Problémák a természetgyógyászattal - Kovács Gábor atya írása
A HÉT LÁNG Szövetség alapszabályának 144. pontja kimondja: „A HÉT LÁNG elutasítja az okkultizmus minden formáját, és mindenkit óv attól, hogy az okkultizmus határterületeinek ingoványos talajára merészkedjék.” Az okkultizmus határterületein olyan irányzatokat értünk, mint az egészségügyi jóga, írisz-diagnózis, akupunktúra, akupresszúra, reform-étrend és számos hasonló - ideértve sokmindent, amit „természetgyógyászat” néven szokás emlegetni.
Sokan megbotránkozva kérdik: „Miért?” Miért nem fogadhatók el ezek a számunkra újszerű, nem a klasszikus európai kultúrába tartozó, de föltáratlan lehetőségeket kínáló módszerek? Mi ellenkezik ezekben a kereszténységgel, ha egyszer világnézetünket nem támadják? Miért ne volna szabad keresnünk a racionális nyugati tudományon túlmutató eljárásokat? Talán Isten nem helyezett több lehetőséget a természetbe, mint amennyit eddig fölfedeztünk? Vajon minden rossz ezekben az irányzatokban?
Hogy a legutolsó kérdésre válaszoljunk először: nem, nem minden rossz ezekben az irányzatokban. De... Egy példa segíteni fog.
Egy fiatalasszony csontkovácshoz fordul gerincproblémáival. Ez, ugye, afféle népi gyógymester, aki ügyes mozdulattal helyrerakja a csontokat, ízületeket. Vizsgálat közben az asszony hátratekint: mit ügyeskedik mögötte a nép egyszerű gyermeke? És azt látja, hogy a csontkovács ingázik. Nem veleszületett természetes ügyességgel diagnosztizál, hanem ellenőrizhetetlen sugárzásokkal, talán szellemierőkkel, talán ártalmas szellemi erőkkel...
Csontkovács? Természetgyógyász. A szó mai, zavaros értelmében, amely magában foglalja az ismeretlen, titokzatos erők igénybevételét. Márpedig ezt nevezzük okkultizmusnak. Ezt tiltja a Szentírás egyértelműen, "varázslás" néven. Nem minden rossz a természetgyógyászatban és társult irányzataiban. Valaki azt mondta: a természetgyógyászatnak csak tíz százaléka rossz, de ez a tíz százalék a lényeg. Ha valakivel olyan ételt akarnak megetetni, amely kilencven százalékban kiváló tápanyagokból, tíz százalékban pedig halálos méregből áll, vajon elfogadja-e?
„Most egy kicsit kiviszem a testéből” – mondja a természetgyógyász a mit sem sejtő páciensnek, és az váratlanul máris elváltozott tudatállapotban találja magát. Ez nem természetes gyógymód, ez ellenőrizhetetlen szellemi erők igénybevétele! Azt, hogy „fűben, fában az orvosság”, a racionális orvostudomány is tudja. Azért vonja ki fűből-fából az orvosságot. De ellenőrizhetően, racionálisan, kísérleti kontrollnak alávetve teszi! A kereszténynek nincs mit idegenkednie a racionalitástól. A ráció, a következtető értelem a Teremtő ajándéka. Amit el kell utasítanunk, az a racionalizmus, amely értelmünk korlátai közé akarja begyömöszölni a teljes létezést. Ezt nem fogadhatjuk el. A létezés mélyén szent titok van, amely meghaladja értelmünket. De ugyanúgy nem fogadhatjuk el az irracionalizmust sem. Ameddig az emberi értelem határai terjednek, jogunk és kötelességünk használni azt. A modern technika igazolja, hogy a természet engedelmeskedik a rációnak. A számítógép, amelyen írok, sokmillió vezetőegység racionális rendszerben működő hálózatát jelenti, amelyek gombnyomásra követik akaratomat. Az ember uralkodik a természeten, mint Isten képmása, mint egyetlen racionális lény az anyagi univerzumban.
A racionális természettudomány a keresztény kultúra ölén született. Nem Kína adta a világnak, nem India, nem a mitológia. Európa egyetemein, a középkornak ezeken az akkor újszerű intézményein alakult ki az a racionális gondolkodásmód, amely a kísérleti kutatást fölfedezte. Szellemi háttere a bibliai teremtéshit: az a meggyőződés, hogy a teljes valóság a határtalan Bölcsesség műve. Logosz, értelem van benne, mert az örök Logosz, a teremtő Ige műve. A teremtés logikus, a Logosz vetülete. Ezért lehetséges, hogy amennyiben a kísérlet nyelvén értelmes kérdést intézünk a természethez, értelmes választ kapjunk. A kísérleti tudomány sajátosan keresztény képződmény,a mítoszok lerombolásának, a Teremtőbe vetett hitnek gyümölcse. Az új irracionalizmus és új mitológia, amelyet a New Age kíván bevezetni, nem támogatja, hanem rombolja az istenhitet. Isten maga az Értelem. A modern, racionális orvostudomány olyan ajándék, amelyet Isten az értelem használata révén adott az embernek.
De a természetgyógyászat működik! - hangzik az érvelés. - Nem merő humbug!
Nos, ez valóban igaz, a természetgyógyászat olykor működik. Nem minden esetben, mert sarlatánok, csalók, elhibázott diagnózisok és kezelések mindenütt vannak. De előfordulnak esetek, amikor a természetgyógyász segíteni tud ott, ahol a racionális orvostudomány tehetetlennek bizonyult. Nem döntő érv ez a természetgyógyászat jogosultsága mellett?
Határozott nem a válaszunk. Két példa fogja megvilágítani a dolgot. Az egyiket Corrie ten Boom beszéli el valahol. Egy kislány súlyosan megbetegedett. Valakitől kapott egy talizmánt, amelyet a nyakában kellett viselnie, és nem volt szabad kinyitnia. A lány meggyógyult. Mikor egy lelkész rájött, hogy a kislány talizmánt visel a nyakában, elkérte, és a hozzá fűzött fenyegetések ellenére fölnyitotta. A szelencében összehajtogatott papír volt ezzel a szöveggel: "Parancsolom neked, sátán, hogy tartsd egészségben ezt a testet, amíg a lelket a pokolra viheted." A lelkész elégette a papírt,mire a lány visszaesett betegségébe, de később a hívők imájára teljesen kigyógyult.
A másik példát Emilien Tardif atya beszéli el. Egy szerzetes elöljáró(!) mesélte, hogy tud egy formulát, amellyel a vérzést el lehet állítani. Tardif kérte, hogy mondja el, de az illető vonakodott, mert a formula „nagyon titkos”. Unszolásra mégis elárulta. Francia versike volt, ezzel a szöveggel: „Judás, Judás, Judás, fogd meg ezt a vérzést, ahogy Jézust megfogtad”. „Miért nem Jézushoz imádkozol inkább?” – kérdezte Tardif megdöbbenve. „Úgy nem működik!” – felelte a másik.
A gyógyító eljárás mindkét esetben működött, de mindkettő fekete mágia volt.
A természet erejével gyógyítani: tudomány. A Szentlélek erejével gyógyítani: karizma. Titkos erőkkel gyógyítani: fekete mágia. Mert fehér mágia nincs. Aki ellenőrizetlen szellemi befolyások előtt nyitja meg magát, szükségképpen megnyitja magát a gonosz hatalmak előtt, amelyek mindenütt résen állnak, hogy mihelyt lehet, behatoljanak és uralmuk alá vonják az embert.
Csakhogy – hangzik az újabb ellenérv – a természetgyógyászatban is sokminden lehet, ami teljesen racionális, legföljebb egyelőre nincs kellően megvilágítva a tudomány oldaláról! Igen. Lehet. De meg kell értenünk a szellemi kontextus fogalmát. Az eszmék nem elszigeteltek, hanem összefüggenek. A démoni erők nem egy különálló gyógymódon keresztül működnek, hanem az egész eszme-rendszeren keresztül. Jelenleg a természetgyógyászat minden eljárása az okkultizmus szellemi kontextusában áll, ezért szellemileg súlyosan veszélyes. Elvileg lehetséges, hogy valamelyik természetgyógyászati eljárás (pl. az akupunktúra) a későbbiekben kiszabadul az okkult szellemi kontextusból, racionális kísérleti igazolást nyer, és elfoglalja helyét az orvostudományban. Ez történt az újkorban a kémiával, amely a középkorban egyértelműen okkult kontextusba tartozott (alkimia). A kísérleti tapasztalat segített elkülöníteni a valódi tudást a"bölcsek kövének" mágikus ábrándjától. Hasonló folyamat játszódott le, amikor a modern csillagászat elszakadt az asztrológiától. Történhet ilyesmi az akupunktúrával is. De még nem történt meg. A kísérleti orvostudománynak eddig nem sikerült kimutatnia, hogy biológiai összefüggés áll fönn az akupunktúrás pontok tűvel való izgatása és a szervezet beteg helyeinek gyógyulása között. Tudjuk,hogy a régi kínai gyógyászat asztrológiai összefüggésbe helyezte az eljárást. Azt is hallani is, hogy Afrikában az akupunktúra nem eredményes. Ezt nem tudjuk orvosilag magyarázni, játszi könnyedséggel magyarázható viszont, ha az akupunktúra szellemi kontextusára gondolunk: a fekete afrikaiak ezerféle mágiát űznek ugyan, de asztrológiával nem foglalkoznak. Hiányzik náluk a szellemi alap.
Ami valóban racionális a természetgyógyászatban, előbb-utóbb ki fog kerülni az okkult összefüggésből, és tudományos igazolást nyer. De ennek a folyamatnak laboratóriumi állatkísérleteken kell kezdődnie. Nem előzhetjük meg az orvostudomány fejlődését, és nem alkalmazhatunk gyógyító eljárásokat pusztán az "ősi bölcsesség" alapján, ami valójában mitológia, féltudomány és áltudomány. Ha így cselekszünk, az okkultizmus szellemi kontextusában maradunk, és ez démoni hatalmak támadását vonhatja maga után.
A test gyógyulása nem a legfőbb cél. A keresztény életszemléletben a lelki-szellemi egészség, az Istennel való élő kapcsolat áll az elsőhelyen: ezt veszélyeztetni akkor is bűn, ha testi állapotunkon könnyít. A krisztusi hit szerint a démonok személyes, gonosz, ártó szellemi valóságok, amelyekkel kapcsolatot keresni utálatos Istenelőtt. Minden mágia ilyen kapcsolat, és az egész természetgyógyászat a mágia szellemi összefüggésében áll.
Ha betegek vagyunk, kettőt kell tennünk. Észszerű mértékben használnunk kell az orvostudomány által igazolt gyógyító eljárásokat, továbbá imádkoznunk kell. Az imában Jézussal kerülünk kapcsolatba,a kiből erő árad, és mindenkit meggyógyít. Ha gyógyulásunk pontos idejét nem is tudjuk, a hívő számára a betegség csak átmeneti állapot. Bennünket eszkatologikus gyógyulás vár, a föltámadt test Lélektől sugárzó épsége.
(Kovács Gábor, hagiosz.net)
Hozzászólások
Biztos gondolnánk valamit és jól keresztre feszítenénk.
Azt mondom, ismeretlen erőt szolgálatunkra fogadni, vagy hívni nem szabad. Isten azonban Krisztusban megmutatta önmagát és nem felejtjük, bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
És ha egy simogatás gyógyít, egy dicséret gyógyít, az ölelés gyógyít, hogy ne gyógyítana a Fölséges Isten, ha alázatban és tisztaságban kérjük.
A baj inkább ott lehet, hogy nem tudunk elszakadni a bűneinktől.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.