Melyik a legolcsóbb energiaforrás?
A szélturbinával termelt áram messze olcsóbb, mint szén- vagy gázerőművekkel előállítva egy friss összehasonlító energiapiaci elemzés szerint. Európában történelmi hagyomány nem beárazni az áramtermelés például egészségügyi hatásait.
Ha ön olyan terméket kínál, amelynek árában nincsenek benne teljesen a valós költségek, akkor ön 1) hamarosan csődbe megy, 2) másokra terheli a különbözetet, és éli világát. Lényegében ez a helyzet az európai árampiacon – derül ki az Ecofys zöld gazdasággal, megújuló energiaforrásokkal és klímapolitikával foglalkozó tanácsadó cég elemzéséből, amelyet az Európai Bizottság (EB) felkérésére készített. A szén-, gáz- és atomerőművekkel termelt áram árában ugyanis nincs benne az erőművek építésének és üzemeltetésének összes külső gazdasági hatása, szakszóval externáliája. Ilyen a légszennyezés, a klímaváltozás vagy az egészségügyi hatások.
Ha mindezeket beszámítjuk az áram árába, a következő eredmény adódik az Ecofys elemzéséből. Egy megawattóra ára szárazföldi szélerőművekkel termelve 105 euró, atomerőműben előállítva 125-133 euró, ehhez képest viszont gázerőművekben 164 euró, míg szénerőművekben 162-233 euró. A napelemekkel előállított áram tényleges ára körülbelül 125 euró. Tény ugyanakkor, hogy van egy megújuló energiaforrás, ami szintén drága: a tengeri szélerőművek 125-186 euró valós költséggel termelnek egy MWh áramot.
Abból kiindulva, hogy az EU áramigényét 2012-ben milyen arányban fedezték szénnel, gázzal, széllel stb., az Ecofys úgy számolja, hogy 150-310 milliárd euróról van szó. Az áramtermelés teljes és valós költségével számolva a szénerőművek drágábban termelnek, mint a legmagasabb áramár Európában.
Az elemzés azzal a nehéz feladattal is megbirkózik, hogy felderítse, évtizedes távlatban és jelenleg mennyivel támogatják az EU-tagok a szén-, gáz- és atomerőműveket, illetve a megújuló energiatermelést. Az utóbbi üzletág 2012-ben 22,3 milliárd eurós támogatást kapott, míg a megújulók 38,8 milliárdot. Ha viszont beleszámítjuk a hagyományos erőműveknek biztosított szén-dioxid-kvóták árát, akkor rögtön eltörpül a különbség a két áramtermelési megoldás között.
Fejlettek és fejlődők
A szén- és nukleáris erőművek már évtizedekkel ezelőtt is részesültek támogatásokban, pedig bejáratott technológiákról van szó, tehát az EU-ban ugyanúgy költünk rájuk, mint a feltörekvő, innovatív napenergiára. Így kommentálta a jelentést Frauke Thies, az Európai Fotovoltaikus Iparági Szövetség szabályozáspolitikával foglalkozó igazgatója a The Guardiannek. „A különbség az, hogy a napenergia ára továbbra is gyorsan csökken. Hogyha azt is beszámítjuk, mivel jár a társadalomnak a szén-, a gáz- és az atomenergia, akkor a jelentésből az látszik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok és a nukleáris energia támogatása messze meghaladja a napenergiáét” – mondta.
Az európai szélenergia szakmai szövetség, az EWEA vezérigazgató-helyettese azt magyarázza, hogy a szárazföldi és a tengeri szélturbináknál jelentős költségcsökkentésre van még lehetőség, míg a szénerőmű már olyan fejlett technológia, amelyet valószínűtlen, hogy olcsóbbá lehetne tenni. Justin Wilkes szerint „az az ironikus, hogy a szénnel lesz a legdrágább az áram az EU-ban, mégis ezt támogatjuk a leginkább.”
Az EB energiaügyekkel foglalkozó biztosa, Günther Oettinger azt ígéri, hogy ez a jelentés csak az első lépés a vizsgálatok sorában, mert még mindig keveset tudunk az energiapiaci támogatásokról történelmi távlatban.
Oettinger egy lépése miatt viszont botrány tört ki Brüsszelben 2013 októberében. A Süddeutsche Zeitung német napilap tárta fel, hogy a biztos ki akarta töröltetni az EB egyik jelentéséből azt, hogy 2011-ben a szén és a földgáz 26 milliárd euró támogatásban részesült közpénzekből, míg a nukleáris energia 35, és a megújuló energiatermelés 30 milliárdot kapott.
A költségek és a járulékos költségek egyaránt változni fognak az energiaellátás átalakulásával párhuzamosan – jegyzi meg az Ecofys. Ilyen módosulás például a megújulók nagyobb részaránya (és az ehhez szükséges beruházások a hálózatban), a palagáz előretörése, vagy az áramigény és az áramfogyasztási szokások jövőbeli változásai. Ezek a hatások azonban jelenleg nem érintik az árakat, így a tanulmány sem tér ki rájuk.
(Sipos Géza, origo.hu)
