Kutatás a Frigyláda után
A Közel-Keleten nem új jelenség, hogy a régészet politikai célokat is szolgál. A brit, a francia és a német archeológusok a 19. század derekától kezdve Perzsiától Kis-Ázsián át Egyiptomig a birodalmi célok érdekében is ástak, és gyűjtötték a leleteket a British Museum, a Louvre vagy éppen a berlini Pergamom Múzeum számára. Az eddigi kutatások geostratégiai jelentősége eltörpülhet annak a kutatásnak a fényében, amelyről az év végén jelent meg egy összefoglaló könyv Izraelben. Harry Moskoff rabbi az ókor leghíresebb, ám 2700 év óta elveszett tárgya, az ószövetségi Frigyládával kapcsolatos legfrissebb információkat gyűjtötte össze.
„Mit gondolnak, mennyi idő kellene, hogy bejárja a világot a hír, ha Izraelben, a Templom-hegy mélyében, az egykori zsidó Szentély föld alatti kazamatáinak egyikében megtalálnák az eredeti Frigyládát? Twitteren, Facebookon és más közösségi médiumokon keresztül egy órán belül mintegy 100 millió ember értesülne a felfedezésről, 24 órán belül pedig a világ lakosságának 70 százaléka tudomást szerezne a hírről. A felfedezés a tudományos, vallási és kulturális jelentősége mellett azonban legalább ekkora politikai és katonai dilemmát is felvetne. A helyszín – amelynek a föld feletti szintjén iszlám szenthelyek, a Szikladóm és az al-Aksza mecset állnak – a világ legvitatottabb területe, így azonnal új dimenziót nyitna az arab–izraeli konfliktusban és a Jeruzsálem státuszáért folyó küzdelemben. Ezért ezeket a kérdéseket és a szóba jöhető opciókat érdemes előre végiggondolni, különben a nemzetközi közvélemény és a politikai elit rosszul regálhat egy ilyen helyzetben” – mondta a The ARK Report (A Frigyláda jelentés) című könyv szerzője a Voice of Israel rádiónak adott interjújában.
Moskoff azt állítja, hogy ez a bejelentés bármikor megtörténhet, mert az elmúlt évtizedekben a legkorszerűbb technológiák felhasználásával izraeli szakembereknek sikerült feltárnia a jeruzsálemi Óváros középpontjában álló Templom-hegy alatti földrétegeket. Eszerint összesen mintegy ötven föld alatti alagutat és termet azonosítottak, és ezen belül lokalizálni tudták azt a szakaszt, amelyben a Salamon által épített eredeti zsidó Szentély legfontosabb szent tárgyait elrejtették.
A kutatásba vezető izraeli régészek – köztük a magyar származású Gavriel Barkai professzor – és tekintélyes vallástudósok is bekapcsolódtak. A kutatók szerint helytálló lehet a zsidó hagyomány, miszerint a Frigyládát a Szentek Szentjének eredeti aranypadlózatával együtt engedték a mélybe még azelőtt, hogy az Első Templomot a babiloni hódítók lerombolták volna. A Frigyláda tehát ma is az eredeti templom aranypadlóján állhat, mintegy 30-40 méter mélyen abban a teremben, amelyet még Salamon tervei szerint építettek meg a Szentély alatt.
A szerző szerint az izraeli kormány tisztában van azzal, hogy a felfedezés nyilvánosságra kerülése milyen bonyolult kihívásokkal – sőt világháborús veszéllyel – járna, ezért 1967 óta igyekszik a Templom-hegy kérdését távol tartani a politikától, sőt a vallástól is, nem véletlenül nyilvánították – egészen a legutóbbi időkig – tiltott helynek a hívő zsidók számára. Hivatalosan ma is érvényben van a hatnapos háború és Jeruzsálem egyesítése után kialakított status quo, amely szerint Izrael fenntartja a szuverenitását a Templom-hegy felett, de a terület kezelését átadta a jordániai vezetés alatt álló muzulmán szervezet, a Wakf számára. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt ötven évben hivatalosan semmiféle kutatás nem történt a hegy mélyében, bár arab részről rendszeresen azzal vádolják Izraelt, hogy megpróbálja „aláásni”, sőt „lerombolni” a felszínen álló mecseteket. Palesztin értelmezés szerint – amit ma már a világ országainak a többsége is elfogad – a jeruzsálemi Óváros, benne a Templom-heggyel „megszállt terület”, amelyet a kétállami rendezés keretében Izraelnek „vissza kell adnia” (bár 1967 előtt Kelet-Jeruzsálem nem palesztin, hanem jordán megszállás alatt állt).
Tény, hogy az elmúlt évtizedek során nagyszabású feltárások zajlottak a Templom-hegy közvetlen közelében: 1996-ban megnyitottak a Nyugati fal meghosszabbításaként egy több száz méter hosszú föld alatti alagutat, a terület délnyugati sarkán pedig feltárták a rómaiak által lerombolt heródesi templom alapjait. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy akár a legfejlettebb katonai technológia segítségével ne kutathatták volna a hegy mélyét. Nem beláthatatlan területről és mélységről van szó: a Templom-hegy trapéz alakú felszínének leghosszabb, nyugati oldala is csupán 488 méter hosszú, míg a legrövidebb, déli oldal 280 méter. Az egész terület 15 hektár, és a hegy az alapzatától számítva sem magasabb 100 méternél...
(hetek.hu)
