Internetes véleménygettó
A tekintélyes amerikai közvélemény-kutató kimutatja, hogy a Facebook és az egyéb közösségi oldalak nem a nyilvános vitát, hanem a világnézeti gettók és a véleménydiktatúra kialakulását erősítik. A kisebbségbe szorulók inkább elhallgatják véleményüket, mintsem hogy vitába bocsátkozzanak.
„A közösségi média nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, az offline világban zajló kommunikáció nem jelenik meg az online világban. "Az emberek a közösségi médiában kevésbé szeretik megvitatni a fontos kérdéseket mint a való életben” – foglalja össze Sarah Perez, a TechCrunch online magazin kolumnistája, milyen eredményre jutott a Pew közvélemény-kutató, amikor a közösségi oldalakon való jelenlét, illetve a politikai vitákban való részvétel közötti összefüggést.
Az elmúlt években cikkek százai hívták fel rá a figyelmet, hogy az internet nem a nyilvános vitának kedvez, hanem a hasonló véleményt vallók ideológiai gettósodásához vezet, ami hozzájárul a politikai táborok közötti szakadék mélyüléséhez. Az internet megteremti a lehetőséget, hogy mindenki a saját világnézetének megfelelő hírforrásokból tájékozódjon, és kizárja életéből az előítéleteivel ellenkező nézeteket és véleményeket.
A Pew közvélemény-kutató most empirikus alapon vizsgálta az ezzel kapcsolatos hipotéziseket. A kutatási összefoglaló megállapítja, hogy a közösségi oldalakon kevésbé vagyunk hajlandók politikai vitára, mint a való életben. A kutatók Elizabeth Noelle-Neumann német politológustól kölcsönzik a fogalmat, amellyel a közösségi oldalak nyilvánosságát jellemzik. Noelle-Neumann a nyolcvanas évek közepén, tehát még az internet megjelenése előtt vezette be az "elhallgatási spirál" fogalmát az olyan közösségekre, amelyekben ha kialakul egy többségi vélemény, a kisebbségben maradók elhallgatnak. A kutatás résztvevőinek mindössze 42 százaléka mutatott hajlandóságot az amerikai titkosszolgálati megfigyelésekkel kapcsolatos véleményének online megvitatására, miközben 86 százalék állította, hogy a személyes vitára viszont nyitott. Politikai kérdésekben a megkérdezettek kétszer annyian mutatkoztak hajlandónak színt vallani a Facebookon, ha azt vélelmezték, hogy ismerőseik egyetértenek velük. Az online közeg nemhogy nem erősítette, de drasztikusan visszafogta a vitára való hajlandóságot. Sőt, a kutatás arra is rámutat, hogy az aktív Facebook felhasználók az offline világban is feleannyira voltak hajlandók politikai vitára, mint a Facebookot nem használók.
A Facebook nem hagyta szó nélkül a Pew felmérését. Winter Mason, a cég egyik kutatója kifejtette, hogy a Facebook felhasználók nem a többségi nyomás miatt, hanem tapintatból kerülik a vélhetőleg megosztó politikai vitákat. Jeff Bercovici, a Forbes digitális médiával foglalkozó szakírója szerint Mason mellébeszél, és éppen a lényeget hagyja figyelmen kívül: azt ugyanis, hogy a Facebook közege a vita kiiktatására ösztönöz.
A fentiek fényében csöppet sem meglepő a Pew politikai megosztottsággal kapcsolatos, amely igazolja, hogy az amerikai konzervatívok és liberálisok egyaránt a saját világnézetük szerinti hírcsatornákat tartják hitelesnek. Érdekesség, hogy a liberálisok a konzervatívoknál hajlandóbbak meghallgatni a másik táborhoz tartozó híreket – ám személyes életükben a konzervatívoknál kevésbé toleránsak a másként gondolkozókkal, hajlamosabbak eltérő politikai nézeteik miatt szakítani ismerőseikkel.
(metazin.hu)
