Mit veszíthetünk a kézírás eltűnésével?
Ön mikor adott fel utoljára kézzel írt képeslapot? A kézírás nem csak a kisiskolásoknak segít a tanulásban, van bizonyíték arra, hogy a kézzel írók kreatívabbak, jobban kommunikálnak és precízebbek. A billentyűzet adta kényelemnek nagy ára van, könnyen lehet, hogy szellemi képességeink romlásával fizetünk érte.
Mi bizonyítja, hogy kevesebbet írunk kézzel? Az egyre népszerűtlenebb klasszikus postai szolgáltatások. A KSH adatai szerint a klasszikus levélküldemények forgalma az utóbbi időkben jelentősen visszaesett: 2005-ben még 1 milliárd 302 millió levélpostai küldemény volt forgalomban, 2012-re ez a szám 797 millióra csökkent.
Bár a tendencia világszerte észlelhető, a kézírás (és leginkább a folyóírás) háttérbe szorulása talán az Egyesült Államokban a leglátványosabb. Az ország 42 államában harmadik osztálytól (8-9 éves kortól) már nem tanítanak kötelező jelleggel folyóírást, helyette a tízujjas gépelésre, illetve a nyomtatott betűk írására fektetik a hangsúlyt.
A kézírás megtanulása kisgyermekkorban elsősorban egy koncentrációs folyamat, amelynek során a gyerekek a tanár által megtanított sémát fogják elsajátítani – mondta Szabó Szilvia okleveles grafológus az Origónak. Kilenc-tíz éves kor körül, tehát nagyjából a harmadik osztálytól kezd automatizálttá válni az írás folyamata, ekkor már nem a betűk megformálására, hanem a közölt információ megfogalmazására terelődik a figyelem.
Dr. Szidnai László klinikai íráspszichológus és igazságügyi szakértő úgy véli, a technika ugrásszerű fejlődésén túl az ország sokszínűsége is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban előtérbe került a nyomtatott betűs kézírás. A különböző népcsoportok életfelfogása és stílusa nyomot hagyott a folyóírásukon is, ami megnehezíthette, hogy az eltérő etnikai csoportba tartozó emberek el tudják olvasni egymás írását – magyarázta az Origónak.
A gépírás előretörése tehát több szempontból is érthető, ugyanakkor az elmúlt időszakban számos kutatás mutatott rá arra, hogy a kézírásnak több mindent köszönhetünk, mint gondoltuk.
Stanislas Dehaene, a College de France pszichológusa szerint amikor kézzel írunk, automatikusan egy egyedülálló agyi áramkör aktiválódik. A szakértő szerint ennek az áramkörnek a folyamatos működésben tartása könnyebbé teszi a tanulás folyamatát.
Dehaene állítását Karin James, az Indianai Egyetem pszichológusa támasztotta alá egy 2012-es vizsgálattal. A kísérletben olyan gyermekek vettek részt, akik még nem tudtak sem írni, sem olvasni. A résztvevőknek kártyalapra nyomtatott betűket és formákat mutattak, majd arra kérték őket, hogy valamilyen módon reprodukálják a látottakat. Erre háromféle lehetőséget kaptak: a gyerekek szabadkézzel lerajzolhatták, számítógépen begépelhették, vagy kipöttyözött körvonalat követve rajzolhatták le a kártyalapokon látott karaktereket. A gyerekeknek ezt követően újra megmutatták a betűket és a formákat, de közben figyelték az agyi aktivitásukat.
A kutatók azt vették észre, hogy a másolás mikéntje alapvetően befolyásolta az eredményeket. Amikor a gyerekek szabad kézzel rajzoltak le egy karaktert, akkor az a három agyi terület aktiválódott, amelyik a felnőtteknél az írás és olvasás alatt működik. Ez a három terület a bal oldali hosszúkás agytekervény, az alsó homloklebenyi agytekervény és a fali lebeny hátsó része. Ezzel szemben azoknál a gyermekeknél, akik csak begépelték a betűt vagy a pöttyözött vonalat követték végig, egyáltalán nem, vagy csak rendkívül gyenge aktivitás volt megfigyelhető ezeken az agyterületeken.
James szerint az eltérés oka a szabadkézi írás rendezetlenségében keresendő. Nem csupán meg kell terveznünk és végre kell hajtanunk egy cselekvést, de a kapott eredmény nagyon változó lehet. Ez a változatosság felfogható egyfajta tanulási eszköznek. A gyerek kezdetben nehezen felismerhető betűket és formákat produkál, némi gyakorlás után azonban a leírt szimbólumok egyre inkább hasonlítani kezdenek a kártyalapon látottakra. Ezzel például megtanulják, hogy az írásképek különbözősége nem változtatja meg egy szó vagy betű jelentését.
A kézírás aktív alkalmazása túlmutat a betűk felismerésén. Virginia Berninger, a Washingtoni Egyetem pszichológusa alsó tagozatos gyermekeket vizsgált egy 2006-os kutatásban. Az eredmények azt mutatták, hogy a folyóírás, a nyomtatott betűkkel való írás és a gépelés különböző agyműködési mintázatokhoz kapcsolható, ezek az egyedi mintázatok pedig eltérő végeredményeket hoznak létre. Amikor egy gyerek folyóírással írt le egy szöveget, nem csupán gyorsabban vetette papírra az egyes szavakat, de változatosabb ötletekkel is állt elő, mint a billentyűzetet használó társai. A kísérlet során azt is megállapították, hogy a kifinomultabb kézírással rendelkező gyerekeknél a munkamemóriáért (rövid távú emlékezetért) felelős agyi területek aktívabbnak mutatkoztak.
Az előzőekhez hasonló eltérés volt megfigyelhető a nyomtatott és a folyóírást alkalmazók agyi aktivitásában. Ezt mutatja az a tapasztalat is, hogy az agyi sérülések hatására fellépő diszgráfia hatása is különböző lehet: egyeseknél a folyóírás képessége vész el, mások pedig nyomtatott betűket felejtenek el írni. Hasonló jelenség tapasztalható az írott szöveg megértésére képtelen (alexiás) betegek esetén is: vannak, akik csak a folyószöveget tudják elolvasni, mások viszont csak a nyomtatottat.
Felnőtteknek is segít tanulni
A kézírás használata nem csak a gyermekek szempontjából előnyös, felnőttkorban is segíti az információk feldolgozását és rögzülését. A norvég Stavangeri Egyetem 2011-es kutatásában felnőttek két csoportját tanulmányozták. Mindkét csoport feladata az volt, hogy egy számukra ismeretlen, húsz betűből álló ábécé írását elsajátítsák. Az egyik csoport billentyűzettel, a másik kézírással rögzítette a megtanulandó anyagot. Néhány héttel később a résztvevőkkel tesztet írattak. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik kézírással rögzítették az új ismeretanyagot, jobban teljesítettek, mint a gépírással dolgozó társaik. A felnőtteket komputertomográfos (CT) vizsgálatoknak is alávetették, és kiderült, hogy a kézírással dolgozóknál az agy Broca-területe – ami az emberfélék agyának a motoros beszédközpontja – nagyobb aktivitást mutatott. Ez a fokozott agyműködés nem volt tapasztalható azoknál, akik számítógéppel dolgoztak.
A kézírás tanulásakor több készséget együtt kell használnunk – mondta el Szabó Szilvia. A folyóírás egyaránt mentális és mozgásos folyamat, nem csupán az agyi ideghálózatok működése, a memória és a térérzékelés is fejlődik, de a betűk formálásával, a csukló és az ujjak mozgásával javul a kéz finommotoros mozgása.
Szidnai László szerint a kézírás elsősorban a finommotoros mozgáson keresztül gyakorol jótékony hatást a személyiség (rendszeretés, precizitás) és az egyes készségek fejlődésére. Ez a megfigyelés egybevág a cikkben már korábban említett norvég kutatás megállapításával: amikor kézzel írunk, az agy visszacsatolásokat kap a kéz és az ujjak mozgása révén. Ezek a visszacsatolások erősebbek, mint amiket gépelés során kapunk, és ezáltal hatásosabban járulnak hozzá a különböző képességek elsajátításához.
Szabó Szilvia szerint a kézírás másik nagy előnye, hogy nem hagyatkozhatunk külső segítségre, mint a szövegszerkesztők esetén, így mi látjuk el a helyesírás-ellenőrzést és a szövegszerkesztést egyaránt. Mivel a hibajavítás nyomot hagy maga után, a kézírás felelősségteljesebb tevékenység, és nagyobb koncentrációt igényel, mint ha számítógépen dolgoznánk, jobban ráhagyatkozunk a saját problémamegoldó képességünkre.
A grafológus úgy véli, hogy a rendszeresen kézzel író emberek kreatívabbak és kifinomultabb a kommunikációs készségük, ugyanis a kézírás útján fejlődik a verbális kifejezőkészség. Grafológusok egyfajta terápiás lehetőségként gyakran ajánlják a naplóírást, ugyanis írott formában sokszor összeszedettebbnek látjuk a gondolatainkat, ez pedig segíthet abban, hogy jobban megértsük saját szerepünket egy adott élethelyzetben.
A tabletek menthetik meg a helyzetet
A kézírás népszerűségének hanyatlásában Szidnai László szerint nagy szerepe van annak is, hogy a papíron rögzített információk továbbadása akadályokba ütközik, ami ma inkább hátránynak számít. A szakértő szerint azonban ez a probléma egyre inkább áthidalhatóvá válik a kézírást felismerő digitális eszközök (például a jegyzetelésre alkalmas tabletek) elterjedésével, magával hozva a kézírás egyfajta reneszánszát.
(Stvorecz Adrián, origo.hu)
