A magyarok többsége hálapénzért gyógyul
A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert anélkül rosszabb ellátást kapna. - A jövőben nem lehet majd állami kórházban magánegészségügyi szolgáltatást nyújtani, mondta Zombor Gábor. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint a kormány döntése szerint elkülönítik az állami és magánszolgáltatói tevékenységet az egészségügyben, és a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár magánellátást nem fog finanszírozni.
A magánszolgáltatók által nyújtott ellátásnak továbbra is helye van az egészségügyi rendszerben, aki ilyet szeretne igénybe venni, az megteheti a jövőben is, mondta Zombor Gábor, aki szerint a kormány a jövőben kialakít a magánklinikák számára egy beruházásösztönző csomagot is. Az egészségügy tervezett átalakítása népegészségügyi szemléletű lesz, mondta az államtitkár. Az alapellátást megerősítik, fontos feladat a szűrő programok kiterjesztése és finanszírozása, amelyek a teljes lakosságra vetítve népbetegségnek számítanak.
Már most is fizetnek
A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, a többség szerint, ha megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.
A felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást és úgy látja, a hálapénz nélkül is gyorsan meggyógyulhatnak, derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből, amely a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készült.
VIP osztály egy kórházban
Ám a megkérdezettek többsége úgy véli, az egészségügyben már ma is fizetnie kell, mondta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. A megkérdezettek 55 százaléka szerint vegyes a magyar egészségügyi rendszer: egyes ellátásokért készíteni kell a fehér borítékot, míg vannak szolgáltatások melyek ingyenesek. A magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi 2 évben hálapénzt adók 71 százaléka, illetve a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt.
A jobb ellátás pénzbe kerül
A válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. A paraszolvenciát fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság közel kétharmada úgy véli, a kapott hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint az orvosok fizetése megegyezik a hálapénz összegével, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz.
A legális átláthatóbb
A válaszadók szerint átláthatóbb és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének. A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.
Van, ahol fizetnek
Magyarországon több olyan kórház is van, ahol megfér a VIP-beteg és az OEP-beteg. Az fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban élesen elkülönítik a fizetős és a nem fizetős betegeket - mondta korábban Origónak dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója. A fizetős beteg után pénzt kap az orvos, az ápoló és mindenki, aki részt vett a betegellátásban. A modellből kórház is profitál, és a VIP-beteg után megmaradó mintegy 20 százalékot az OEP-betegekre költi. Ebből vesznek új műszereket és javítják az infrastruktúrát.
(Koncsek Rita, origo.hu)
