyorsabban emelkedik a tenger - okok és következmények
Nem jól számolták ki, mennyivel emelkedett a tengerszint világszerte a 20. században. Nagymamáink idejében lassabban, most viszont jóval gyorsabban növekszik a tenger. Már félméteres emelkedés több tízmillió embert sodor veszélybe.
Van egy jó és egy rossz hírünk a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban. A jó az, hogy a 20. század folyamán mégsem nőtt annyira a tenger szintje, mint korábban számolták. A rossz viszont az, hogy az utóbbi két évtizedben annál gyorsabban lepi el a víz a partokat.
A jó hír részletesebben a következőképpen hangzik. A Harvard Egyetem földtudományi tanszékének egyik posztdoktori tanulmányokat végző hallgatója, Carling Hay és az egyetem frissen doktorált diákja, Eric Morrow nekiállt felülvizsgálni az arról szóló adatokat, hogy mennyivel emelkedett a világtenger szintje 1900 és 1990 között.
A korábbi számítások szerint az emelkedés 1,5-1,8 milliméter volt évente. A vizsgálatokat azonban a partokon elhelyezett tengerszintmérő állomások adataiból kiszámolt átlagokra alapozták, ezekkel viszont számos probléma adódik. A mérőállomásokat a tengerpartokon állították fel, többségüket az 1950-es évek óta, és főleg az északi féltekén. Emiatt aztán a világtenger túlnyomó részéről nincsenek megbízható információk.
Tény, hogy akad egy-egy kikötő, ahol már a 18. század óta mérik a tengerszint változását, de ritkák az ilyen részletes és értékes adatok. „És még a rendelkezésre álló adatsorokban is nagy hiányosságok mutatkoznak".
"A világtenger átlagos emelkedéséről szóló korábbi becsléseket ilyen adatokra alapozták, ezért nem is lehettek pontosak” – mondja Carling Hay.
Mennyivel emelkedett a tenger a 20. század folyamán?
Hay és Morrow friss számításai szerint 1901 és 1990 között évente átlagosan 1,2 milliméterrel nőtt a tengerszint, ami azt jelenti, hogy kilencven év alatt 10,8 centiméter volt az emelkedés. A korábbi számítások 30 százalékkal felülbecsülték a 20. századi tengerszint-emelkedést. (Hay és Morrow tanulmányát a Nature legfrissebb száma közli.)
Gyorsul a folyamat
A rossz hír pedig úgy szól, hogy az 1990 óta végbement szintemelkedést már pontosan mérték a szakemberek, többek között a műholdas megfigyeléseknek és a globális adatgyűjtésnek köszönhetően. 1993 és 2010 között 3 milliméterrel (plusz-mínusz 0,7 mm) emelkedett évente a tengerszint. Ebből pedig az következik, hogy napjainkban határozottan gyorsabban emelkedik a tenger, mint a 20. század folyamán.
A világtenger szintje sohasem állandó. Vannak olyan folyamatok, amelyek a legutóbbi, pleisztocén jégkorszak óta tartanak. A tengerszint a Würm-glaciális idején (110-10 ezer évvel ezelőtt) például 100 méterrel alacsonyabb volt mint manapság, olyan irdatlan mennyiségű vizet kötött meg a jég a szárazföldeken.
Emiatt a Földközi-tenger beltengerré vált, nem létezett a Vörös tenger, Új-Guinából száraz lábbal lehetett átkelni Ausztráliába. A fagyos időjárásra jellemző, hogy a Kárpát-medencében kezdetben fenyőerdők tenyésztek, majd tundrává változott a táj, és roppant erős szelek sodorták a lösszé vált futóhomokot.
Mi történt azóta?
A tengerszint ingadozása évezredeken át nem haladta meg a 20 centimétert. Ez derült ki az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) októberben közölt tanulmányából. Az ANU kutatói a Nagy-Britannia, Észak-Amerika, Grönland és a Seychelle-szigetek partjainál gyűjtött nagyjából ezer ősi üledékminta alapján rekonstruálták a tengerszint állásokat 35 ezer évre visszamenőleg.
Százévnyi, vagy annál hosszabb időszakokat nézve egyszerűen nem láttak bizonyítékot arra, hogy a tengerszint 25-30 centiméterrel nőtt vagy csökkent volna. Az elmúlt 150 évet vizsgálva azonban éppen ilyen mértékű növekedést figyeltek meg. Ez az időszak pedig egybeesik azzal a korszakkal, amikor az iparosodás világszerte elterjedt, és ugrásszerűen sok szén-dioxid került a levegőbe a szén, a kőolaj és a földgáz felhasználása miatt.
A 19–21. századi globális felmelegedés több folyamat miatt vezet gyorsabb vízszintemelkedéshez. Egyrészt a tengerek, óceánok vize elnyeli a levegő hőjét, és emiatt kitágul. A másik ok a sarkvidéki jégtakaró és a magashegységi gleccserek olvadása, a harmadik pedig a tengeráramlatok változása.
Miért sok ez az évi 3 milliméter?
Azért, mert öngerjesztő folyamatokról van szó. A légkörbe került üvegházhatású gázok évtizedekig-évszázadokig visszatartják a hőt a Földön, még akkor is, ha valamilyen csoda folytán egyik évről a másikra teljesen leállnánk a kibocsátással.
Egy friss NASA-kutatás szerint jelenleg az óceánok túlnyomó részben elnyelik az üvegházhatás hőjét, és ezért nem nő annyira az átlaghőmérséklet a Földön, mint amennyit az üvegházgáz-mennyiség indokolna. Emellett az óceánok körülbelül 2000 méternél mélyebb rétegei még nem is melegedtek mérhetően, azonban hosszú távon ez is bekövetkezhet, így aztán a hőtágulás felgyorsulhat.
Nagyvárosok veszélyben
A másik szempont az, hogy a Föld számos vidékén még egy viszonylag szelíd, félméteres tengerszint-emelkedés is óriási gondokat okozna. Világszerte 136 olyan kikötőváros létezik, amelyben legalább egymillióan élnek.
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD elemzői 2008-ban vizsgálták meg, hogy milyen károkat okozna, ha 2070-ben fél méterrel magasabban állna a tenger vízszintje, és emiatt jobban kicsapna a partra a víz, illetve gyakoribb lenne a vihardagály.
A legnagyobb baj Kalkuttát érné. Az indiai metropoliszban 14 millió embert és körülbelül 2000 milliárd dollárnyi vagyont (lakóövezetek, ipari területek, infrastruktúra stb.) érintenének egy félméteres tengerszintemelkedés következményei. Kantonban 10 millió főt és 3400 milliárd, Mumbaiban (Bombayben) 11 millió embert és 1600 milliárd dollárnyi értéket veszélyeztet ugyanekkora tengerszint-emelkedés.
Miamiban 4,8 millió embert és 3500 milliárd dollárnyi vagyont érintene, ha mindössze fél méterrel nőne a tenger vízszintje. New Yorkban és Newarkban 2,9 millió ember és 2100 milliárd dollárnyi érték kerülne veszélybe, Amszterdamban pedig 1,4 millió ember és 843 milliárd dollár.
Amikor már muszáj elköltözni
Ebből következően a part mentén élőknek sok településen nem lesz más választásuk, mint elköltözni. Egy, a Nature-ben megjelent elemzés szerint viszont a kormányok általában alig foglalkoznak ezzel a problémával, pedig Kínában, Pápua Új-Guineában és Vietnamban már előfordult, hogy egész településeknek kellett költözniük a tengerelöntés miatt.
A felkészületlenségre jó példa egy apró alaszkai falu, Kivalina sorsa a Csukcs-tenger egyik partközeli szigetén. A falu négyszáz lakosa 1998-ban és 2000-ben egyaránt arra szavazott, hogy a partra költözne, mert olvad a tengerjég, erodálva a partot, és az örökjég (a permafroszt) olvadása miatt sárrá válik a talaj. Az áttelepülés több mint másfél évtized múlva sem valósult meg, mert nincs rá pénz.
(Sipos Géza, origo.hu)
